Saint-ExupéryA kis herceg mozijaA rózsa vándoraSándor Anna
Saint-Exupéry legnépszerűbb története, A kis herceg sokféle alakmásban került filmvászonra és tévéképernyőre, vízfestéktől a 3D-ig
A tanévzárók könyvjutalmainak, illetve a
gratulációk mellé útravalóul szánt idézetek nagy slágere Saint-Exupéry
klasszikusa, A kis herceg (Le Petit
Prince). A regény sikere 1943-as publikálása óta töretlen, az aktuális divattól
függetlenül trónol a globális eladási listák csúcsán vagy ahhoz közel, egyes
számítások szerint a Biblia után ez a második legnagyobb példányszámban eladott
könyv.
A pilóta és a herceg
Az arisztokrata pilóta-író
Franciaország náci megszállása elől menekült az USA-ba 1942-ben, itt írta meg a
különös kisfiú, a róka és a rózsa regényét, majd a rákövetkező évben vissza is tért
az európai hadszíntérre. A történelem által korai halálra ítélt író hazájáért
való aggódása már A kis herceg
ajánlásában megszólal, a majomkenyérfák fenyegető, bolygókat behálózó és felemésztő
képe pedig a nácizmus metaforája.
A történetben számos egyéb
személyes utalás is fellelhető. Exupéry a kis herceg karakterét részben saját,
gyermekkori önmagáról mintázta, ezzel megkettőzve a perspektívát. Hisz a
Szaharában rekedt pilóta-narrátor is a szerzőt képviseli, nemcsak áttételesen,
szakmája szerint, hanem egy légibalesete emlékének megörökítésével is. Exupéry
már az 1939-es, Az ember földje című memoárjában részletesen
beszámolt arról az incidensről, mikor barátjával André Prévot-val egy Indiába
tartó repülési rekord felállításának kísérlete során lezuhantak a sivatagban. A
kiszáradt, hallucináló pilótákat végül beduinok találták és mentették meg. Így
a sivatag, a csillagok, a víz motívumai nemcsak a regény szimbolikájának részei,
hanem az író addigi műveihez hasonlóan, ezek is valós eseményekből táplálkoznak.
Így a történetben felbukkanó
valamennyi központi figura és motívum szintén felismerhetően az író élményeinek
tükörképe. Exupéry vezetett például korábban egy A-621 számot viselő gépet,
mely különösen emlékezetes lehetett számára, hiszen ezt a nevet kölcsönözte a
kis herceg otthonául szolgáló B-621-es kisbolygónak is. A rózsa figurájában felesége,
a „vulkánok földje”-ként ismert Salvadorból származó Consuelo
Suncin-Sandovallale alakja és a szerző haláláig viharos viszonyuk jelenik meg.
Konfliktusaikért nemcsak az asszony végtelen hiúsága volt felelős, az sem
segített rajtuk, hogy a férj szinte minden idejét repüléssel töltötte, hűtlenkedései
pedig hírhedtek voltak. Közeli női barátként lépett a képbe Silvia Hamilton is New
Yorkban, akiről a szerző a rókát mintázta. Hamilton személyisége olyannyira hatott
a férfira, hogy a róka szájába adta a könyv legfontosabb üzeneteit. A híres
idézetet pedig állítólag maga Hamilton sugallta: „Jól csak a szívével lát az
ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”
Ikon és nagykövet
Bármennyire önreflektív és
érzékeny író volt Exupéry, a regény sikerét valójában éppen a személy-,
kultúra-, történelmi pillanat és életkor-független univerzalitás hozta meg. A
többszörösen összetett, filozófiai, etikai és morális szinten is értelmezhető
szöveget át-, meg átszövi az elementáris erejű humanizmus és remény, melyek a
kis herceg alakjában összpontosulnak. A történet éppúgy szól az emberi
természetről, a felnőtt létről, mint az emberi kapcsolatokról és értékekről.
Bár a kötet gyermekirodalomnak álcázza magát mind nyelvezetében, mind a
gyermeki gondolkodást imitáló fantasztikumával és logikájával, voltaképp
letisztult, felnőtteknek szóló metaforikus történet és tükör.
A regény egyetemes
karaktere leglátványosabban a terjesztésen keresztül lépett működésbe. A
francia irodalom legtöbbször lefordított könyveként az 1940-es évektől kezdve
több mint 250 nyelvre és dialektusra ültették át. Kultúrmissziós szerepkörrel
felruházva kiadták kihalófélben lévő nyelveken is, ezzel segítve az írástudatlanság
elleni harcot, és az etnikai, kulturális örökség megőrzését. E folyamat
részeként jelent meg például 2005-ben toba nyelven, melyen ezidáig csupán a
Biblia volt olvasható.
A regény fokozatosan
kilépve a szűkebb irodalmi keretből, jelenséggé érett. Olyan sztárok rajongtak
érte, mint James Dean, akinek a kaliforniai Cholame-beli emlékművén olvasható
is az általa oly gyakran idézgetett mondat a láthatatlan dolgokról. Az euro
bevezetéséig a francia 50 frankosra Exupéry arcképe mellett a kis herceg
figuráját is rányomták, de a regény aszteroidák és díjak elnevezését is
ihlette. A Toshiba Group a felelősségtudat motívumára építve választotta a kis
herceget környezetvédelemi reklámjainak ikonjául, illetve ennek okán vált a
Veolia Energy Services Group dohányzásellenes kampányának virtuális
nagykövetévé.
Állandó múzeumok is
tisztelegnek a szerző életműve és leghíresebb regénye előtt. A New York-i The
Morgan Library and Museumban megtekinthetőek a kávé- és hamufoltos kézirat
mellett a szerző vázlatai, rajzai, illetve vízfestékkel festett illusztrációi –
Silvia Hamilton adta át őket a múzeumnak 1968-ban. A francia gyűjtemények
mellett érdekes módon a japán Hanokében és a dél-koreai Gyeonggi-do-ban is
tárlatot nyitottak. Utóbbiban pedig konkrétan felépítettek egy apró francia
falut, mely a regény számos elemét megjeleníti az épületeken és emlékműveken.
A különböző művészeti ágak
számára a történet aranybányának bizonyult, opera, balett, musical, színdarab,
képregény, változatos technikával készült illusztrációk mesélik el az elmúlt 70
évben a híres kalandokat. A sztorit ismerve pedig annak is van némi ironikus
töltete, hogy a branddé válás betetőzéseképpen drága sálakon, pólókon,
bögréken, plüssfigurákban és további ajándéktárgyakon köszönnek vissza a szerző
rajzai.
Igazán különös felnőttek
Jelzésértékű, hogy röviddel
a könyv megjelenése után nem kisebb személyiség tervezte azt először vászonra
vinni, mint maga Orson Welles. A vizuális effektekért felelős partnere Walt
Disney lett volna, a két óriás azonban nem bírt egymással, így a film sosem
készült el. Welles forgatókönyvét azóta szintén a Morgan Library őrzi.
Az első adaptáció végül a
litván Arunas ®ebriūnas rendezésében forgott: az 1966-ban bemutatott színes,
szélesvásznú, élőszereplős film két sajátos jeggyel bír. Egyfelől – ami egészen
váratlan – teljesen kihúzták a róka figuráját, a súlypont a pilóta és kis
herceg barátságára helyeződik. Másfelől pedig már itt megjelenik az adaptációk
visszatérő sajátossága, az a feltételezhetően morális-nevelő célzatú cenzúra,
amivel következetesen kihagyják az iszákost a kisbolygókon felbukkanó felnőttek
közül.
A legismertebb játékfilmes
verzió Stanley Donen 1974-es brit-amerikai musical változata, ami csúfosan
megbukott a pénztáraknál. A közönség sem a feldolgozást, sem a betétdalokat nem
szerette – egyedül színpadra állítva ért el némi sikert. A film érdekes,
popkulturális hozadéka távolról sem kötődik Exupéryhez vagy a történethez,
mindössze ahhoz a szerencsés tényhez, hogy a produkcióhoz sikerült megnyerni a Mindhalálig zenét és a Kabarét is jegyző legendás koreográfust,
Bob Fosse-t. A kígyó szerepében maga rendezte és adta elő azt a táncot, ami
annyira megihlette a fiatal Michael Jacksont, hogy ezt lemásolva dolgozta ki
jellegzetes előadói mozdulatainak jó részét.
A mozgóképes adaptációkban
érhető leginkább tetten, hogy a felnőtteknek is szánt történettel ez a
korosztály mennyire nem tudott mást kezdeni, minthogy kizárólag a
gyerekközönséget célozza meg vele. Készült ugyan izgalmas, jórészt gyurmaanimációval
dolgozó verzió Will Winton műhelyében (1979), illetve kicsit bumfordi, az
Exupéry-féle illusztrációkat idéző, de azok báját elhagyó osztrák-német
rajzfilm Theo Kerp rendezésében (1990), mégis a képernyő visz mindent.
Az eredeti történetet
folytató vagy abból csupán ihletet nyerő tévésorozatok több generációban
érkeztek. Előbb a japánok készítették el animéjüket A csillagok hercege: kis herceg címmel (1978). A Knack Producktions
sorozata 39 epizódban mutatta be a kis herceg, Swifty, az űrmadár és a
Rózsalány történetét, majd 26 részre csökkentve, A kis herceg kalandjai néven az USA-ban és Európában is bemutatták.
A sztori szerint itt a kis herceg azért repül a Földre, hogy segítsen az
embereknek.
Hasonlóan hősies a
franciák 3D-s animációs hercege is (Pierre-Alain Chartier, 2010-13). Az inkább
öntudatos kiskamasz főszereplő a rókával indul bolygóközi útra, hogy 52 epizódban
oldja meg a kígyó ármánykodása nyomán születő konfliktusokat. Az alkotók
szerint az eredeti elemeket csak nyomokban tartalmazó sorozat azt üzeni a
gyerekeknek: „Ismerd és szelídítsd meg a körülvevő világot!” Ez azon tudatos
váltás jegyében valósulhatott meg, amire a szellemi örökséget kezelő Saint-Exupéry–d'Agay
Estate és az Antoine de Saint-Exupéry Youth Foundation jutott, miszerint a kis
herceget közelebb kell hozni a 21. századi gyerekekhez. E vállalkozás keretében
mutatják be 2015-ben a Mark Osborne rendezésében készülő, szintén 3D-s
animációs fantasy filmet is, melyben a figurák hangját Marion Cotillard, James
Franco, Rachel McAdams and Jeff Bridges kölcsönözik majd. A
kérdés már csak az, hogy a népszerű színészek megnyerése és a technika mellett
pontosan hogyan tervezik érzékeltetni a 21. századi jelleget anélkül, hogy
csonkolnák, vagy felismerhetetlenre írnák Exupéry történetét, ahogy a sorozat
esetében történt.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 406 átlag: 5.68 |
|
|