KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/december
PASOLINI / ANTONIONI
• Csantavéri Júlia: Ártatlanok Madarak és ragadozó madarak
• Pintér Judit: Botrányos őszinteség Nico Naldini: Pasolini élete
• Tornai Szabolcs: A meglepetés lépcsőfokai Antonioni filozófiája
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
TRANSZHUMÁN JÖVŐ
• Kömlődi Ferenc: Utak Utópiába Transzhumanista kultúra
• Géczi Zoltán: A Prométheusz-vádirat Transzhumán manga/anime
ARTHUR PENN
• Pápai Zsolt: Hollywood Kis Nagy Embere Arthur Penn
EXPLOITATION
• Baski Sándor: A kacsintás esztétikája
• Varró Attila: Térhódítás Exploitation és 3D
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Kovács Marcell: A kolosszusok árnyékában Új amerikai képregényfilmek
• Sepsi László: A pusztulás képkockái Stephen King képregényen
PASOLINI / ANTONIONI
• Dobai Péter: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Pintér Judit: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Szkárosi Endre: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Klág Dávid: A középszer ellen Scott Pilgrim a világ ellen
MAGYAR MŰHELY
• Varga Balázs: Tetten ért képek Új politikai dokumentumfilmek
• Gorácz Anikó: Szabadság tér Mindszenty-filmek
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Dalolva szép a tévé Zenei tehetségkutatók
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: És megteremté a Nőt Martin Munkácsi-kiállítás
KÖNYV
• Gyenge Zsolt: Román hullámlovasok Gorácz Anikó: Forradalmárok
• Szabó Ádám: Új utakon Fejezetek a brit film történetéből
MOZI
• Gyenge Zsolt: Menedék
• Fekete Tamás: Száguldó bomba
• Zalán Márk: Érzéki csalódás
• Sepsi László: Ördög
• Forgács Nóra Kinga: Sporthorgászat
• Baski Sándor: Call Girl
• Kolozsi László: Gyermekeim apja
• Vajda Judit: Szerelmes lettem
• Roboz Gábor: Megaagy
• Alföldi Nóra: Könnyű nőcske
• Vörös Adél: Ilyen az élet
• Varró Attila: Már megint te
DVD
• Gelencsér Gábor: Fotográfia
• Czirják Pál: Aranyember-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Kisvárosi rock’n’roll
• Alföldi Nóra: W.
• Martsa András: Bobby

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Már megint te

Varró Attila

You again – amerikai, 2010. Rendezte: Andy Fickman. Írta: Moe Jelline. Kép: David Hennings. Zene: Nathan Wang. Szereplők: Kristen Bell (Marni), Jamie Lee Curtis (Gail), Sigourney Weaver (Ramona), Odette Yustman (Joanna). Gyártó: Oops Doughnuts / Touchstone Pictures. Forgalmazó: Palace Cinema. Feliratos. 96 perc.

Parádés bemutatkozása, a Reefer Madness exploitation kultuszfilmjének musical-remake-je után Andy Fickman gyorsan berendezkedett a meleg hollywoodi rendezők számára fenntartott romkom-cellában, sőt sajátos ízlésével otthonossá is tette magának. Miként a Micsoda srác ez a lány esetében már a cím is mutatja, vígjátékai alapkonfliktusa rendre az ellentétes nemi szerepek felvételére épült, legyen szó Shakespeare Vízkeresztjének focicsapat-verziójáról vagy Kőszikla Dwayne Johnson ismételt anyaszerepbe kényszerítéséről (Gyerekjáték, Boszorkány-hegy). Fickman ezúttal az esküvői vígjáték divatos alműfajával próbált szerencsét, szerzői kézjegyét azonban nem a szingli-hősnőnek tartogatta, inkább a szülő-generációt lepte meg vele.

A Már megint te történetének alapjáraton kevés köze van a nemcserés vígjátékokhoz: egy penészvirág mivoltát sikeresen levetkőző yuppie-hősnő párnapos küzdelmét örökíti meg, amely során kétségbeesve próbálja leválasztani házasodó bátyjáról leendő párját, miután felismeri benne középiskolás évei első számú megkeserítőjét. Fickman filmje azonban a film harmadán megduplázza a konfliktust, amikor a két anyósjelölt sötét közös múltjára is fény derül: innentől egyszerre kísérhetjük nyomon az ifjú Marni harcát saját kísértő múltjával és édesanyja elszánt próbálkozásait, hogy túlragyogja az azóta álomkarriert befutó régi riválist. Mindez továbbra sem haladná meg a műfajból ismerős versengős tematika kereteit (lásd még Csajok háborúja), ám a rendező remek húzással a ’70-es évek két emblematikus final girljére bízta az anyaszerepeket, akik nem egyszer térdre kényszerítették a hímdominancia olyan überkillereit, mint Mike Myers és az Alien – sőt főhősnőjével ki is mondatja a valódi tétet („A gimi egy horrorfilm volt, ez pedig most a folytatás”). Sajnos azonban a végkifejletre kicsorbul a szatirikus él és a két horror-ikon beígért fizikai küzdelme is elmarad, átadva helyét egy szolidra vett közös lubickolásnak a kortárs romkomok langyos vizében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/12 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10440