KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/december
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Láttam Tolnay Klárit sildes sityakban
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR FILM
• Enyedi Ildikó: A misztika vége Simon mágus
• Győrffy Iván: Csodák vására Misztikum a magyar filmben
• Győrffy Iván: Elvarázsolt kastély Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: Szentkuthy-mozi Elveszett irodalom
• Somogyi Marcell: Egy talált tárgy... Hajnóczy Péter
• Hajnóczy Péter: Akna a presszóban
• Reményi József Tamás: A tehetetlen kéz Császár István-filmek

• Dér András: Belső mozi, virtuális védelem Drogfilm
• N. N.: Drogfilmek
• Mihancsik Zsófia: Szertelen ország Magyar drogfront
• Kecskeméti József: Szertelen ország Magyar drogfront
• Kömlődi Ferenc: Tudattágítás, hedonizmus Timothy Leary és a pszichedelikus mozi
TITANIC
• Csejdy András: Semmi sem igaz, minden igazi Titanic fesztivál
• Forgách András: Boldog, boldogtalan Happy Together

• Galambos Attila: Kórház az egész világ Birodalom I-VIII.
• Bóna László: Gyógyítás, műholddal Dr. T.V.
VÁROSVÍZIÓK
• Antal István: Másodpercenként 24 kocka Az avantgarde New York
• Jakab Kriszta: Harapás a Nagy Almából Woody Allen
• N. N.: New York-filmek
KRITIKA
• Muhi Klára: De hát hol élünk? Sír a madár
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Démoni csapda
• Békés Pál: Nincs alku
• Mátyás Péter: Tökéletes gyilkosság
• Hungler Tímea: Furcsa pár 2.
• Harmat György: Nászok ásza
• Halász Tamás: Patriot
• Hatvani Tamás: Lost in Space
• Kömlődi Ferenc: Z, a hangya
• Tamás Amaryllis: Csenő manók
• Sulyok Máté: Mulan
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Az első mobil

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar film

Simon mágus

A misztika vége

Enyedi Ildikó

Enyedi Ildikó Simon mágus címmel filmet készít. Az eredeti, az első században élt gnosztikus-keresztény Simon Szamáriából, a birodalom peremvidékéről ment Rómába, hogy ott megmérkőzzék Péter apostollal. A film ma játszódó történetének hőse, egy parafenomén, kelet-európából érkezik Párizsba. A Simon mágust a filmszemlén mutatják be.

 

mottó: „Öröktől fogva él a sóvárgás az emberben, hogy egybeessék valamivel, őszintén szólva anélkül, hogy tudná, mivel.”

Cioran: Egy kifulladt civilizációról

 

Sokat gondolkodtam azon, vajon milyen híradást adhatnék én egy készülő filmről, amelynek tehát most, hogy majdnem készen van, legfontosabb tulajdonsága egyszerre az lett, hogy még nincs. Azt pedig, amit az ember olyan nagy kedvvel és néha túl sokszor is megtesz egy film megírása és előkészítése során, hogy újra és újra elmeséli, s így szinte ráolvasásszerűen megpróbálja létezővé tenni; hogy áthidalja a bizonyos időszakokban alig elviselhető feszültséget aközött, hogy amit lát és akar, annyira élő, érdekes, épp hogy éjjel-nappal abban él, s a csupasz tény között, hogy mindebből egy kocka sem létezik, s csak mesélhet róla, mint Háry János – ezt most már képtelenség megtenni.

Ez a pillanat, az elkészülés előtt, amikor az ember végtelenül bízik abban, ami létrejött, jobban, mint saját magában, mint a saját szavaiban, és inkább csendesen, alázatosan megpróbálja kikémlelni, mi is ez az önálló, ismeretlen, néha meglepően engedékeny, máskor megmagyarázhatatlanul makacs valami; s most, a végén, hogy tehetne leginkább a kedvére, hogy ne sértse, hogy ne álljon neki ellent, hogy hagyja kibontakozni, ez a pillanat nagyon-nagyon alkalmatlan látogatókat fogadni.

Ezért a következőt találtam ki. Megpróbálom megosztani az olvasóval azt az asszociációs kört, ami annak idején, az írást megelőző tíz évben gerjesztette magát a tervet, s a terv erőtere mentén jelent meg ő maga is. Ezeket a hatásokat változatlanul – a filmtől függetlenül is – életünk izgalmas, érintésre méltó aspektusainak érzem, és talán így nem élek vissza a türelmükkel. Ahogy a cirkuszi késdobáló munkája nyomán ott marad a női alak akkor is, ha az artistanő már hazament, úgy az idézetekkel körbelőtt hely körvonalai kirajzolják azt a területet, ahol a film majd megjelenik.

Ha rászánnák magukat, hogy majd egyszer megnézzék a filmet, aminek hátteréről áll itt néhány lábjegyzet, kérem, ne lepődjenek meg, hogy az itt szereplő motívumok egyikével sem találkoznak ott explicit formában. Ezek, az itt éppenhogy csak érintett, felvillantott elemek nem a témáját jelölik ki a filmnek, hanem összességükben rajzolnak ki egy világot.

Ez az a világ, amit a film főhőse, Simon, a gyanús múltú és kivehetetlen jelenű kelet-európai parafenomén itt hagy. Úgy hagyja itt, hogy nem sajnálja, hogy belefáradt, hogy nem érdekli. Ez a film búcsú. Simon minden patetizmustól, sajnálattól és mélabútól mentes, kicsit száraz és ironikus búcsúja attól a szereptől, amit a világ köré növesztett, s búcsú magától e világtól.

Mint Simon, én is búcsúzom a poszt-posztmoderntől, ha úgy tetszik, mert talán sikerült találni egy kis szigetet, ami melegebb, egyszerűbb és már lézeng rajta néhány hajótörött. Itt felejtés és tagadás nélkül, mindenre emlékezve lehet mindent újra kezdeni.

 

*

 

Szinkretizmus 1. Különböző filozófiai tanítások kritikátlan átvétele s ezek összeolvasztása egy önmagában lezáratlan összefüggésrendszerré. 2. Keleti hitelemek átvétele a görög és a római vallásban a hellenizmus idején.

Brockhaus lexikon, 1989.

 

*

 

Több iszlám szervezet tiltakozott a párizsi őszi kollekciók bemutatásának második napján bemutatott Gaultier-modellek ellen, melyeken díszítésként arany hímzéssel a Korán szent szövegei szerepeltek.

Újsághír, 1992.

 

„Szent Claudia” (Schiffer) raffolt muszlinselyem princesszruhában. Thierry Mugler 1996-os tavaszi-nyári kollekciója.

 

*

 

Holnaptól három szerveren is hozzáférhető a Vatikán honlapja. A három szerver neve: Uriel, Rafael, Mikáel.

Újsághír, 1998.

 

*

 

A modern élet csi-t serkentő kellékei: a különféle elektronikus háztartási eszközök, mint a hifitornyok, rádiók, televíziók, videómagnók, mikrohullámú sütők, számítógépek stb.

Joy Magazin, 1998.

 

*

 

Az egész nem részeinek összegeként, hanem a részei közti összefüggések mintázataként definiálható; egy civilizáció nem a tudomány, a technológia, a művészetek és a szociális szerveződés halmazata, hanem mindezek teljes egysége és harmonikus együttlétezése, összjátéka. Egy orvos a közelmúltban kijelentette: „a szervezet a maga teljességében éppoly nélkülözhetetlen önmaga egyes részeinek megismeréséhez, mint a részek megértése az egész működésének áttekintéséhez.” Ez ugyanúgy igaz akkor, amikor a mellékveséről van szó, mint amikor a kultúra valamely részéről, eleméről – a bizánci művészetről, a középkori kozmológiáról vagy a haszonelvű etikáról – beszélünk.

Megfordítva pedig: egy organizmus, egy társadalom vagy egy kultúra beteg állapota a részek integrációjának meggyengülésében és e részek független, önálló egységekként való működésében, vagy arra való törekvésükben, s az egész érdeke iránti közömbösségükben, vagy saját működésük törvényeinek rá-erőszakolására irányuló szándékukban nyilvánul meg.

Arthur Koestler: Alvajárók

 

*

 

Madonna. Az olyan jellegű foglalkozásokhoz, amelynek a hírnév előfeltétele, a feng shui igen nagy segítséget nyújt. Ennek egyik módja, ha házunk déli oldalát este is ragyogó fénybe borítjuk.

Joy Magazin

 

*

 

A szinkretizmus meghatározó szerepet játszott a római császárkor gondolkodásában. Alexander Severus (222-235) császárról feljegyezték, hogy larariumában többek között Tüanai Apolloniosz csodatevő újpythagoreanus bölcs, valamint Krisztus, Ábrahám és Orpheusz képmását őrizte (Scriptores Historiae Augustae).

Rómában egyes gnosztikus csoportok Krisztus képét együtt tisztelték Püthagorasz, Platón, Arisztotelész és más neves pogányok képmásaival.

Kákosy László: Fény és káosz

 

*

 

Az Elixír bolthálózat toplistája

1. ReikiDiane Stein

2. Fehér MágiaMatthias Mala

3. Feng ShuiTerah Kathryn Collins

4. A cigánykártyaSonia Bielenskì

5. Rudolf Steiner élBistey Zsuzsa

6. Sorskérdések a horoszkópban 3.Kordován Vid

7. Akasha krónikaWictor Charon

8. Érzelmes asztrológiaBeöthy Mihály, Rákos Péter

9. I ChingMarlies Holitzka

10. A magabiztos fellépésKlaus Birker, Barbara Schott

 

*

 

Szent Victor Hugo – Századunk húszas éveiben alakult meg, s ma már hárommillió hívet mondhat magáénak a vietnami „caodai” vallás, mely sajátos keveréke a buddhizmusnak, Konfucius tanainak, a kereszténységnek, iszlámnak, s néhány más változatnak. Kelet és nyugat hitvilága találkozik benne tehát, s a szellemek világával kapcsolatot tartva azt akarja elérni, követői jó emberré váljanak, elkerülvén ezáltal a reinkarnációt, mely bűneik vezeklésére szolgálna. Eszményei között sok európait is számon tart. Így Shakespeare-t például, vagy Pasteurt, Jeanne d’Arcot, legfőbb rangra pedig Victor Hugót emelte. Templomaiban éppen ezért gyakran látható a jeles francia író szentképe.

 

*

 

A 4. osztályban most a geometriát tanuljuk. Az első órán az összes alapfogalmat és ábrát átnéztük, amiről tanulni fogunk. Utána elképzeltettem velük, hogy beülünk egy űrhajóba, elhagyjuk a Földet, és pillanatok alatt eljutunk a „geometria világába”. Ekkor újból felidéztettem velük az óra elején hallottakat: pont, vonal, szakasz, szög, párhuzamos stb. Miután visszajöttek, folytattuk az órát. A „geometria világában” van két színes bolygónk. Az egyik a síkidomok, a másik a testek bolygója. A két bolygót függőhíd köti össze, hogy a testek felépítéséhez szükséges síkidomokat át lehessen szállítani.

Ágoston Zoltánné, tanítónő

Elixír, 1997.

 

*

 

Agykontroll az Interneten!

Az Interneten is olvasható az Alfajárók, és a számítógépes-telefonos hálózaton keresztül levelezni is tudnak egymással az agykontrollosok! Újságunk helye a hálózaton: www.inext.hu/agykontroll E-mail címünk: jobban@mail.inext.hu.

Figyelem! Külön, agykontrollos levelezőlistára előfizetni a subs.agykont-roll@hix.com címre írt üres levéllel, a listára írni pedig az agykontrollíghix.com címre írt levéllel lehet.

Hirdetés egy természetgyógyász lapban, 1998.

 

*

 

Az Új Gnoszticizmus nem kíván visszatérni gyökereihez, az ősi kultuszokhoz, mégis megtalálhatni tó benne az ókori gnosztikus szerzők szenvedélyes szubjektivitása. A modern filozófia és irodalomtudomány a Gnózist követve felfedező utat tesz a szubjektivitás birodalmában, ahol lényegtelen a szöveg és feltárul a tudat mélye, Emberi tudásunk alapját elmeszüleményeink alkotják... Az Ember gnosztikus lénnyé válik: meghatározza önmagát és saját készítésű jelképek szerint értelmezi teljes világegyetemét... Akár a régmúlt gnosztikus gondolkodóinál... modern kultúránkban a szöveg elveszti kanonikus szentségével járó tradicionális hatalmát, miközben mindent felülvizsgál és átértékel egy formabontó, heterogén erő. Jean-François Lyotard posztmodernizmust üdvözítő szózatát idézve: „Hadat kell üzennünk a totalitásnak!”

Ihab Hasszán: A posztmodern fordulat, 1987.

 

*

 

A gnoszticizmus volt a dekonstruktivizmus forrása és legerősebb összetevője: lerombolt minden genealógiát, összekuszált minden hierarchiát, allegorizálta a mikro- és makrokozmosz közti összefüggéseket, és visszautasította az istenség valamennyi megjelenési formáját, mivel nem lehet hivatkozni rájuk... Vessük el Heideggert Valentinus kedvéért!

Harold Bloom, 1982.

(Valentinus: A Gnózis egyik fontos alakja, Alexandriában működött, majd Rómában kevés híján Róma püspökévé választották Kr. u. 143. – E. I. jegyzete)

 

*

 

Az egyházi hagyomány a titokzatos Simon mágust tekintette az első gnosztikusnak, akinek valódi egyéniségéről igen keveset sikerült eddig megállapítani. Szamáriai volt, az 1. században élt. Nagy hatású, tömegeket befolyásolni tudó vallásalapító, aki egy darabig együttműködött a korai kereszténységgel, majd ellene fordult. Körülbelül ennyi az, ami a vele foglalkozó irodalomból biztonsággal kihámozható...

A legendás Péter-akták szerint Rómában tűnt fel, és itt mérte össze hatalmát Szent Péterrel. Egy halott életre keltésével próbálkoztak mindketten; Simon csak annyit tudott elérni, hogy a halott megmozdítsa fejét, Péter azonban újra életre ébresztette (28. fejezet). A nagy próba (32. fejezet) azonban akkor következett, amikor Simon a város lakosságának Péter jelenlétében mutatta be csodáját, amellyel egy korábbi alkalommal már sok hívet szerzett: a magasba emelkedett, és a város épületei és a környező hegyek felett röpködött. Péter imádkozott, hogy a gonosz varázsló szégyenüljön meg, és valóban sikerült elérnie, hogy lezuhanjon. Ez az eset megfosztotta tekintélyétől a városban, és néhány nap múlva meg is halt. Egy másik forrás szerint eltemettette magát tanítványaival, miután azt ígérte nekik, hogy három nap múlva feltámad, és ez az elbizakodott tette okozta halálát. (Hippolütosz: Refutationes VI. 20,3).

Kákosy László: Fény és káosz

 

*

 

Weöres Sándor

Simon mágus

 

Idő mélyéből merev arccal

így mormol Simeon, a pap:

Nincs szép, meg szebb – csak legszebb,

mi egyben a legrútabb,

nincs jó, meg jobb – csak legjobb,

mi egyben a leggonoszabb.

 

(Ha értetlenül hallod igémet,

vedd példának a részeget:

emlékszel rá, hogy mikor sokat ittál,

kettőt láttál az egy helyett?)

Két-két ellentét rejti előlünk

a nevezhetetlen lényeget.

 

Az Alkotó, meg a Romboló

nem léptek harcba sosem:

köztük, a két örök-egy között

összjáték áll, nem küzdelem,

s a két szerető is délibáb csak,

a valóság: az egy-szerelem.

 

Szavamat hallgasd három füllel,

mert két fül számára puszta hab:

amit mondok, a legigazabb

és egyben a leghazugabb.

Idő mélyében merev arccal

elhallgat Simeon, a pap.

 

*

 

Nehéz azt hinni, lehetetlen, hogy a jó Isten, az „Atya”, beleártotta volna magát a teremtés botrányába. Minden arra enged következtetni, hogy egyáltalán nem vett részt benne, a teremtés egy gátlástalan, romlott istenre vall. A jóság nem teremt: nincs képzelő-ereje, márpedig képzelőerő kell a világ bármilyen hevenyészett összetákolásához. Legfeljebb a jóság és a gonoszság keverékéből bukkanhat fel valamely tett vagy mű. Vagy egy világegyetem. A miénkből kiindulva mindenesetre könnyebben következtethetünk egy kétes istenre, mint egy tiszteletre méltóra.

...Akik a semmivel társítják, úgy képzelik, ezáltal megmentik a szegény jó istent. Csak akkor mentjük meg, ha van merszünk elkülöníteni ügyét a demiurgoszétól. A kereszténység, hogy ezt megtagadja, mindvégig arra törekedett, hogy elfogadtassa a könyörületes isten nyilvánvalóságát: e reménytelen vállalkozás elcsigázta a kereszténységet és lejáratta azt az istent, akit megvédeni szándékozott.

E. M. Cioran: A Rossz Demiurgosz

 

*

 

A János-akta Krisztus-himnusza

(Részlet)

 

Üdvözülni akarok, és üdvözíteni akarok Ámen

Oldódni akarok, és oldani akarok Ámen

Sebesülni akarok, és sebesíteni akarok Ámen

Nemződni akarok, és nemzeni akarok Ámen

Étkezni akarok, és táplálni akarok Ámen

Hallani akarok, és hallatni akarok Ámen

Megértést akarok, egészen értelem vagyok Ámen

Fürödni akarok, és füröszteni akarok Ámen

Táncot lejt a Kellem,

 

 

Fuvolázni akarok, mind tomboljatok Ámen

Jajgatni akarok, mind zokogjatok Ámen

 

Egy a Nyolc közül, velünk énekel Ámen

A tizenkettes szám odafönt táncot lejt Ámen

A mindenség az, amiben ő táncol Ámen

Aki nem lejt táncot, nem tudja azt, ami van Ámen

Menekülni akarok, és maradni akarok Ámen

Ékesíteni akarok, és ékeskedni akarok Ámen

Egyesülni akarok, és egyesíteni akarok Ámen

Házam nincs nékem, és házaim vannak Ámen

Helyem nincsen nékem, és helyeim vannak Ámen

Templom nincsen nékem, és templomaim vannak Ámen

Lámpás vagyok néked, aki meglátsz engem Ámen

Tükör vagyok néked, aki értesz engem Ámen

Kapu vagyok néked, aki zörgetsz engem Ámen

Ösvény vagyok néked, rajtam vándorlónak. ...

Apokrif irat Kr.u. 40-130

 

*

 

Kenneth Anger, a legjobb és kétségtelenül a legkevésbé unalmas tagja a 60-70-es évek underground filmeseinek, Szicíliába utazott, ahol megpróbálta szabaddá tenni a freskókat, melyek a valaha volt Thelema apátság falait díszítették. Több filmje is a Crowley-féle mágikus tradíció nyomait viseli magán.

(E. I. megjegyzése)

 

*

 

Alexandriai Kelemen így foglalja össze a gnosztikus tanítókat foglalkoztató kérdéseket: „Annak felismerése, hogy kik vagyunk és mivé lettünk, honnét származunk és hová kerültünk” (Excerpta ex scriptis Theodoti 78, 2). Legalább ennyire fontos egy másik probléma, melyre a gnoszticizmus feleletet keresett: a rossz eredete, a világ tökéletlenségének oka.

Kákosy László: Fény és káosz

 

*

 

Drums III.

„Mozgás nélkül Anyag” nincs,

Anyag nélkül Mozgás sincs

Ezért olyan megható

 Minden Anyagmozgató

Négy sor, copyright by Molnár Gábor. Minden benne van, amit a Drumsról tudni kell.

Wired Magazin, 1996

 

*

 

Szinkretizmusról olvastunk mint a mai világállapotok leírására alkalmas fogalomról. A Gnózis és a Posztmodem közti nyílt párhuzamról. Akkor hát, ez a film, – jegyzetek tárgya – is a szinkretizmus szülötte? Netán új gnosztikus filmnek nevezi magát? Érdekes „lett volna ilyet készíteni, nagy élvezet, a „szabad vásár” filmrendezők számára olyan vonzó és aggálymentesen alkalmazható gesztusa. A legmélyebb és legbővebb vizű kútból meríthet hozzá az ember. De ez a film nem ilyen. Hanem, mint már az elején elmondtam, búcsú. Mindezen tarka, villódzó lehetőségektől, motívumoktól. Nem része, jelensége kíván lenni ennek a világnak, hanem búcsúzóul, a küszöbről visszafordulva visszapillant rá. Én azt képtelen vagyok megítélni, vajon mennyire lesz jó film. Amit most mondok, a jellegéről mondom. Egyszerű, tömbszerű és csendes film lesz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/12 04-09. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3879