KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Szállító – Örökség

Sepsi László


The Transporter Refueled – francia-kínai, 2015. Rendezte: Camille Delamarre. Írta: Luc Besson, Bill Collage, Adam Cooper. Kép: Christophe Collette. Szereplők: Ed Skrein (Martin), Loan Chabanol (Anna), Ray Stevenson (Frank), Radivoje Bukvic (Karasov). Gyártó: EuropaCorp / Belga Films / TF1. Forgalmazó: Big bang Media. Szinkronizált. 96 perc.

 

 

Bár tizenhárom év könnyen megszépítheti az emlékeket, már az első Szállító-mozit is csupán Jason Statham karizmája emelte ki a saját szabályait megszegő, majd emiatt ólomban gazdag kalandokba keveredő outsider profi karakterére épülő akciófilmek tömegéből. A rebootnak szánt negyedik részből Statham távozott, ám nélküle csak a még üresebb formula maradt, szabályszegéstől az új szereplőkkel kötött kényszerszövetségen át az áskálódó gonosztevők elkerülhetetlen megfenyítéséig, ezúttal az első részhez hasonlóan újra prostitúcióban utazó orosz maffiózókkal a kocsiajtó rossz oldalán. A Statham helyére érkezett Ed Skrein – bár kapott néhány tisztességes, de felejthető verekedés-jelenetet – markánsabb jelenlét híján éppúgy biodíszletté válik a neonrideg mélygarázsokban és a szétzúzott tűzcsapok vízpermetében egyaránt karcmentes fenségességgel repesztő Audi S8 mellett, mint a platinaszőke egyenparókában nagyszabású heistre készülő, mégis többnyire esztétikai kiegészítővé degradált maroknyi luxushosztesz.

A Szállító – Örökség műfajtól elvárt akciójelenetei elsősorban az említett gépkocsimodell kivételes képességeinek demonstrálását szolgálják, minden alkalommal felhívva a figyelmet egy-egy hasznos vonására (távirányítás okostelefonnal, ujjlenyomat-felismerő indítógomb, stb.), miközben a reklámfilmekből ismerős formanyelvi megoldások a fétistárgy irányában gerjesztett ámulaton kívül minden intenzitást lenulláznak bennük. Ray Stevenson apafigurája amellett, hogy segít újrahangolni a főhős életkorát és érzelmi-komikus súlypontkén is szolgál, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megtörje az Audi (rém)uralmát, Luc Besson és csapata mintha a kétezer-tízes évek K.I.T.T.-jének szánták volna a járművet, ami egyelőre még nem szólalt meg. De ha már a főhősét nem sikerült, legalább az autó karakterét ideje volna elmélyíteni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12433