KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró

• Schubert Gusztáv: A prófécia éve 2001. Űrodüsszeia
• Bodoky Tamás: Időmátrix Beszélgetés Galántai Zoltánnal, Székely Lászlóval és Szilágyi Ákossal
• N. N.: Az Űrodüsszeia és a technika
• Dániel Ferenc: Űrkaland és laposfogó MIR-képek
• Nyírő András: Se HAL, se drót
• Karátson Gábor: Szkifisztalker Tarkovszkij jövőképe
• Schubert Gusztáv: Dr. Mocsok A rosszízlés diadala
• Pápai Zsolt: A néző meztelen Tabu a kukában
• Beregi Tamás: Excrementum sacrum A betiltott test
• Békés Pál: Tök sirály! Szleng-szinkron
ANIMÁCIÓ
• Varró Attila: Utópia a rajzlapon Miyazaki Hayao
• Láng István: Dragon Ball, a kultuszmese Botrány-anime
MAGYAR MŰHELY
• Bársony Éva: Ideológiai kalandfilm Beszélgetés Fekete Ibolyával
TELEVÍZÓ
• Mihancsik Zsófia: Képszabadság Beszélgetés a magyar médiáról Dessewfy Tiborral és Kovács András Bálinttal
• Bóna László: Csevegő fejek Távduma
• Bodolai László: Perpatvar és paragrafus Jogi show
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Pacsmag Egyszer élünk
• Bori Erzsébet: Álomalkotó népek A másik ember iránti féltés diadala
• Bikácsy Gergely: Vándorvitorlán Agyő, édes otthon!
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A vágy forradalma
• Ágfalvi Attila: Vatel
• Boronyák Rita: Pokémon
• Varró Attila: Blöff
• Pápai Zsolt: A 6. napon
• Békés Pál: A Kelet az Kelet
• Mátyás Péter: A bájkeverő
• Kézai Krisztina: Apádra ütök
• Strausz László: Zűrzavar
• Tamás Amaryllis: Charlie angyalai
• Hungler Tímea: Sátáni játszma
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Illés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Kelet az Kelet

Békés Pál

 

Azért Manchesterben sem könnyű. Különösen ha 1971-et írunk, és az ember pakisztáni bevándorló.

És nem csupán azért nehéz, mert a környezet ellenséges - a család televíziójának képernyőén feltűnik Enoch Powell, a hatvanas-hetvenes évek fordulójának jobboldali rasszista politikusa, amint parlamenti beszédben követeli az ázsiai bevándorlók visszatelepítését „származási helyükre” -, hanem azért nehéz, mert meg kell vívni a távoli földrészről hozott hagyományos iszlám értékekre nehezedő európai nyomással. A ház falai közt megvív a Kelet és a Nyugat.

A helyzet összetett; az érzékletes tanmese középpontjában egy vegyes házasság és annak gyümölcsei. Sűrűvérű pakisztáni apa, vörös hajú angol asszony és hat gyermekük, pontosabban csak öt. Az egyiket már a főcím előtt kitagadja a családfő, mert nem hajlandó elvenni az iszlám rítus szerint szülői megegyezés alapján számára választott menyasszonyt, az eljegyzés botrányba fúl. A legidősebb fiú fényképe eltűnik a családi tablóról. A Kelet az Kelet. Aki nincs, az nincs.

A legidősebb fiú körüli botrány pontos előrejelzés: a történet a fiúk kiházasításának csomópontjai körül forrósodik fel. A film mindvégig a családi körben, a bolt és a lakóház szűk világában mozog, sorra villantva fel a lehetséges bevándorlósors-alternatívákat, vagyis a beolvadás különböző stációit.

Pakisztán, a távoli őshaza az angol anyanyelvű gyerekek számára csupán mítosz, és az ott született apa számára is csak fájdalmas, ám távoli hír: a tévéből értesül, hogy a ki tudja hányadik kasmíri konfliktus során indiai repülőgépek bombázzák szülőhazáját.

Mindez messze van, s az ottani értékrend őrzése ideát szinte reménytelen.

A családon belüli konfliktus - az apa szigorú iszlám erkölcsei és tradíciótisztelete, mely egyedüli kapaszkodót jelent számára a világban, az anya nyugati világképével szemben, mely manchesteri proletárszinten ugyan, de mégis az egyén szabad sorsválasztását állítja előtérbe - és a gyerekek hányódása a szülői ház rituális szigora meg a falakon túl uralgó angol életforma közt pontosan modellálja a két kultúra feloldhatatlannak tetsző ellentétét.

A gyermekek felnőtt koráig többé-kevésbé működőképes családi egyensúly fölborul. Ami eleddig összeegyeztethetőnek tűnt, az most ellentétes, sőt ellenséges értékrendek háborújává fajul. A Kelet az Kelet, a Nyugat az Nyugat. Egymás mellett élni lehet - de együtt?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3188