KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/november
• Reményi József Tamás: Nyomtalanul? A Tanítványok
• Greskovits Béla: Időutazás a jelenbe A Tanítványok
• Szabó Miklós: Egy nagy akció legendája A romantikus technokrácia távlatai és útvesztői
• Szántó Péter: Erdei capriccio Hóvirágünnep
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Fáber András: Erosz és Thanatosz A testi szerelem és az rőszakos halál képei
• N. N.: A bűn kitenyésztői és a mozi
• Szilágyi Ákos: Ölnek, ha nem ölelnek Székfoglaló beszéd a Gyilkossági Műértők Társasága előtt
• Lajta Gábor: Halálkalligráfia Szamurájok és karatézók a filmen
• Réz András: Armageddon a nappaliban
ESZMECSERE
• Györffy Miklós: Nem mesélni nem lehet

• Kézdi-Kovács Zsolt: Szerelmünk volt Hirosima Adalék a szinkron-vitához
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Végre vasárnap!
• Bársony Éva: Kunyhó a nádasban
• Csáki Judit: Az öltöztető
• Hegyi Gyula: Az elveszett frigyláda fosztogatói
• Harmat György: A házibuli folytatódik
• Ardai Zoltán: Gregory barátnője
• Vida János: Szerelem pasztellben
• Faragó Zsuzsa: Az utolsó szökés
• Mátyás Péter: Aranyeső Yuccában
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Vágyakozás – önismeretre Hazai jelkép

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Harry Potter és a Titkok Kamrája

Pápai Zsolt

 

Tavaly a Harry Potter-történetek moziverzióinak sorát nyitó darabot a könyv szolgai reprodukciója miatt kárhoztatta a kritika, így sokan arra számítottak, hogy a második epizódban az alkotók nem elégszenek meg J. K. Rowling írásának egyszerű illusztrációjával. Az új adaptáció azonban nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, hiszen az első részhez hasonlóan alig több szimpla mozgókép-reprintnél, a készítők ezúttal is fetisisztikus áhítattal tekintettek az eredeti regényre, és csak kis számú módosításig merészkedtek. Azok is inkább hátrányára, mint előnyére váltak produkciójuknak, a kötelező dramaturgiai korrekciók mellett ugyanis a könyv sajátosan brit zamatú élceit érintették a legjelentősebb változtatások. A vígjáték-specialistának tekintett Chris Columbus rendező fura mód éppen a humor kilúgozását tekintette egyik fő feladatának, de ez a kisebbik baj, a nagyobbik, hogy nem lőtte be elég pontosan a film célcsoportját: munkája – lévén horrorisztikus elemekkel bőven ellátott darab – családi mozinak túlságosan sötét tónusú, a multiplexek törzsközönségét adó popcorn-nemzedék számára viszont túlontúl együgyű lett. A direktor és csapata annyira sok szempontot igyekezett egyszerre érvényesíteni, hogy végül is egyiknek sem tudott maradéktalanul megfelelni; a krimi-, sci fi- és fantasy-patternekben gazdag, invencióban viszont szegényes mesét a látványos speciális effektusok sem mentik meg a kudarctól. Érdektelen képek sorjáznak a vásznon, igaz, a sok feledhető szekvencia között akad egy emlékezetesebb is. Az opus csúcsjelenetében a számítógép generálta Gonosszal megvívott csörte során a címszereplő fecnikre szed szét egy fóliánst. Emblematikus pillanat, mivel arról beszél, amiről mostanság mindenki sustorog: a Gutenberg-galaxisnak végérvényesen befellegzett. Részben az efféle filmeknek köszönhetően.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2061