Mozi

MR73

Forgács Nóra Kinga

MR73 – francia, 2008. Rendezte és írta: Olivier Marchal. Kép: Denis Rouden. Zene: Bruno Coulais. Szereplők: Daniel Auteuil (Schneider), Olivia Bonamy (Justine), Catherine Marchal (Marie Angéli), Francis Renaud (Kovalski), Gérald Laroche (Matéo). Gyártó: LGM / Gaumont / Medusa / Studio Canal. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 116 perc.

Két remek zsánerdarab (Gengszterek, 36) szűk körű, de megkérdőjelezhetetlen sikere után jogosan előzte meg érdeklődéssel teli várakozás Olivier Marchal legújabb bűnfilmjét. Az MR 73 első harminc perce még beváltja a hozzá fűzött reményeket. Egy borostás arcú, cigarettával meg fegyverrel hadonászó részeg hekus buszeltérítő magánszáma után lassú sodrású, időbontással és késleltetett információkkal operáló bűnügyi történet indul, a kiégett főhős informális nyomozásba kezd egy gyilkosságsorozat ügyében. Mindeközben szuggesztív világ épül: őrszobáinak ridegségét, belső tereinek alulvilágítottságát, ősprofi nyomozójának cinikus fatalizmusát és bűntényeinek szertartásos brutalitását tekintve Marchal Marseille-e sötétebb Hollywood bármelyik noir városánál. Ám ezután megkezdődik a megállíthatatlan lejtmenet. Az elsőre egyéninek ható stiláris megoldások (mint a gyakran szubjektív nézőpontból felvett rövid snittek és a fekete-fehér flashbackek) aránytalanul hangsúlyossá válnak, funkciójuk azonban elveszik, pusztán leplezik a dramaturgiai szerkezet átgondolatlanságát és az akciók fájdalmas hiányát. Sötét sorsmese helyett az emberekkel általában igen ritkán megeső, nagyon szörnyű dolgok eposzi terjedelmű felsorolását kapjuk – az egyéni tragédiák sora krimiből zsarumelodrámává oldja, majd tökéletesen felismerhetetlenné lúgozza a film műfaját.

A 36 stílusos akciókrimi volt, ami a feszesre szabott cselekmény és a takarékosan jelzett érzelmek sodrában csiszolódott zsaruetikáról és kirekesztbettségről szóló sorsmozivá. Új, megtörtént eseményekre épülő filmjében Olivier Marchal ismét a sorsszerűséget és a kirekesztettséget választja fő motívumoknak. Bár a sorsot jelképező fegyver ezúttal el is sül a film végén, az MR 73 mégsem mélyül tragikus fátumfilmmé. Ha valamiért mégis emlékezetes, az talán Daniel Auteuil borotválatlan arca.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 58. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9520

Cikk értékelése:

szavazat: 1364 átlag: 5.56