KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/március
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Esernyők és óceánok Jacques Demy halálára
• (X) : Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény És Alapítvány
• N. N.: A XXII. Budapesti Független Film- És Videószemle eredményei
• N. N.: A Magyar Filmkritikusok B. Nagy László Díja, 1990

• Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
• Bayer Zsolt: Hol a cenzúra mostanában Filmcenzúra
• Lányi András: Javaslat Filmcenzúra
• Molnár Péter: Javaslat Filmcenzúra
• Kulin Ferenc: Fertőzést kapott a kultúra, amit ki kell hevernie Filmcenzúra
• Rajk László: A dohányzás is káros az egészségre Filmcenzúra
• Zalán Vince: A szenvedélyek melodrámája Pedro Almodovarról
• Márton László: Óriáspókok R. W. F. palackpostái
• Bikácsy Gergely: Gyémánt, rejtekhelyen Fény, víz, Ommerganck
• N. N.: André Antoine filmjei
• Pataki Éva: A tekintet szabad Beszélgetés Zsigmond Vilmossal, Szabó Gáborral, Edelenyi Jánossal és Illés Györggyel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A távollét hercege
• Koltai Ágnes: Itt a szabadság!
• Székely Gabriella: Balladák filmje II.
• Bikácsy Gergely: A Paradicsom... ...és a Pokol
• Ardai Zoltán: Oltalmazó ég
• Szemadám György: Kedves ellenségem
• Koltai Ágnes: Éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok
• Tamás Amaryllis: Szállnak a varjak
• Sneé Péter: Revans
• Sneé Péter: Áldott kitaszítottak
KÖNYV
• Csala Károly: A lehetetlen megkísértése Huszárik-breviárium
ELLENFÉNY
• Forgách András: Éld túl, amit nem tudsz megcsinálni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Filmcenzúra

Hol a cenzúra mostanában

Bayer Zsolt

Legfelül már nincs semmi, megszűnt az ostoba ítészek testülete, mely évtizedeken át eldöntötte, mit is nézhetünk meg a moziban anélkül, hogy szocialista világnézetünk és erkölcsünk csorbát szenvedne.

 

Kozma Ilona, Filmfőigazgatóság

Megszűnt Magyarországon a filmcenzúra?

Igen, cenzúra nincs többé. S lehet, hogy meglepődik, de nem egyértelműen jó ez nekünk. A világ országainak többségében működik cenzúra. Svédországban például rendkívül szigorú. Ott vágnak is a filmekből. A kivágott részeket persze megnézhetik az érdeklődők egy erre kijelölt helyen, szűkkörű vetítés keretében, de azt egy testület dönti el, hogy mi kerülhet a nagyközönség elé. Azonkívül a legtöbb országban parlamenti szinten foglalkoznak a filmforgalmazással, pontos, mindenki által ismert törvényi szabályozás létezik. Nálunk ilyen sincs. A Filmfőigazgatóság ugyan szorgalmazza ezt, s azt is szeretnénk, ha működne megfelelő, korszerű cenzúra. Sajnos ebben az országban olyan negatív felhangja van magának a szónak, hogy nehéz lesz tenni valamit. S a mozikba pedig minden bekerül(het)...

Azért valahogy most is kategorizálják a filmeket... Milyen szempontok szerint?

A filmek egy része állami támogatást kap. Milyen szempontok döntenek? Hát, hogy melyek az értékes filmek. Tudom, azonnal felmerül a kérdés, mi az, hogy „értékes”. Nézze, egyes filmeknek szükségük van támogatásra, hogy egyáltalán eljussanak a közönséghez.

 

 

Gárdos István, InterCom

Milyen osztályokba sorolják ma a filmeket?

Vannak az úgynevezett támogatott filmek. Ezek esetében az állam „beszáll” a forgalmazásba. Másik csoport a járulékoltatott filmeké. Ezekre giccsadót vetnek ki, mely a jegybevétel tíz százaléka, s ezt az összeget közösen fizetik a forgalmazók és a mozisok. Végül létezik a harmadik besorolás, az ebbe tartozó filmek nem adóznak, de nem is kapnak támogatást. Van egy másfajta besorolás is, amikor a korhatárt szabják meg.

Ma Magyarországon bármilyen filmet lehet forgalmazni?

Jelenleg igen. Legalábbis elvileg...

 

 

Jancsó Gabriella, Dunafilm

– Ma nem létezik egységes szabályozás, hiányoznak az irányelvek a filmbesoroláshoz, a cenzúra pedig megszűnt. Általános megfogalmazás szerint ifjúságvédelmi szempontok az irányadók. De ez megfoghatatlan. Egy legitim testületre lenne szükség, amelyet a szakma és a közönség is elfogad. Ennek kéne dönteni, s a döntésnek, az értékítéletnek érvényt kellene szerezni. Szükséges, hogy ilyen testületi döntések legyenek konzekvenciái. Például horrort, pornót nem lehet reklámozni. Vagy a korhatári besorolásnak is legyenek konzekvenciái, mert ez ma senkit sem érdekel. Teljesen indifferens, hogy egy film támogatott-e vagy sem. Ez nem érdekli a forgalmazót, ő a kommerszet hozza, mert az az üzlet. Itt azonban el kell oszlatni egy távhitet. Nem a horror és a pornó hozza a nagy bevételt! A sikerlista első tíz helyén nem szerepel ilyen „mű”. Azt hiszem, ez nagyon fontos...

 

 

Révbíró Tamás, Vico

A videóforgalmazásra is az általános szabályok érvényesek?

A VICO egy különálló vegyesvállalat, amerikai partnerrel. Természetes dolog, hogy nálunk is az üzleti szempontok döntenek. De például pornót nem tartunk, nem azért, mert megtiltották, egyszerűen így döntöttünk.

Elméletileg uszító, fajgyűlölő filmeket is forgalomba lehet hozni ma Magyarországon?

– Gyakorlatilag igen, sajnos. Létezik törvényi tiltás, de ennek érvényesítésére ma nincs lehetőség. Nincs megfelelő apparátus, mindenki azt tesz, amit akar. Ez persze nemcsak a filmforgalmazásra igaz. De a film ráadásul inkább üzlet, mint kultúra – legalábbis így tekintik –, s ezért kevésbé figyelnek rá oda. Megjelentek az alternatív forgalmazók, s ezzel áttekinthetetlenné vált a piac. Ma képtelenség keretek közé szorítani azokat, akik erkölcstelenül vágnak bele az üzletbe, a gyors meggazdagodás reményében.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/03 08. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4062