KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/október
JEGYZET
• Koltai Ágnes: Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Létay Vera: Csak kézfogás Mephisto
• Zalán Vince: Szemben a történelemmel Ideiglenes paradicsom
• Ágh Attila: Mit ér a néptanító, ha magyar? Sára Sándor dokumentumfilmjéről
• Koltai Ágnes: Rubljov és gőzgép Világot teremtők
• Kulcsár Mária: Kabala és Facsiga Forgatási napló
• Báron György: „Holnapja nincs ez éjnek...” Éjszaka külsőben
• Takács Ferenc: Filmklisé és realizmus Kék gallér
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gazdag Gyula: Ki hallgat ma vonósnégyeseket? Otar Joszeliani
• N. N.: Otar Joszeliani filmjei

• Molnár Gál Péter: Az emberarcú vámpír Drakula és Nosferatu
VITA
• Császár Ferenc: Filmreformra van szükség! Vita a filmforgalmazásról

• Bársony Éva: 30 éves a magyar szinkron
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Történelem az arénában Pula
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Ratataplan
• Ardai Zoltán: Lidérces álmok
• Barna Márta: Fészek a szélben
• Harmat György: P. S., a avagy a könnyelműség határai
• Deli Bálint Attila: Rendőrök háborúja
• Loránd Gábor: Őrült napok
• Ardai Zoltán: ...és megint dühbe jövünk
• Képes Júlia: Zűrzavar a fellegekben
• Gáti Péter: A kölcsönkért gyufa
• Koltai Ágnes: Zsaru vagy csirkefogó?
TELEVÍZÓ
• Lukácsy Sándor: Mikrotársadalom vagy történelem? Zokogó majom
• Csala Károly: Televízió, novellaosztály
• Domonkos László: Empátia, telefonnal
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Az értelmezhetőség határai
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Neveletlenek
• Karcsai Kulcsár István: A folyó vonala

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fészek a szélben

Barna Márta

 

A földjét, jószágát, lovát mindenekelőtt óvó paraszt típusa, történelmi kívülállása, a hazai irodalomban, filmművészetben is gyakori téma. Hamarjában elég, ha Sánta Ferenc, Balázs József prózájára, Fábri Zoltán filmművészetére gondolunk. Jelen történetünk is hasonló magatartás létjogosultságára keresi a választ. Egy tanyasi család feszült hétköznapjai elevenednek meg Észtország II. világháború utáni viharos korszakából. Háromszoros veszély fenyegeti az évszázados zártságba, mozdulatlanságba dermedt életforma nyugalmát: erdőkben bujkáló nacionalista csoport kiéhezett tagjainak zaklatásai, beszolgáltatást kötelezettségek a szovjet hatalomnak, ráadásul egy osztrák katonaszökevény befészkelése a családba. Mindez kiélezett, csaknem pánikhelyzetek sorozatát zúdítja a tanya lakóira, s úgy látszik, a túlélés föltétele a „következetesen kétkulacsos”, önvédelmi alapállás. De vajon a teljes elszigetelődés, a sehova sem tartozás adhat-e boldogulást?

Jurij Pijr, a családfő nagyapa a háború után ugyanazt teszi, mint a cárizmus alatt, mint a szovjet hatalom megteremtése idején, vagy a német megszállás hónapjaiban. Egyedüli iránytűje a tanya, a jószág, családja biztonságának megőrzése. E „földszagú” életvitel megértő ábrázolásában nyomon követhetjük e magatartás veszélyeit is. Kifejezetten erénye a műnek, hogy nem általában a politikai „semlegesség” ellen tiltakozik, hisz a változó idők nehéz talaján, zárt világban ez nem egyértelműen támadható magatartás. Vádat emel viszont az emberi lealacsonyodás ellen, mely végzetes döntést eredményez: nyílt tűzharcban, az elodázhatatlan választás pillanatában, a nagyapa ahelyett, hogy valamelyik oldalon fegyvert ragadna, még mindig csak a „tehenéig lát”. A bukás kulcsa; az elemi emberi erkölcsök torzulása, a segítség megtagadása. Kár, hogy Olev Neuland filmje a viszonylag árnyalt gondolatmenet, s az emberarcú figurák ellenére összességében mégsem hat olyan erővel, eredeti látvánnyal, hogy jelentősen kiemelkedne a középszerű művek sorából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/10 47-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7310