KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
   2023/január
ÚJ-HOLLYWOOD
• Greff András: Mi űzi az üldözőt? Paul Schrader megszállottjai
• Kovács Patrik: Egy világcsavargó Hollywoodban Bob Rafelson (1933-2022)
• Gyöngyösi Lilla: A kék szem átka Paul Newman
A MELODRÁMA ARCAI
• Pápai Zsolt: „Az időnek kaputt” A nemzetiszocializmus filmmelodrámái – 3. rész
• Varró Attila: Zsigeri pátosz Test és melodráma 1.: A jövő bűnei
• Kránicz Bence: A barátom odafent Felix Van Groeningen – Charlotte Vandermeersch: Nyolc hegy
MAGYAR MŰHELY
• Rudas Dóra: A kapunyitási pánik nemi differenciái Így maradtam
• Pauló-Varga Ákos: A szomorúság háromszöge Kárpáti György Mór: Jövő nyár
• Földényi F. László: Mi rejlik a bőr alatt? Nemes Anna: Beauty of the Beast
• M. Tóth Éva: Animációs „így jöttem” Kollarik Tamás – Takó Sándor: Csupó Gábor
FRANCIA KÖNYVEK
• Ádám Péter: A „könyv-ember” Truffaut irodalmi átdolgozásai
• Barabás Klára: „A történet soha nem ment ki a divatból” Beszélgetés Josée Dayannal
• Demus Zsófia: A befogadás szabadsága Luc Jacamon – Matz: A gyilkos (Le Tueur)
FILM / ZENE
• Pernecker Dávid: A madárcsicsergés is gyanús Rich Vreeland
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: Láthatatlan mozi Avantgárd és kísérleti filmek archiválása
FESZTIVÁL
• Bakos Gábor: A látvány diadala Szolnok – Alexander Trauner ART/FILM Fesztivál
• Navarrai Mészáros Márton: Jégbe zárva Reykjavík
TELEVÍZÓ
• Orosdy Dániel: A repülő pingvin Hugo Blick: Az angolok
KRITIKA
• Huber Zoltán: Szépítő távolság Steven Spielberg: A Fabelman család
• Gyöngyösi Lilla: Nem nyugodnak békében Madarász Isti: Átjáróház
MOZI
• Pauló-Varga Ákos: Eltitkolt történetek
• Kolozsi László: Valaki hall engem
• Csomán Sándor: A látogatás
• Bonyhecz Vera: Azt mondta
• Hegedűs Zsófia: A kis Nicolas
• Benke Attila: Vérapó
• Varró Attila: Gátlástalan örökösök
• Alföldi Nóra: Az új játék
STREAMLINE MOZI
• Huber Zoltán: Bardo
• Pozsonyi Janka: Lady Chatterley szeretője
• Árva Márton: Csoda
• Varga Zoltán: Wendell és Wild
• Rudas Dóra: Toto, a hős
• Déri Zsolt: Meet Me In The Bathroom

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Wendell és Wild

Varga Zoltán

Wendell & Wild – amerikai, 2022. Rendezte: Henry Selick. Írta: Jordan Peele és Henry Selick. Kép: Peter Sorg. Zene: Bruno Coulais. Gyártó: Monkeypaw Productions. Forgalmazó: Netflix. Szinkronizált. 105 perc.

Ha eddig kételkedtünk volna benne, most már bizonyosak lehetünk: a régivágású stop-motion animációt favorizáló, a Ray Harryhausen-örökségtől megbűvölt bábfilm-rendező, Henry Selick akkor alkot maradandót, ha nála sokkal markánsabb szerzőegyéniségek vezetik a kezét. Így volt ez két mesterműve, a Karácsonyi lidércnyomás, illetve a Coraline és a titkos ajtó esetében, előbbi Tim Burton fejéből pattant ki, utóbbi Neil Gaiman lapjairól érkezett a vászonra; de még a James és az óriásbarack szerényebb jelentőségű, ám értékes Roald Dahl-mesefeldolgozása is ezt a tételt igazolja. Máskor – hiába adaptál – Selick kínos dolgozatokat produkál, legyen szó munkássága mélypontjáról, az animációt élőszereplős képsorokkal keverő-kavaró Talpig majomról, vagy éppen legújabb opuszáról. A pandémia éveiben forgatott Wendell & Wild a rendező társszerzőként jegyzett, kiadatlan könyve nyomán készült – a kortárs mozi talán legnagyobb blöffmesterévé vált Jordan Peele áldatlan forgatókönyvírói közreműködésével. Címadó rosszcsont démonkáival Selick rémkomédiát kínálna ismét, mint a Karácsonyi lidércnyomásban, s egy furcsa – családi tragédiával megvert, ám természetfeletti képességekkel megáldott – leányzó nevelődés-történetét vezetné elő, mint a Coraline-ban, a szerkezet azonban keszekusza, a cselekményszálak, a konfliktusok és a mellékfigurák pedig egyre csak sokasodnak – félresikerült feltámasztásoktól politikai panamák megakadályozásán át a démoncsalád újraegyesítéséig. A túlbonyolítottság a ritmust szétzilálja, a hangnemet teljesen elbizonytalanítja, s végül a szálak elvarrása szinte a nevetségességig egyszerűsödik. Hiába a korábbi Selick-opuszok tarka és eklektikus stílusát folytató látványvilág és a bábfigurák míves mozgatása – minden igyekezet ellenére a varázslat titkos ajtaja ezúttal zárva marad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2023/01 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15636