KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
   2013/április
HITCHCOCK
• Benke Attila: Tévedések és áldozatok Hitchcock és hősei
• Hubai Gergely: Halálkeringők Hitchcock filmzenéje
• Schubert Gusztáv: A géniusz műhelyében Stephen Rebello: Alfred Hitchcock Így készült a Psycho
AUDREY HEPBURN
• Tüske Zsuzsanna: Az apás Galatea Audrey Hepburn
ÓZ FÖLDJÉN
• Sepsi László: Lefelé a Sárga úton Óz-filmek
• Ardai Zoltán: A sziluett Óz, a csodák csodája
SZUPERHŐS ÉS FILOZÓFUS
• Huber Zoltán: Így használd az okostelefonod Heidegger és a Vasember
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: „Nem is tudtuk, hogy ilyen sötétben élünk” Beszélgetés a Nevelésügyi sorozat rendezőivel
• Szalai Györgyi: Felejtés ellen Emlékezés Wilt Pálra
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Vágyak és vezeklések Berlinale 2013
• Gyenge Zsolt: Az anyaszomorító Călin Peter Netzer: A gyermek fekvése
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: A harmadik jelentés Chytilová „százszorszép” filmjei – 3. rész
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Lakatlanul Beszélgetés Szemerey Samuval
FILM / REGÉNY
• Szabó Noémi: Többnyire ártalmatlan Isaac Marion: Eleven testek
• Sepsi László: Fél-élet Jonathan Levine: Eleven testek
JAPÁN REBELLISEK
• Vágvölgyi B. András: Szex, hírnév, politika Nagisa Ôshima
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Amerika anno zéró A Mester
• Bikácsy Gergely: Érzelmek iskolája Május után
MOZI
• Baski Sándor: ill Manors – Rázós környék
• Sepsi László: No
• Huber Zoltán: Halálhegy – A Dyatlov-rejtély
• Forgács Nóra Kinga: Tango Libre – Szabad a tánc
• Margitházi Beja: Teddy Bear
• Alföldi Nóra: A csodacsapat
• Kovács Kata: Camille kétszer
• Géczi Zoltán: Likvidálva
• Barkóczi Janka: Egy hölgy Párizsban
• Parádi Orsolya: Tökéletes hang
• Kránicz Bence: Csapda
• Tüske Zsuzsanna: Dől a moné
• Varró Attila: Az óriásölő
DVD
• Szabó Ádám: Ölni kíméletesen
• Pápai Zsolt: Limonádé Joe
• Soós Tamás: Fejbenjáró bűn
• Nagy V. Gergő: Két nap az élet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Az X-Men visszatért
JAPÁN REBELLISEK
• Csiger Ádám: Harcosok klubja Japán radikális rendezői

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Isaac Marion: Eleven testek

Többnyire ártalmatlan

Szabó Noémi

A könyv zombi-Rómeója szótlansága ellenére beszédes mesélő.

R, a zombi, és Julie, az eleven lányok legelevenebbike egymásra találnak az apokalipszistól sújtott Államokban. Kapcsolatuk beteljesedésének tétje a világ megmentése, a bizakodó holtak és a fáradó elevenek harmonikus együttélésének megalapozása; vállalkozásukat azonban mindkét oldalról nehezítik a reményvesztett cinikusok csontváz-hordái.

A tinihorror újabb áldozatot szedett a legendás monstrumok közül; a fáradó vámpírok helyett jónéhány fiatal szerző egy szomszédos élőhalott társaság, a zombik irányába tett néhány botladozó lépést. A Breathers: A Zombie’s Lament (S.G. Browne) 2009-es megjelenése óta az Egyesült Államokban látványosan megszaporodtak a zombi-perspektívájú posztapokaliptikus regények (Brains: A Zombies Memoir (2010), Memoirs of the Walking Dead (2011), I, Zombie (2012)), közöttük nagy számban képviseltetik magukat a tinédzser-tematikájú történetek is (Generation Dead, 2009, Dust, 2010). Isaac Marion románca, az Eleven testek ebbe a folyamba illeszkedik tökéletesen; könnyed vállrándítással felülemelkedik a világvégén, és történetét a posztapokaliptikus állapotok mindennapjainak abszurditásában folytatja. Zombi narrátora szótlansága ellenére beszédes mesélő, önironikus, szórakoztató prózában számol be egyhangú zombiléte aggályairól.

A bizarr alaphelyzetet Marion a piac legjobban teljesítő archetipikus történetével kombinálva a bestseller listák élére lőtte a 2011-es megjelenésű regényt, így azt szinte publikálásával egyidőben vásárolta meg a Summit Entertainment, előre gondolva a Twilight Saga kifulladására. Marion Rómeó és Júliája több humorral és öniróniával, viszont kevesebb szaftos softcore részlettel gazdagítja a tinédzser irodalmat, mint Meyer verziója, társadalmi üzenete pedig, bár nem kevésbé szájbarágós, mégis emészthetőbb, mint a Twilight által képviselt konzervatív szemlélet.

Marion közvetlen stílusa megteremti az egyensúlyt a giccs és az idétlenkedés között, így többnyire sikeresen elkerüli a túlzott negédesség, és a fárasztó poénkodás csapdáját. Kortalan főszereplője hamisítatlan kamasz, bár pattanások helyett rothadó testrészeit kénytelen rejtegetni a lenyűgözendő lány előtt, beszédkészségét pedig nem a bizonytalanság, hanem a rejtélyes zombiállapot sorvasztja el. Kínlódásának őszinte elbeszélése azonnal szimpátiát ébreszt, így a megcélzott olvasóközönség könnyedén kötődhet a regényhez; az Eleven testek azonban nem több (persze nem is kevesebb), mint egy gördülékenyen megírt és szerethető ifjúsági könyv. Korrekt románc, de nyoma sincs benne a műfajra időközönként jellemző metsző társadalomkritikának (Generation Dead), vagy a Grahame-Smith Büszkeség és balítélet meg a zombik, illetve Alan Goldsher Paul is undead című regényében tapasztalható posztmodern szövegdekonstrukciónak. Hiába sejthető, hogy az apokalipszis a felelőtlen emberiség számlájára írható, a felismerés súlytalan és érdektelen; a szöveg pedig, bár vizualitása filmszerűbb, mint a moziba került adaptáció, nem nyújt szépirodalmi élvezetet. Az Eleven testek többnyire ártalmatlan, akárcsak R, a szerelmes tinizombi; kedves és szerethető, de kicsit ügyetlen, tétova, és csak ritkán harap.

 

Libri Kiadó


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/04 48-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11393