MoziAnyák napjaVajda Judit
Mother’’s
Day – amerikai, 2016. Rendezte: Garry Marshall. Írta: Tom Hines, Lily
Hollnader, Matthew Walker és Anya Kochoff. Kép: Charles Minsky. Zene: John
Debney. Szereplők: Jennifer Anniston (Sandy), Timothy Olyphant (Henry), Julia
Roberts (Miranda), Kate Hudson (Jesse), Jason Sudeikis (Bradley). Gyártó: Open
Road Films / Gulfstream Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 118 perc.
A Micsoda nő modern Hamupipőke-sztorija
révén egyslágeres alkotónak tekinthető Garry Marshall egy ideje arra tette fel
az életét, hogy feltérképezze az amerikaiak fontosabb ünnepekhez való viszonyát
– ami jórészt kimerült abban, hogy egymáshoz szorosan, lazán vagy egyáltalán
nem kapcsolódó történetfüzéreket tárt elénk, amelyek mind az adott ünnep napján
játszódtak. A 2010-es Valentin nap és
a 2011-es Szilveszter éjjel után a
rendező idén az Anyák napjával
egészítette (egyelőre) trilógiává ünnepi ciklusát, és a legújabb opusz több
szempontból is komoly fejlődést mutat a korábbiakhoz képest. A magasabb
minőséget első körben az támogatja meg, hogy Marshall hátrahagyta a szinte
befogadhatatlan sztárdömpinget felvonultató tucatnyi cselekményszálat, és
ezúttal mindössze három fő csapásirányban indulunk el. Ez értelemszerűen remek
lehetőséget nyújt arra, hogy az eddigi felszínes, jórészt csak jópofa gegként
működő, egypoénos sztoritöredékek helyett alaposabban is elmélyedjünk a hősök
sorsának alakulásában, a szóban forgó karakterek jelleme pedig – úgyszintén az
időtényező miatt – a kellő mélységig ki van dolgozva.
Örömteli
változás az is, hogy az eddig mondvacsinált és súlytalan álproblémák helyett az
Anyák napja valódi kérdéseket vet fel
a tárgyul választott ünnepből adódó problematika, azaz a szülői és gyereklét
témakörében. Életünk párjának merev elutasítása a család részéről, az
egyedülálló szülőként való gyereknevelés kihívásai vagy az abból adódó
identitásválság, hogy nem ismerjük a szülőanyánkat, mind olyan helyzetek,
amikkel bárki azonosulhat.
A
rendezői kéz csak akkor bicsaklik meg, amikor a jelenetek ideális hosszáról és
frappáns lezárásáról van szó, de ezzel együtt nagy biztonsággal kijelenthető:
ha Garry Marshall így folytatja, még az is lehet, hogy a papírforma szerint
soron következő Pedagógusnap hibátlan
műalkotás, a Hanuka pedig kész
remekmű lesz.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 3 átlag: 4.67 |
 |
|
