KritikaIdiot PrayerKözönség nélkülDéri Zsolt
Igazán szerencsések vagyunk: a 2010-es évtized mindegyik Nick Cave & The Bad Seeds-albumához láthattunk moziban egy-egy filmet!
A
2013-as Push The Sky Away nagylemez idején Iain Forsyth és Jane Pollard
által rendezett 20000 nap a Földön egy fikcióval spékelt portréfilm volt
az ausztrál rockpoétáról. A 2016-as Skeleton Tree album megjelenéséhez
igazítva Andrew Dominik rendező 3D-ben forgatott Még egyszer, érzéssel
című dokumentumfilmje a zenekari stúdiófelvételekkel párhuzamosan azt mutatta
be, hogy a dalszerző-énekes és felesége hogyan dolgozzák fel ikerfiaik
egyikének, a brightoni sziklákról 15 évesen halálba zuhant Arthurnak az
elvesztését. A még szintén a gyászmunkából születő Ghosteen című tavaly
őszi dupla lemez megjelenése körül adott zongorás szólófellépések dalparkját és
hangzását pedig – trilógiazáróként – az idei Idiot Prayer – Nick Cave
Alone at Alexandra Palace koncertfilm örökítette meg speciálisan izolált
formában.
A 2019 januárjától 2020 januárjáig húzódó intim szólóturnénak Conversations
with Nick Cave volt a címe, de a júniusban forgatott filmben már nincs semmiféle
beszélgetés a dalok között, sőt közönség sincs az előadó körül – a rendezést is
magára vállaló zongorista-énekes az Idiot Prayer koncertprogramját a
koronavírus-karantén idején vette fel a díszes londoni Alexandra Palace
rendezvényközpont egyik üresen kongó termében, az ír operatőr Robbie Ryan (A
kedvenc, Házassági történet, Sajnáljuk, nem találtuk otthon stb.) kamerája
előtt. A július végén fizetős livestream formájában debütáló anyag
kibővített moziverziója november elején került néhány napra a filmszínházakba.
A Ghosteen nyitódalának, a Spinning Songnak a
szövegével induló filmben Cave kifogástalan Gucci öltönyben ül le egy Fazioli
hangversenyzongorához, melynek makulátlan fekete lakkozásán tükröződik az üres
koncertterem struktúrája. A „fekete zongora”, ami már egy másik vizionárius poétánál
is a halálba torkolló élet szimbóluma volt, puritán zenei kíséretet szolgáltat
a súlyos hangú ausztrál dalszerző-énekes szürrealista-egzisztencialista
szövegeihez, melyekben a bibliai utalások keverednek popkulturális ikonokkal,
az ördöggel cimboráló bluesman Robert Johnsontól Marilyn Monroe-n és Steve
McQueenen át Miley Cyrusig.
Az 1957-es születésű Nick Cave a Bad Seeds 1984-ben indult
diszkográfiájából kísérőzenekar nélkül is jól érvényesülő dalokat válogatott (a
lebegős ambient hangzású Ghosteen számai mellett legtöbbet a
zongoradominanciájával korszakhatár-jelölő 1997-es The Boatman’s Call albumról),
de még a Grinderman kvartettprojekt 2007-2010 közti repertoárjából is
áthangszerelt két számot. A film címét adó 1997-es Idiot Prayert sosem
játszotta korábban koncerten, a Skeleton Tree idejéből való Euthanasia
című kiadatlan szerzeményét pedig itt hallhatták először a rajongók.
A lecsupaszított szuggesztív előadás nem törekszik nagy vizuális
változatosságra, nagyrészt sárga, párszor sötétkék, egyszer lila fényben úszik.
A komoly művész az (Are You) The One That I’ve Been Waiting For? végén
furán felnevet, a Palaces Of Montezuma elején belekortyol teájába, a Man
In The Moon végén szúrós szemmel néz ki a képkivágaton kívülre. A Nick
Cave Alone at Alexandra Palace alcím ellenére nincs teljesen
egyedül, két beállításnál fel is tűnik mellette az operatőr és az őt
fahrtkocsin tologató bühnés figurája.
Az Idiot Prayer november végi 22 számos albumkiadásának is
alapjául szolgáló nyári koncertfilm-közvetítés ott ért véget, mikor a Galleon
Ship után Cave felállt a zongorától és kisétált a képből. A mozinézőknek
azonban még jutott tőle egy négyszámos ráadásblokk is: két saját dal (Love
Letter, Watching Alice) és két feldolgozás egy-egy 1971-es klasszikusból – a
legelső Nick Cave & The Bad Seeds-lemezét nyitó Avalanche című
Leonard Cohen-szerzeményből és a filmet „a sírba táncoltam magam” sorral záró Cosmic
Dancer című T. Rex-balladából, melyet az idén tavasszal koronavírusban
elhunyt Hal Willner producer szeptemberben posztumusz kiadványként megjelent
sztárparádés Marc Bolan-tribute albumához rögzített.
Idiot Prayer – Nick Cave Alone at Alexandra Palace – angol koncertfilm, 2020. Rendezte: Nick Cave. Zene: Nick Cave. Kép:
Robbie Ryan. Producer: Peter Knowles. Forgalmazó: Pannonia Entertainment. 118
perc.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
