KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/március
• Zsugán István: Történetek idézőjelben Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Létay Vera: Hegedűs Zoltán (1912–1989)
• Koltai Ágnes: Gazdag szegények Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Gulyás Gyula: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Gulyás János: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Hegyi Gyula: Akinek ennyi jó kevés Túsztörténet
• Schubert Gusztáv: „...ki vagy a mennyekben” A dokumentátor
• Bársony Éva: Videóklip-mese Ismeretlen ismerős
• Csepeli György: Európa közepe Beszélgetés Elek Judittal
• Dobai Péter: Szorongó apagyilkos Szubjektív reflexiók Bernardo Bertolucci filmjeiről
• N. N.: Bernardo Bertolucci
• Csala Károly: Satyajit Ray, az író
• Gazdag Gyula: Pelemele filmek Cukorbébi
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Akik még szeretik a mozit Torino

• Ardai Zoltán: Mohammad-Reza él Nantes
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Az ördögűző
• Fáber András: Testek csábítása
• Nóvé Béla: A 29-es vágány
• Gáti Péter: Álmok a távoli útról
• Torma Tamás: Viharos hétfő
• Nóvé Béla: X-program
• Tamás Amaryllis: Amerikai gyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Rumba
• Molnár Péter: Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa
• Zsenits Györgyi: Leó és Fred
KÖNYV
• Báron György: Golanra várva
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Gyászhír Prágából

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Játssz a túlélésért

Barna György

Mason, a perifériára szorult nagyvárosi kukabúvár jól fizető állásajánlatot kap az elmebetegség perifériájára szorult, Rutger Hauer alakította pénzarisztokratától: vadhajtónak szegődik egy hatfős hobbivadász társasághoz. A helyszín egy Jancsi és Juliska háta mögötti rengeteg, közepén szarvaspástétom-házikóval. Íme a férfitársadalom: a megérkezés estéjén együtt elköltött disznófej-vacsora alatt a hat frusztrált macho a villanóbotos ember eszményéről áradozik a közelgő rosszról mit sem sejtő Masonnek. Reggelre , az eredeti munkaköri leírásból elhallgatott feladattal bízzák meg. Kicsapják az erdőbe, és tíz perc egérutat kap a nincs-hová-meneküléshez. A játék neve embervadászat. Üldözés árkon-bokron át. A „nemes vad” nem várt ügyességgel játssza ki üldözőit, a jól ismert kocka jól ismert módon megfordul, Mason életrészvény-árfolyama a hátrahagyott hullák számával arányosan emelkedik a szadista-tőzsdén. Az amerikai kisbefektetők számára reményt keltő a vég, a józan paraszti ész legyőzi az egzisztenciájára éhes tőzsdecápát, a pénzért folytatott küzdelem túlélője boldog bölcsességben térhet vissza a társadalom enyhet adó kukáihoz. A műfaj kedvelői nem csalódnak, akcióban nincs hiány. Unatkozó vadászok pedig nézzenek inkább természetvédelmi filmeket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/11 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1003