KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kísértethajó

Korcsog Balázs

 

Folytatódik az óriáshajó-őrület: az Úszó erőd és a Titanic után most itt a Kísértethajó! Egy, a Titanic-hoz hasonló óriási luxushajóról van szó, neve Argonautica – a film tehát a görög mitológia argonautáit idézi, ám a hajó nevével és a kalandos cselekménnyel a két történet közti hasonlóság itt ki is merül. A film ugyanis nem az argonauták történetének, hanem A nyolcadik utas: a halál kései utánérzésének tekinthető. Filmünk esetében azt mondhatnánk, hogy a nyolcadik utas a hal(!), hiszen a helyszín az űrrel szemben a Dél-kínai-tenger, az űrszörnyekkel ellentétben pedig tengeri óriásszörnyekkel van dolgunk.

Filmünk argonautáinak Szkülláját és Kharübdiszét archeotoának nevezik és a tenger mélyéről (Deep) emelkedik fel (Rising), hogy luxushajónk utasait elpusztítsa. Csak három túlélő marad a fedélzeten: a kapitány és a hajó tulajdonosa, valamint egy szépséges ékszertolvaj(nő). Ám az Argonautica kincseit nemcsak e rosszlány akarja magának megszerezni, hanem egy csapat elszánt bűnöző is, akik egy bérelt motorcsónakon érkeznek a tengerjáróra – így a rosszfiúk is megvannak történetünkhöz. A bérmotorcsónak kapitánya a Csillagok háborújának Han Solóját idézi, akinek mellesleg már nem olyan hosszú a haja, mint amilyen a Hairben volt. A motorcsónak félbolond szerelője pedig történetünk Chewbaccája.

A hajón a helyzet nagyon drámai, a hoppon maradt rosszfiúk és hőseink együtt kénytelenek küzdeni az ismeretlen szörnnyel. Mindez nagyon szép, ám a film szereplőinek nincs kidolgozott jellemük, amit talán az mutat leginkább, hogy szinte még nevük sincs. A drámai küzdelem és egyben a film végére három túlélő marad: Hair és Solo kapitány kombinációja, a tolvajló rosszlány (kettejük között szerelem szövődik!) és persze Chewi barátunk. A film azonban lezáratlan, hisz’ kérdés marad: életben maradt-e a szörny?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4497