KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/április
FILMSZEMLE
• Konrád György: Ideje van a kimondásnak és ideje van a formálásnak Filmszemle-margináliák
• Szabó Miklós: Magyar Gulag-monográfia Recsk, 1950 – 1953. Egy titkos kényszermunkatábor története
• Szemadám György: „Nem csinálunk semmit, ami szellemes!” Beszélgetés Enyedi Ildikó első nagyjátékfilmjeiből
• Ardai Zoltán: Élőt a holttal Az új földesúr
• Koltai Tamás: Love mese Piroska és a farkas
• Báron György: Fáktól az erdőt Vadon

• Papp Zsolt: Tilos tiltani Beszélgetés Daniel Cohn-Bendittel
• N. N.: 1968. eseménynaptárából
• Háy Gyula: Születtem 1900-ban Önéletrajzi részletek
• Dániel Ferenc: Világvégi próféciák Werner Herzog és a misztika
• Koltai Ágnes: A western Marx Károlya? Vol egyszer egy Amerika-mítosz
• N. N.: Sergio Leone filmjei
LÁTTUK MÉG
• Nóvé Béla: Esőember
• Koltai Ágnes: Robinzonád avagy az én angol nagyapám
• Szilágyi G. Gábor: Csillagember
• Molnár Péter: A nyolc szamuráj legendája
• Faragó Zsuzsa: Krízis
• Tamás Amaryllis: Matador
• Nagy Zsolt: Éjszakai motorosok
• Nóvé Béla: K.O.-ra ítélve
KÖNYV
• Csala Károly: Lazán és szorosan Filmbarátok Kiskönyvtára
KRÓNIKA
• N. N.: Alapítvány: A Magyar Film Múltja és Jövője
• N. N.: Közlemény
• N. N.: Pályázat

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Alapítvány: A Magyar Film Múltja és Jövője

N. N.

 

Amikor filmkultúráról, filmes kultúráról beszélünk, akkor hajlamosak vagyunk arra, hogy csak egyetlen szempontból értelmezzük, közelítsük meg ennek a fogalomnak a jelentését. Az elkészült filmek értékével, még inkább ezek fogadtatásával azonosítjuk, erre szűkítjük le. Pedig a mozgókép egésze, a filmről való gondolkodás, a társadalmi köztudatban a filmművészet helye, az elkészült filmek őrzése a jelen és a jövő számára, együttesen alkotják a filmkultúra fogalmát. A magyar játékfilmek, híradó- és dokumentumfilmek közgyűjteményi jellegű őrzése a Magyar Filmintézet feladata. Az Intézet munkatársai a magyar filmtörténet rendszeres feldolgozása során jutottak arra a felismerésre, hogy a filmállomány kritikussá vált technikai állapota miatt sürgősen tenni kell valamit a filmek megmentése érdekében. De tudtuk azt is, hogy erre önerőnkből nem vagyunk képesek. Kezdeményezésünkre, a Filmfőigazgatóság egyetértésével és támogatásával, 1988 májusában megalakult a Filmmegőrzési Bizottság. Feladatai közé tartozott a filmek biztonságos megőrzéséhez szükséges feltételek kidolgozása. A legnagyobb veszélybe a megmaradt némafilmtörténeti anyag, valamint az 1945 után készült csaknem 700 játékfilm és 4000 híradó került. A nehéz gazdasági helyzet ellenére segítséget kaptunk a magyar filmszakmától. Közös elhatározás született, miszerint a filmállomány teljessé tételének, felújításának költségeit A Magyar Film Múltja és Jövője elnevezésű alapítvány létrehozásával biztosítjuk. 1988 végén az alapítvány létrejött, melynek tagjai: a Filmfőigazgatóság, a Hungarofilm, a MOKÉP, a MAFILM, a Budapest, Dialóg, Hunnia, Objektív Stúdió Vállalatok, a Magyar Filmlaboratórium Vállalat, a Budapest Film, a Hajdú, Helikon és a Hírős Filmforgalmazó Vállalatok.

Köszönetet szeretnénk mondani az alapítvány létrehozóinak, és mindazok támogatását kérjük most és a jövőben, akik a filmkultúrán valóban filmkultúrát értenek, akik a filmet a magyar kultúra részének tekintik, attól ma már elválaszthatatlannak tartják.

A Magyar Filmintézet Alapító Okirata szerint feladata a magyar és külföldi játék-, híradó-, dokumentum- és rövidfilmek közgyűjteményi jellegű őrzése.

1988-ban az Intézet rendkívüli vizsgálat tárgyává tette a magyar filmek fizikai állapotát. Jelentését a Filmfőigazgatóság elé tárta és azonnali intézkedéseket tett a filmállomány fokozott védelme ügyében. Különösen aggodalomra ad okot az 1945 óta készült 681 játékfilm és több mint 4000 híradó technikai állapota. A filmállomány megmentésére 1988 májusában alakult meg a Filmmegőrzési Bizottság, amelynek a Filmfőigazgatóságon kívül valamennyi filmmel foglalkozó társintézmény a tagja.

Úgy gondoljuk, hogy a magyar filmállomány védelme, a jövő számára való megmentése nemcsak a filmszakma, hanem a nemzeti kultúra egészének ügye is. Közös elhatározásunk, hogy a magyar film megmentésére társadalmi támogatásból alapítványt hozzunk létre.

Az alapítvány pénzügyi fedezetét a Filmfőigazgatóság és a filmszakma befizetései biztosítják. Mindazok támogatásában reménykedünk, akiknek fontos a magyar filmkultúra ügye.

 

 

A Magyar Film Múltja és Jövője elnevezésű alapítvány okiratából:

 

A Magyar Filmintézet, a Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatósága, a Mozgóképforgalmazási Vállalat, a Magyar Filmgyártó Vállalat, a Budapest Filmstúdió Vállalat, a Dialóg Filmstúdió Vállalat, a Hunnia Filmstúdió Vállalat, az Objektív Filmstúdió Vállalat, a Magyar Filmlaboratórium Vállalat, a Hungarofilm, a Budapest Film, a Hajdú Film, a Helikon Film és a Hírös Film (a továbbiakban: alapítók) jogi személyként alapítványt hoznak létre.

Az alapítvány célja:

1.) Az alapítvány legfőbb törekvése, hogy megfordítsa azt a káros folyamatot, amely a magára hagyatott magyar filmes közgyűjtemény filmállományának megsemmisülésével vagy helyrehozhatatlan károsodásával fenyeget.

2.) Az alapítvány azt a felelősséget vállalja magára, hogy a jövő évezred nemzedékei számára megőrizze, kutathatóvá, értékelhetővé és könyvtárszerűen használhatóvá tegye a magyar film múltjának és jelenének minden darabját, és egyszersmind folyamatos lehetőséget biztosítson a magyar film kereskedelmi lehetőségeinek kiaknázására is.

3.) Az alapítvány törekszik arra, hogy megszerezze, megőrizze és közkinccsé tegye a közgyűjteményben fel nem lelhető magyar filmemlékeket.

4.) Célja továbbá mindazon magyar alkotók külföldi munkásságának széles körű megismerése és megismertetése, akik kényszerűségből hagyták el Magyarországot, de magyarságukról nem mondtak le (filmes hungarica-kutatás).

5.) Az alapítvány filmbemutatókat, kiállításokat és más filmes rendezvényeket szervez, kiadványokat jelentet meg, hogy a magyar társadalomban a legfiatalabb művészet értékeit az eddigieknél jobban meghonosítsa.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/04 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5368