KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/december
MAGYAR MŰHELY
• Petényi Katalin: Emléktöredékek Gyöngyössy Imre (1930-1994)
• Erdélyi Z. Ágnes: Kilépés a feledésből Beszélgetés Kabay Barnával
• Varga Zoltán: Rettegés a fűben Ulrich Gábor: Dűne
• Gelencsér Gábor: Töredék az élet Hét kis véletlen
ÖKO-ANIMÁCIÓ
• Gerencsér Péter: „Nincs ember, nincs probléma” Közép-európai ökoanimáció
• Barotányi Zoltán: Tragédia az erdőszélen Koszakovszkij: Gunda

• Megyeri Dániel: Felbolydult élet Michael DeForge: Ant Colony
KÍNA ÁRNYÉKÁBAN
• Géczi Zoltán: Sötétben köttetett alkuk Hollywood és Kína
• Stőhr Lóránt: A bomlás gyermekei Chang Tso-chi
• Jordi Leila: A tibeti masztiff halála A tibeti film elmúlt 10 éve
MOHOLY-NAGY
• Orosz Márton: Fénytér Moholy-Nagy László és az „avantgárd munkásfilm”
EVILÁGI ÉS TERMÉSZETFELETTI
• Bóna László: A mű egésze A Twin Peaks mitológia – 2. rész
• Bakos Gábor: Zavar és zűr Párhuzamos montázs: Kutya éji dala // Bűvös vadász
FESZTIVÁL
• Kovács Patrik: Boszorkányos esték Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál – Szolnok
• Pályi András: Megtörtént esetek Lengyel filmtavasz ősszel
FILM / REGÉNY
• Tüske Zsuzsanna: Nem gyerekmese Roald Dahl: Boszorkányok
• Vajda Judit: Banyapara Robert Zemeckis: Boszorkányok
KRITIKA
• Déri Zsolt: Közönség nélkül Idiot Prayer
• Margitházi Beja: Tejfogak koccanása Amíg tart a nyár
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Viszik a bankot A bank
STREAMLINE MOZI
• Baski Sándor: A chicagói 7-ek tárgyalása
• Tüske Zsuzsanna: Rebecca
• Teszár Dávid: Túlélők
• Varró Attila: Gazfickók városa
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Az asszisztens
STREAMLINE MOZI
• Kovács Kata: Patrick
• Lichter Péter: Cobra Verde
• Parádi Orsolya: Átlagemberek
MOZI
• Pazár Sarolta: Egy humorista élete
• Alföldi Nóra: Tunéziai terápia
• Vajda Judit: A beszéd
• Varró Attila: Bűvölet – Az örökség
• Fekete Tamás: Fellini – A lélek festője
• Benke Attila: Doorman
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline Mozi

Cobra Verde

Lichter Péter

Cobra Verde – német, 1987. Rendezte: Werner Herzog. Írta: Bruce Chatwin regényéből Werner Herzog. Kép: Viktor Ruzicka. Zene: Popol Vuh. Szereplők: Klaus Kinski (Cobra Verde), King Ampaw (Taparica), José Lewgoy (Coutinho), Salvatore Basile (Fraternidade). Peter Berling (Bernabé). Gyártó: Werner Herzog Filmproduktion. Forgalmazó: CineGo. Feliratos. 111 perc.

 

Nem valószínű, hogy a filmtörténet fel tud mutatni még egy olyan rendezőt Herzogon kívül, aki ennyire azonosulna saját filmjeivel. A német újfilm nyolcvan felé közeledő, ma is fáradhatatlanul aktív legendája a karcosan őszinte, recsegős tőmondataival és szinte abszurd módon kalandos életével – elég csak felidéznünk az esetet, amikor egy külső tévéinterjú közben hasba lőtték –, mintha maga is egy lenne a megszállott Herzog-hősök közül. A rendező legjobb műveit átjárja egy különös kettősség: a nyers naturalizmus és az elemelt, gyakran ünnepélyesen álomszerű merengés, mintha a történetet nem elmesélné, hanem elálmodná nekünk. Herzog saját bevallása szerint sem kimondottan intellektuális rendező: sokkal inkább az ösztöne és zsigerei irányítják a kameráját, mintsem az agya.

Talán ezért is lehet, hogy életművének legmeghatározóbb elemei a táj és az arc, a film legelemibb, szinte ősi esszenciái: a Herzog-művek gyakran hatnak olyannak, mintha a századfordulón, vagy legalábbis századfordulós, ősfilmesen naiv attitűddel forgatták volna őket. Herzog tájai folyamatosan változnak – gyakran büszkélkedett azzal, hogy az összes kontinensen forgatott –, de a megszállott hőseinek arcai hasonlóak maradtak: közülük pedig a perzselő tekintetű Klaus Kinski volt a leghírhedtebb. A közmondásosan nehezen kezelhető színész és a közmondásosan elszánt rendező öt filmet forgatott együtt, a Cobra Verde volt az utolsó. A Bruce Chatwin regényéből készült kosztümös film egy tizenkilencedik századi fiktív kalandor (és rabszolgakereskedő) életét dolgozza fel, a Herzogra jellemző ráérősen merengő stílusban: a film épp olyan fáradt és álmatag benyomást kelt időnként, mint a címszereplő Kinski. A Cobra Verde akkor a leghipnotikusabb, amikor a dokumentarista képsorok és a tájképek eggyé válnak: ilyenkor a film mozi után kiált, de pandémia idején a streaming-mozival kell megelégednünk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/12 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14754