KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pán

Varró Attila

Pan – brit-amerikai, 2015. Rendezte: Joe Wright. Írta: Jason Fuchs. Kép: Seamus McGarvey. Zene: Dario Marianelli. Szereplők: Levi Miller (Peter), Garrett Hedlund (Hook), Hugh Jackman (Feketeszakáll), Rooney Mara (Tigrisliliom). Gyártó: Warner Bros / MPC. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 111 perc.

 

Bő százéves színpadi és filmes pályafutása során Barrie örökzöld Peter és Wendy-je mindig is elkeseredett küzdelem frontját jelentette női és férfi flying-of-age között, a különféle feldolgozások és átiratok hangsúlya hol Wendy kiröppenésére helyeződött a családi fészekből egyoldalú szerelemmel egy éretlen, önimádó kamasz iránt (a klasszikus Disney-opusztól a Laura’s Toy pornóján át a Várva várt nagy kalandig), hol Péter ambivalens viszonyára az örökifjúsággal (lásd a Hook-mesét vagy a Lost Boys-féle vámpírverziót). Az idei prequel az előbbi olvasat konfliktusait ötvözi az utóbbi férfiközpontúságával: az árvaházi Peter kalandjai az önálló élet első szárnycsapásairól szólnak, amelyeket ezúttal az Elveszett Anya iránti vágyakozás motivál, valamint az ifjú Hook kapitánnyal szövődő barátság és a Feketeszakáll zsarnoki apafigurája elleni szabadságharc egészít ki.

Wright idei adaptációja újfent látványos posztmodern átirat, ám ezúttal vérbeli fiús fantasy-zsánerkoktél pereg a vásznon, steampunk légicsatákkal és mesebeli kalózakciókkal. Híven a hagyományhoz Sohaországa egyszerre kínál hamisítatlan szórakoztatóipari élvezetet és annak egyfajta önreflexióját, míg azonban elődei egy teljes médiumot használtak tömegfilm-analógiának (a Disney-mesekönyvtől a Várva várt nagy kaland színházi világán át a Lost Boys vidámparkjáig), addig Wright szokatlan módon egy szerzői univerzumot választ, midőn (a Pán-témához erősen vonzódó) Spielberg imádott árvagyermek-alakját ellátja az A.I. anyakeresésével és a Hook szárnypróbálgatásával (ahol a mesékbe vetett hit vezet a repüléshez), majd egy Indiana Jones-klón oldalán végigviszi a tetralógia kaland-helyszínein a Végzet Temploma gyermekbányájától a Kristálykoponya kardvívós hajszáján át a Frigyláda barlangi bosszúfináléjáig, megfejelve pár Cápa-krokodillal és Jurassic Sohamadárral. Tekintve, hogy a Pán-szériának előbb-utóbb el kell jutnia az alapműhöz, melyben Péter immár fejlődésképtelen rabja mesevilágának, amit Indy-Hook diktátora terrorizál, Wright főhajtása a mester előtt enyhén szólva kétes értékű bókot jelent.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12481