KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Pókerarcok

Köves Gábor

 

John Dahl útifilmje Scorsese-földre kalauzolja a kedves mozibajárót. Megtekinthetjük a bédekkerek által is vastagon szedett látványosságokat, rácsodálkozhatunk a bennszülöttekre, és egy-két érdekesebb szokásukkal is megismerkedhetünk. Standard turistainformációknál többre, mélyebbre azonban nem futotta.

Mi más is lehetne Dahl dolgozatának helyszíne, mint Scorsese kedvenc bűnös városa, New York City, melynek földalatti pókerbunkereiben egzotikus akcentussal beszélő rosszarcú férfiak merednek lapjaikra. Amíg lent lehetünk ebben a fojtott légkörű, ablaktalan vakond-világban, és kibicelhetünk az egymás gondolatait fürkésző zsugásoknak, úgy érezhetjük, mögé látunk a kirakatnak. Míg a félhomály ápol és eltakar, a természetes fények már kevésbé állnak jól filmünknek. A felszínen futó történet, melyben karrier, párkapcsolat, barátság vesz drámai fordulatot, súlytalannak hat, mintha csak töltelékként szolgálna két pókerparti között. A forgatókönyvírók mindössze egyetlen szereplővel, a becsületes zseniként ábrázolt Mike-kal (Matt Damon) törődtek, mindenki más – barát, mentor, barátnő – csak azért kerül a képbe, hogy céljához segítse a főhőst. Legalább drukkolhattunk volna érte, de Mike ráaggatott hibái ellenére is annyira hibátlannak tűnik, hogy győzelmében biztosak lehetünk. Biztos befutóért meg minek izgulnunk!

A népes szereplőgárdából egyedül Torturrónak jutottak húsosabb falatok: a Malkovichra, Molra és Nortonra osztott egysíkú szerepekkel ellentétben az ő figurája (Knisht, a pókertársadalom háttérből figyelő kispolgárát játssza) emberi mélységeket sejtet. A szokásos nyári kínálatban még e kevéske életszag is üdítő hatású lehet, persze csak akkor, ha nem vész el a multiplex klimatizált légterében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4524