KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/szeptember
A NAGY HÁBORÚ (1914-1918)
• Fáber András: Az őskatasztrófa Francia filmek az első világháborúról
• Schreiber András: Nyugaton a helyzet Németek az első világháborúban
• Takács Ferenc: A régi hazugság Angolszász filmek az első világháborúról
• Szekfü András: „E filmeknek csak ürügy a háború” Beszélgetés Ormos Máriával
MAGYAR MŰHELY
• Kovács Kata: Az elit klub felrobbantása Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Szíjártó Imre: Köszönik, lehetnének jobban Határon túli magyar film: Szlovákia
FILMISKOLA
• Grunwalsky Ferenc: Tükör előtt A filmszínészek képzéséről
HOLLYWOODI CSILLAGOK
• Orosdy Dániel: Mindenki álomgyára Hollywoodi önvizsgálat
• Varró Attila: Családi paraziták Térkép a csillagokhoz
SZEXTÉTIKA
• Kelecsényi László: A képmás és a modellje Sylvia Kristel: Meztelenül
• Veress József: Szex a vásznon Kelecsényi László: Filmszextétika
ÉLETKÉPEK
• Margitházi Beja: Átkeretezett életek Michael Apted: Up
• Szabó Ádám: Mikor a gyermek gyermek volt Sráckor
TÖRÖK FILM 100
• Barkóczi Janka: A Zöld Fenyő örökösei 100 éves a török film – I. rész
• Gyenge Zsolt: A távolság poétája Nuri Bilge Ceylan
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Élet a halál után Misztikus melodrámák
• Pernecker Dávid: A bűnhődés senkiföldjén Rectify
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Nem az a háború John Le Carré: Az üldözött
KRITIKA
• Czirják Pál: „És íme, remekül van a fiú” Zomborácz Virág: Utóélet
• Soós Tamás Dénes: Muszklimítoszok Hercules-filmek
MOZI
• Vajda Judit: Michel Houellebecq elrablása
• Varga Balázs: Ida
• Kovács Kata: Az élet ízei
• Csiger Ádám: A csodabogár
• Árva Márton: Az ígéret földje
• Baski Sándor: Heli
• Andorka György: Lucy
• Varga Zoltán: Oculus
• Kránicz Bence: The Expendables - A feláldozhatók 3.
• Sepsi László: A galaxis őrzői
• Varró Attila: Tini nindzsa teknőcök
• Kovács Marcell: A vihar magja
DVD
• Pápai Zsolt: Muhammad Ali a Legfelsőbb Bíróság ellen
• Czirják Pál: Másfélmillió lépés Magyarországon
• Kránicz Bence: A másik csaj
• Géczi Zoltán: Műkincshajsza
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Szuperhősök áradata PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

PAPÍRMOZI

Szuperhősök áradata

Bayer Antal

Noha nagyobb képregényes események híján nyáron kevés képregény jelenik meg, a szuperhősök kedvelői éppenséggel nem panaszkodhattak, hiszen a Kingpin kiadónak köszönhetően folyamatosan érkeztek újdonságok az újságárusokhoz.

Miután Batman a tavasszal visszatért, most magával hozta a barátait, a teljes Igazságligát. Bár érthető kereskedelmi okokból a különszám Batman címen fut, valójában a JLA (Justice League of America) sorozatból egy négyrészes történetet választott a szerkesztő.

Bár sajnálhatjuk, hogy nem a korábbi, Grant Morrison által írt meghökkentő-kizökkentő epizódok egyikét kaptuk, a választás kézenfekvő és helyénvaló, hiszen Batman áll a központban, és az ő főgonoszai közül került ki az ellenség is. Méghozzá az egyik legszemélyesebb ellenlábasa, Ra’s al Ghul, és fontos szerephez jut Ra’s lánya, Talia is – amivel már meg is van a kapcsolódás az aktuális (magyar) sorozathoz.

Batman azért is a legizgalmasabb képregényfigura az amerikai kínálatban, mert kétség kívül az ő ellenségei a legérdekesebbek és legváltozatosabbak. Könnyen megfeledkezünk arról, hogy milyen széles skálán mozognak, amikor azon révedezünk, hogy Joker mennyire tökéletes ellentéte-kiegészítője-tükörképe-ikerpárja Batmannek – pedig messze nem minden Jokeres sztori jó, és bőven vannak kiváló Jokertelen történetei is a Denevérembernek. És ezek között szerepel jó néhány olyan, amelyben Ra’s al Ghul és lánya, Talia okoz szinte megoldhatatlan fejtőrést Bruce Wayne-nek.

Batman civil énjének a kiemelése itt különösen fontos, hisz míg a többi főgonosz csak találgatja, hogy ki lehet valójában, Ra’s al Ghul már az első színre lépésekor (Batman 232, 1971. június) tudja. Kikövetkeztette abból, hogy ilyen drága felszereléseket csak egy dúsgazdag ember engedhet meg magának. Ra’s megalkotója, Denny O’Neil – aki Neal Adams rajzolóval megalapozta a modern Batman kinézetét és hangulatát egyaránt, és aki előzőleg már megreformálta Joker alakját, Zöld Lámpásról és Zöld Íjászról nem is beszélve – úgy gondolta, hogy az általa újraálmodott sötét lovagnak szüksége van egy hozzá igazán méltó ellenfélre, egy titokzatos mesterelmére.

Nem vitás, hogy Ra’s kiváló karakter, de van vele egy kis probléma. Mégpedig az, hogy nagyon nehéz „jól” írni. Megkockáztatom, hogy csak magának Denny O’Neilnek sikerült igazán elkapnia, de még ő sem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy apránként felfedje Ra’s múltját. Márpedig vannak figurák, amelyeket éppen a titokzatosságuk tesz igazán érdekessé, veszedelmessé, kiszámíthatatlanná. Sajnos, Ra’s nem járt jól azzal, hogy egyre több író merészkedett elővenni a karakterét, ami ártott az egyediségének.

Úgy gondolom, áll ez a Bábel tornyára is. Ra’s ügyeletes ötlete a világ leigázására nem tartozik a legkönnyebben emészthetők közé – az „ökoterrorizmus”, mint fogalom egyébként is eléggé fából vaskarika jellegű. Mark Waid történetének az izgalmai nem is ebből fakadnak, hanem sokkal inkább az Igazságliga tagjainak az interakcióiból.

Ma már adottnak vesszük, hogy Batman egy „control freak”, képtelen elviselni, ha bármi is kicsúszik az irányítása alól, és ez a mánia jelentősen befolyásolja a többi szuperhőshöz való viszonyát, a „bizalmi indexét”. A Bábel tornya azonban még 2000-ben készült, amikor ez az ötlet még eredetinek számított. Mondhatjuk úgy is, hogy előrevetítette azokat a konfliktusokat, amelyek meghatározó fontossággal bírnak majd a DC Comics több hosszú ciklusában is. Már csak azért is érdemes beszerezni, elolvasni, és végiggondolni az egyes karakterek reakcióit, különös tekintettel az illusztráción szereplő Supermanre.

Batman-különszám: Bábel tornya. Színes, irkafűzött, 88 oldal.

 

 

Valamivel korábban jelent meg egy Pókember-különszám is, amelynek különlegessége, hogy tartalmazza a karakter legelső, 1962-es történetét, valamint az 1989-ben elsőként magyarul közölt történetet is, immár teljes egészében. A nosztalgia és a modernitás közötti áthidalást pedig egy régebben játszódó, de mai Pókember-Fáklya közös kaland biztosítja. Feltétlenül minden Pókember-kedvelő (és nem csak rajongó) gyűjteményében helye van ennek a kiadványnak, amelyre csak egyetlen panasz lehet: az Amazing Fantasy 15-ös számát, sajnos, újraszíneztette a Marvel, eléggé meghökkentő hatással. Persze, erről nem a magyar kiadó tehet.

Pókember-különszám. Színes, irkafűzött, 80 oldal.

 

És közben folytatódnak a megszokott kéthavi sorozatok is. A Marvel + idei fő attrakciója egy ötrészes történet, amelynek minden részében más és más szuperhősre koncentrálva emlékeznek meg Amerika Kapitány haláláról. Jeph Loeb alapötlete nem is lenne rossz, miszerint a gyász Kübler-Ross-féle ötfázisos modelljét veszi alapul – csakhogy az olvasók között elég kevesen vannak, akik ne tudnák már azóta, hogy Amerika Kapitány valójában nem halt meg. Sőt annak idején sem nagyon hitték el, hogy ez most egy „tényleg, de igazán igazi” halál lett volna. Ettől elvonatkoztatva érdemes csak olvasni.

Marvel + 15-16-17. Színes, irkafűzött, számonként 72 oldal.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11695