|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziPánVarró Attila
Pan – brit-amerikai,
2015. Rendezte: Joe Wright. Írta: Jason Fuchs. Kép: Seamus McGarvey. Zene:
Dario Marianelli. Szereplők: Levi Miller (Peter), Garrett Hedlund (Hook), Hugh
Jackman (Feketeszakáll), Rooney Mara (Tigrisliliom). Gyártó: Warner Bros / MPC.
Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált.
111 perc.
Bő százéves színpadi és
filmes pályafutása során Barrie örökzöld Peter
és Wendy-je mindig is elkeseredett küzdelem frontját jelentette női és férfi
flying-of-age között, a különféle
feldolgozások és átiratok hangsúlya hol Wendy kiröppenésére helyeződött a
családi fészekből egyoldalú szerelemmel egy éretlen, önimádó kamasz iránt (a
klasszikus Disney-opusztól a Laura’s Toy
pornóján át a Várva várt nagy kalandig),
hol Péter ambivalens viszonyára az örökifjúsággal (lásd a Hook-mesét vagy a Lost Boys-féle
vámpírverziót). Az idei prequel az
előbbi olvasat konfliktusait ötvözi az utóbbi férfiközpontúságával: az árvaházi
Peter kalandjai az önálló élet első szárnycsapásairól szólnak, amelyeket
ezúttal az Elveszett Anya iránti vágyakozás motivál, valamint az ifjú Hook
kapitánnyal szövődő barátság és a Feketeszakáll zsarnoki apafigurája elleni
szabadságharc egészít ki.
Wright idei adaptációja
újfent látványos posztmodern átirat, ám ezúttal vérbeli fiús
fantasy-zsánerkoktél pereg a vásznon, steampunk
légicsatákkal és mesebeli kalózakciókkal. Híven a hagyományhoz Sohaországa
egyszerre kínál hamisítatlan szórakoztatóipari élvezetet és annak egyfajta
önreflexióját, míg azonban elődei egy teljes médiumot használtak
tömegfilm-analógiának (a Disney-mesekönyvtől a Várva várt nagy kaland színházi világán át a Lost Boys vidámparkjáig), addig Wright szokatlan módon egy szerzői
univerzumot választ, midőn (a Pán-témához erősen vonzódó) Spielberg imádott
árvagyermek-alakját ellátja az A.I.
anyakeresésével és a Hook
szárnypróbálgatásával (ahol a mesékbe vetett hit vezet a repüléshez), majd egy
Indiana Jones-klón oldalán végigviszi a tetralógia kaland-helyszínein a Végzet Temploma gyermekbányájától a Kristálykoponya kardvívós hajszáján át a
Frigyláda barlangi bosszúfináléjáig,
megfejelve pár Cápa-krokodillal és Jurassic Sohamadárral. Tekintve, hogy a Pán-szériának előbb-utóbb el kell jutnia
az alapműhöz, melyben Péter immár fejlődésképtelen rabja mesevilágának, amit
Indy-Hook diktátora terrorizál, Wright főhajtása a mester előtt enyhén szólva
kétes értékű bókot jelent.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 40 átlag: 5.25 |
|
|
|
|