KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/december
PASOLINI / ANTONIONI
• Csantavéri Júlia: Ártatlanok Madarak és ragadozó madarak
• Pintér Judit: Botrányos őszinteség Nico Naldini: Pasolini élete
• Tornai Szabolcs: A meglepetés lépcsőfokai Antonioni filozófiája
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
TRANSZHUMÁN JÖVŐ
• Kömlődi Ferenc: Utak Utópiába Transzhumanista kultúra
• Géczi Zoltán: A Prométheusz-vádirat Transzhumán manga/anime
ARTHUR PENN
• Pápai Zsolt: Hollywood Kis Nagy Embere Arthur Penn
EXPLOITATION
• Baski Sándor: A kacsintás esztétikája
• Varró Attila: Térhódítás Exploitation és 3D
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Kovács Marcell: A kolosszusok árnyékában Új amerikai képregényfilmek
• Sepsi László: A pusztulás képkockái Stephen King képregényen
PASOLINI / ANTONIONI
• Dobai Péter: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Pintér Judit: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Szkárosi Endre: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Klág Dávid: A középszer ellen Scott Pilgrim a világ ellen
MAGYAR MŰHELY
• Varga Balázs: Tetten ért képek Új politikai dokumentumfilmek
• Gorácz Anikó: Szabadság tér Mindszenty-filmek
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Dalolva szép a tévé Zenei tehetségkutatók
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: És megteremté a Nőt Martin Munkácsi-kiállítás
KÖNYV
• Gyenge Zsolt: Román hullámlovasok Gorácz Anikó: Forradalmárok
• Szabó Ádám: Új utakon Fejezetek a brit film történetéből
MOZI
• Gyenge Zsolt: Menedék
• Fekete Tamás: Száguldó bomba
• Zalán Márk: Érzéki csalódás
• Sepsi László: Ördög
• Forgács Nóra Kinga: Sporthorgászat
• Baski Sándor: Call Girl
• Kolozsi László: Gyermekeim apja
• Vajda Judit: Szerelmes lettem
• Roboz Gábor: Megaagy
• Alföldi Nóra: Könnyű nőcske
• Vörös Adél: Ilyen az élet
• Varró Attila: Már megint te
DVD
• Gelencsér Gábor: Fotográfia
• Czirják Pál: Aranyember-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Kisvárosi rock’n’roll
• Alföldi Nóra: W.
• Martsa András: Bobby

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Call Girl

Baski Sándor

Slovenka­ – amerikai, 2009. Rendezte: Damjan Kozole. Írta: Damjan Kozole, Matevz Luzar, Ognjen Svilicic. Kép: Ales Belak. Zene: Silence. Szereplők: Nina Ivanisin (Aleksandra), Peter Musevski (Edo), Primoz Pirnat (Zdravko), Marusa Kink (Vesna). Gyártó: Vertigo/Emotionfilm. Forgalmazó: Odeon. Feliratos. 90 perc.

Apa és lánya beszélget a reggeli mellett. „Mit szólsz ehhez a call girlhöz, aki Szlovéniai lány-nak hívja magát?” Aleksandra, aki Ljubljanában jár egyetemre, de mikor csak teheti, hazavonatozik vidéken élő apjához, hallgat. Nem árulhatja el, hogy a hírekben szereplő titokzatos call girl, aki mellett egy német uniós képviselő szívinfarktust kapott, ő maga.

A prostitúcióra kényszerített, kiszolgáltatott szerencsétlenek történeteit – legyen szó riportműsorról vagy játékfilmről – könnyű beilleszteni a szokásos sablonokba, a nézőnek nem kell sokat morfondíroznia az erkölcsi tanulságokon, empátiával követheti a szereplők sanyarú sorsát. Az egyetemi tandíjra valót szexuális szolgáltatásokkal megkereső diáklányok esete jóval zavarba ejtőbb. Önként, és általában nem az utolsó opcióként döntenek a testük áruba bocsátása mellett, így nem mutatnak hitelesen az „ártatlan áldozat” szerepkörében, de talán megvetést sem érdemelnek. Damjan Kozole rendező jó érzékkel kerüli ki mindkét csapdát. Nem ítélkezik főszereplője felett, csak bemutatja, hogyan éli mindennapjait. Aleksandrának meg kell küzdenie az önként „ajánlkozó” stricikkel, a törlesztő-részleteket követelő bankkal, a türelmét vesztett vizsgáztató tanárral és a lebukás veszélyével. Újra és újra sarokba szorítják, ám imponáló életösztönnel vágja ki magát minden – majdnem minden – szituációból, miközben csak egyet akar: „normális életet”.

Ha a melankolikus zene nem törné meg itt-ott a dokumentarista stílust, Kozole filmjét nyugodtan párba lehetne állítani a román új hullám sikerültebb darabjaival. A Call Girl történetében, egy dramaturgiailag igazolható véletlen találkozást leszámítva, nincs semmi mesterkéltség, életszerűek a szituációk, hitelesek a figurák. Mindez azonban kevés lenne Nina Ivanišin lenyűgözően erős jelenléte nélkül. Elsősorban a fiatal szlovén színésznőnek köszönhető, hogy a Call Girl több mint egy újabb depresszív ká-európai kórkép.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/12 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10446