KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/május
MOZI VS. INTERNET
• Baski Sándor: Járatlan utakon A Netflix és a többiek
• Soós Tamás: Az elfeledett mozi Magyar filmforgalmazás
• Kovács Bálint: A mamut és a hangya Alternatív filmforgalmazók
• Kránicz Bence: Szabadulóművészek Magyar garázsmozi
CLINT EASTWOOD
• Benke Attila: Mindörökké Fakó Lovas Clint Eastwood városi westernjei
• Pápai Zsolt: Volt egyszer egy vadnyugati hős Clint Eastwood: Fennsíkok csavargója
ARTSZEXFILMEK
• Varró Attila: Érzelmek birodalma Pornó és melodráma
• Kovács Marcell: Bundás vénuszdombok Jesus Franco szexfilmjei
• Gelencsér Gábor: Pillangóhatás Peter Strickland: The Duke of Burgundy
LENGYEL FILM
• Pályi András: Milyen távol, milyen közel Tadeusz Konwicki mozija
• Gyenge Zsolt: Húsba zárva Malgorzata Szumowska: Az Ő nevében…
OROSZ KRIMIK
• Forgács Iván: Mit sugároz a mai Oroszország? Orosz bűnügyi sorozatok
• Csiger Ádám: A forradalmár, aki felfalta gyermekeit Daniel Espinosa: A 44. gyermek
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Halál, hol a te kardod? Dömölky János (1938-2015)
• Hirsch Tibor: Felmenni, visszajönni Mai magyar falu-filmek
• Varga Zoltán: Animáció-történeti körséta 100 éves a magyar animáció
FESZTIVÁL
• Gáncsor Kármen: Rövidre vágva Friss Hús 3.0
• Buglya Zsófia: Rejtett tartalékok Graz – Diagonale
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Mélyvörös Jean-Patrick Manchette: Gunman
• Sepsi László: Visszafogott vezeklés Pierre Morel: Gunman
KRITIKA
• Muhi Klára: Bedarál-e? Nagy Viktor Oszkár: Hivatal
• Horeczky Krisztina: Elfolyik-e az élet? Almási Tamás: tititá
• Barkóczi Janka: Megint tavasz George Ovashvili: Kukoricasziget
MOZI
• Sepsi László: Citizenfour
• Baski Sándor: Hétköznapi vámpírok
• Kovács Kata: Violette
• Forgács Nóra Kinga: Adaline varázslatos élete
• Csiger Ádám: Lámpagyújtogatók
• Vajda Judit: Ne zavarjatok!
• Kolozsi László: 3 szív
• Roboz Gábor: Rekviem egy macskáért
• Kránicz Bence: A Lazarus hatás
• Sándor Anna: A lázadó
• Huber Zoltán: Halálos iramban 7
• Jankovics Márton: Hó az édenkertben
• Varró Attila: A szerelem üstököse
DVD
• Pápai Zsolt: Vigasztaló Marcelino: Kenyér és bor
• Gelencsér Gábor: A tanítványok
• Szabó Adrienn: 2001: Űrodüsszeia
• Soós Tamás Dénes: Picasso kalandjai
• Fekete Martin: Merénylet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Hazai haladás

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Constantine, a démonvadász

Vaskó Péter

 

Hollywood az egyik legnagyobb ereklyefogyasztó, és különösen hálás a kultikus eredetű McGuffinokért. Az újabb képregényadaptáció, a Constantine középpontjában elvileg Cassius Longinus centurio lándzsája áll, amellyel a római százados átszúrta a már halott, keresztre feszített Jézus szívét. (A „végzet lándzsáját” ma a hoffsburgi múzeumban őrzik, bár a helyzetet némileg bonyolítja, hogy a római St. Augustin templomban is őriznek egy Longinus- lándzsát – de ez már legyen Indiana Jones baja.) A cím is az ereklyéhez köthető, a lándzsát Heléna császárnő adta fiának, Nagy Konstantin császárnak, majd a kelet-római császárok örökölték egymástól, később birtokolta Nagy Károly, kergette Napóleon, 1938-ban pedig Hitler kaparintotta meg.

A lándzsát most egyszeri Pedro találja meg horogkeresztes zászlóba tekerve, és viszi a vészt illegálisan Mexikóból az Államokba (mint tudjuk, minden út az USA-ba vezet), hogy annak segítségével diadalmaskodhassanak a sötétség seregei.

A gonosz útjában egyedül a cinikus és láncdohányos Constantine, a démoni nyomozó állhat, aki rutinszerűen ingázik a föld és pokol bugyrai között, bevetve a sátáni seregek ellen minden kelléket, amit csak egy ördögűző bazár kínálhat a sikító gyufától a megszentelt boxerig.

A forgatókönyv, csakúgy mint a színészi játék, nem haladja meg a hollywoodi tisztes középszert. Az ötlettelen rendezőknek a blazírt, nagyarcú coolság filmes helyiértékét Han Solo óta sikerült az abszolút nulla fok közelébe hűteniük, és ez alól Francis Lawrence, a népszerű kliprendező (Britney Spears, Aerosmith) sem kivétel. Az pedig már a mi pechünk, hogy Keanu Reeves legfeljebb egy nagycsoportos elszánt zordságát tudja produkálni, akinek a játszón éppen széttaposták a homokkuglófját.

A kliprutin elcipeli a filmet, de egy centire sem emeli fel, az igazi borzalom pedig éppen a transzcendencia nélküli horror. A jó horror magánál félelmetesebbet idéz fel, míg a rossz inflálja a spiritualitást, és a Constantine sajnos ez utóbbira példa. Hiába nyúlja le a rendező az Ördögűzőt, a Hellraisert, Hitchcock busz-effektjét, sőt a Van Helsingből még a sorozatlövő démondöglesztő számszeríjat is metálra fényezve (a célkeresztet rajta tessék szó szerint venni), földszintes ijesztegetés marad az egész. A film tanulságai így (mintha csak a Bush-adminisztráció „háborúzz, ne szeretkezz” osztálya rendelte volna) a következőkben foglalhatók össze: minden politika, beleértve menny és pokol dolgait, az ölés férfias dolog, a szex és dohányzás azonban káros az egészségre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8246