KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/április
KRÓNIKA
• (X) : Francia Filmnapok 2003
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Shoot in Hungary
• N. N.: Hibaigazítás
• Molnár Gál Péter: Alberto Sordi (1919–2003)
FILMSZEMLE
• Bikácsy Gergely: Temetetlen hülyeségeink Játékfilmek
• N. N.: A 34. Magyar Filmszemle díjai
• Radnóti Sándor: Unalmon innen és túl Játékfilmek
• Bori Erzsébet: Ember a vízben Dokumentumfilmek

• Bakács Tibor Settenkedő: Kicsi, de erős Kisjátékfilmek
• Vaskó Péter: Szép halál G.I. Joe moziba megy
• N. N.: Amerika háborúi
• Takács Ferenc: Odüsszeusz háborúja Kultuszmozi: Nagy Vörös Egyes
• Varró Attila: Bond kontra Oszama Hollywoodi számháború
• Herpai Gergely: Pixel-ármádia Kalandjáték Irakban
• Beregi Tamás: Skizofrén angyalok Polanski női
• Pályi András: Polanski vagy anti-Polanski? A zongorista
• Muhi Klára: A jó állapotú gyerek kibírja Beszélgetés Vekerdy Tamással
• Muhi Klára: Iskola – példa? Beszélgetés filmről, médiáról és nevelésről
• Gelencsér Gábor: A látás logikája Filmes könyv
• Kozma György: Pindur pandúrok egész este A gyógyító animáció
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A meglelt haza Tesó
• Békés Pál: Könyvsors Az órák
• Hungler Tímea: Színház az egész alvilág Chicago
• Ardai Zoltán: Párizsi neolit Visszafordíthatatlan
• Ágfalvi Attila: Golyó a kézbe Isten városa
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Fausto 5.0
• Nevelős Zoltán: Schmidt története
• Vincze Teréz: Baran
• Nedbál Miklós: félelem.com
• Kis Anna: Madame Satã
• Pápai Zsolt: Még egy kis pánik
• Hungler Tímea: Két hét múlva örökké
• Herpai Gergely: A szellemhajó
• Köves Gábor: Beavatás
• Turcsányi Sándor: Kiskakukk

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mission: Impossible

Mátyás Péter

Azonos címmel 1966 és 1973 között népszerű tévészéria futott az Egyesült Államokban. Mint egy interjúból kiderül, a sorozat a gyermek Tom Cruise kedvence volt. Hollywood egyik legkeresettebb színészének most lehetősége adódott a főhős újraformálására.

A moziváltozat a hidegháború utáni időszakban játszódik. Feketepiacra kerül egy lista, amely a világ legjobb titkosügynökeinek nevét tartalmazza. A Cruise vezette ügynökcsapat feladata a tolvajok kilétének kiderítése és a lista használatához szükséges kódokat tartalmazó számítógépes disc megszerzése. A cselekmény a fordulatok ellenére nem tartogat különösebb meglepetést, a végkifejlet előre megjósolható. A kémfilmek valamennyi kelléke felvonul itt: kettős ügynökök, szemüvegbe épített tévé-kamera, rejtett mikrofonok, felrobbanó autó, helikopteres üldözés. A film legfeszültebb akciójelenete a CIA főhadiszállásának többszörösen biztosított számítógépközpontjában játszódik, ahonnan a főhős a szellőzőberendezésen át leereszkedve próbálja meg ellopni a discet. Igaz, a jelenet ősmodelljét már láthattuk Jules Dassin 1964-es filmjében, a Topkapiban.

A kivitelezést Brian De Palmára bízták, aki az izgalmas beállítások, a dialógus nélküli cselekménysorok rendezésének mestere. A gyakorlott szem fel is fedezhet néhány rá jellemző megoldást, így például a több monitoron megjelenő osztott képmező vagy a szubjektív kamera használata a prágai fogadás jelenetében. Ennek ellenére a végeredmény nem több, mint egy jobb James Bond-film utánzata és Tom Cruise újabb kasszasikere. A cselekmény kiszámíthatóságán túl a karakterek sem túl érdekesek – kivételt csak Vanessa Redgrave által megformált bróker figurája jelent. Cruise akrobatikus mutatványain túl ezúttal intellektuálisan akar hatni a nézőkre, de ezt Sean Connery vagy Roger Moore jobban csinálták a 007-es szerepében.

E sorok írója csalódott. Brian De Palma jelentékeny filmkészítő, akitől három év hallgatás után mást vártam. Hírlik, hogy saját produkciójában újra forgat. Ha visszatalál a „szerzői” filmhez, talán visszatalál önmagához is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/09 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=346