KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Dirk Bogarde (1921–1999)

Molnár Gál Péter

 

Meghalt Derek Jules Gaspard Ulric Niven van den Bogaerde, akit a világ Dirk Bogarde néven ismert. Apja holland születésű, szerkesztője volt a londoni Timesnak. Anyja (Margaret Niven) skót színésznő. A fiú Glasgow-ban elvégzi az egyetemet, 1939-ben egy kicsiny színháznál kezdi színészpályáját, ugyanekkor föladatot kap a komikus George Fromby egyik filmkomédiájában. Mihamar a II. világháborúban szerepel: katona Indonéziában, s Montgomeryt követve a partraszállásban fotókat-rajzokat készít. Idősebb pártfogója – Noel Coward – hozzásegíti filmszerződéshez a Rank cégnél. Vígjátékok, rémdrámák, kosztümös melodrámák jóképűje. Főszereplő a Doktor-sorozatban (Doktor a házban, Doktor a tengeren, Doktor szabadlábon, Doktor bajban). Liszt Ferencet játssza a Befejezetlen dal című, King Vidor halála következtében George Cukor befejezte életrajzfilmben (1959). Roy Baker rendezésében megrökönyödő föltünést kelt Anacleto, egy homoszexuális bandita szerepében (Az énekes, nem a dal, 1960). Joseph Losey leforgatja Harold Pinter egyfelvonásosából tévéfilmjét (A szolga, 1963), a címszerepben a kifürkészhetetlenül fegyelmezett morbid Hyppolit, az urán eluralkodó lakáj Bogarde színészi vízjegye lesz. Vászonra sorjáznak titokzatos, kétértelmű figurái, a Losey rendezte A királyért és a hazáért (1964) tárgyalásának védője, vagy az Óbudán és a Szépművészeti Múzeumban Malamud-regényből John Frankenheimer forgatta A mesterember (1969), melynek szerepében a dosztojevszkiji vizsgálóbíró mélységeit érzékeltette. Cukor Lawrence Durrell-regényéből elkészített Justine-jének Pursewardenje (1969). Visconti Elátkozottakjában (1969) Frederick Bruckmann, a Halál Velencében (1970) Aschenbachja, Liliana Cavaninál Max, az Éjszakai portás (1973). Losey méltatlanul mellőzött Modesty Blaise (1965) című szürrealista comics-paródiájában a mozi-rosszembert játékos szólamban adja elő.

Színházak táján a Bogarde-szerű  színészekre szokás mondani: titka van. A színészi extrovertáltság helyett magába forduló, jegesen fegyelmezett introvertáltság alól izzó sugarak érik a nézőt. Nyakig gombolt. Kínosan jól nevelt. Feszes modorú. Pillantásai bizonytalan idegességet közölnek. Valahová távolba néz, de elkapja jómodorún tekintetét. Robbanásveszélyesen higgadt. Jóltemperáltsága körül az erőszakos halál kószálva lesi áldozatait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/07 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4503