KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/április
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Régi nemzedékek, új lövészárkok Generációk filmtörténete – 1. rész
• Nemes Z. Márió: Növényi politika A hungarofuturista film alternatív valóságai
• Sipos Júlia: Hozzáférés a világhoz Beszélgetés Almási Tamással
• Kormos Balázs: Erkélyekre aggatott nádszövet Az Egy nap és a kortárs román film
• Lakatos Gabriella: Míg az oltár el nem választ Szerelemtől házasságig – 1. rész
ALAIN RESNAIS
• Bikácsy Gergely: Az életmű cserepei Alain Resnais 100
ANTIHŐSÖK, ANTIHŐSNŐK
• Baski Sándor: Traumák hősei Batman és Joker
• Huber Zoltán: A régi iskola Clint Eastwood idős antihősei
• Pozsonyi Janka: Nőben az erő Paul Verhoeven antihősnői
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Szép Eszter: A viktoriánus erkölcs réme Marie Duval: Ally Sloper-képregények
ÚJ RAJ
• Fekete Tamás: Nyelvcserék Claudio Cupellini
FILMZENE
• Pernecker Dávid: A mennyországban minden rendben Lynch zene
KÖNYV
• Géczi Zoltán: „Ilyet csak Clint Eastwood tud” Marc Eliot: Amerikai lázadó
FESZTIVÁL
• Nagy V. Gergő: Diadal a törvény felett Rotterdam
• Varró Attila: Kötelékek Japán Filmfesztivál
KRITIKA
• Báron György: Átokföldje Pálfi György: Mindörökké
• Benke Attila: Saul magyar Damaszkusza Fazekas Máté: Kilakoltatás
• Bartal Dóra: Hetedhét határon Jonas Poher Rasmussen: Menekülés
TELEVÍZÓ
• Déri Zsolt: Fekete Woodstock Summer Of Soul
MOZI
• Pethő Réka: Szuperhősök
• Rudas Dóra: Minden rendben ment
• Roboz Gábor: Arany
• Fekete Tamás: Foglalkozása: szülő
• Kovács Kata: Út a díjesőig
• Varró Attila: Katonadolog
STREAMLINE MOZI
• Benke Attila: Harriet – Szabadság vagy halál
• Baski Sándor: A maffia szentjei
STREAMLINE MOZI
• Pazár Sarolta: A megváltás éjszakája
STREAMLINE MOZI
• Herczeg Zsófia: Agancs
• Pethő Réka: A tizenhetes számú ház
• Kolozsi László: Retró szerelem
• Huber Zoltán: Az Adam-projekt
• Varró Attila: Dr. Petiot
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Aljas utcákon balra, a bűntanyáig egyenesen

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Út a díjesőig

Kovács Kata


Competencia oficial – spanyol, 2021. Rendezte és írta: Mariano Cohn és Gastón Duprat. Kép: Arnau Valis Colomer. Szereplők: Penélope Cruz (Lola), Antonio Banderas (Félix), Oscar Martínez (Iván), José Luis Gomez (Humberto), Manolo Solo (Matías). Gyártó: MediaPro Studio. Forgalmazó: Prorom Entertainment. Szinkronizált. 104 perc.

 

A hazánkban szinte ismeretlen argentin rendezőpáros, Gastón Duprat és Mariano Cohn (Szomszéd átok) showbusiness-szatírája aligha vési be hosszú távra alkotóinak nevét a nézők emlékezetébe. Penélope Cruz hatalmas diszkófrizurája talán a film egyetlen valóban maradandó eleme, habár az általa alakított, nárcisztikus-abuzív rendező és a filmben elmesélt bizarr munkafolyamat nagyon is jó alapanyag a tömény, belterjes iróniához. Antonio Banderas (akivel Cruz meglepő mód eddig alig játszott együtt) és a rendezőpáros korábbi mozijában (El ciudadano ilustre) is főszerepet játszó Oscar Martínez alakítja a filmben készülő film két sztárját. Kettejük munkamódszere, művészet- és életfelfogása igen eltérő, ám mindkettőjüket egyformán a dicsőség és a hiúság mozgatja.

A „film a filmben” mind a mai napig bevett receptjétől – lásd például a Mia Hansen-Løve rendezésében szintén tavaly készült Bergman szigetét – annyival kissé eltér az Út a díjesőig, hogy nem magát a forgatást, hanem a próbafolyamatot meséli el, kihagyva a nagyobb stábot, s az elkészült mozgókép „kép a képben” megjelenítését is. Középpontjában a saját pózolásától megrészegült európai művészfilmes (legyen az rendező vagy színész) komikus vergődésének jóízű kifigurázása áll, de görbe tükröt tart a komplett művészeti szcénának is, beleértve a finanszírozókat, néhány szórakoztató poénon túl mégis hiányzik belőle a tárgya mélyebb ismeretéről árulkodó, velős humor. Hogy a filmbeli rendező – ahogyan a zárlatban szereplő sajtótájékoztató is reflektál erre – történetesen úgy agresszív, bántalmazó főnök, hogy mindeközben a stáb meghatározó tagjai között egyedüli nő, az általa szétszekált művészek pedig férfiak, ugyan ad némi feminista pluszmuníciót az Út a díjesőignek, felületességét mégsem feledteti.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15314