KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/október
CYBERVILÁG
• Varró Attila: A harmadik törvény Amerikai robotok
• Kubiszyn Viktor: Fémmámor Gép és test
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Illetlen filmek Böszörményi Géza (1924–2004)
• Stőhr Lóránt: A vágy játékai Szindbád és Tamara
• Gelencsér Gábor: Szöges ellentétek Tamara
• Pápai Zsolt: Túlvilágon innen, evilágon túl Dealer

• Forrai Krisztián: Álomgeometria Gondry-klipek
• Révész László László: Szerelem az agyamban, szerelem az agyam Egy makulátlan elme örök ragyogása
• Békés Pál: Metafizikai darázsfészek Charlie Kaufman forgatókönyvei
• Hahner Péter: Az ismeretlen ismerős Howard Hawks
• N. N.: Hawks a Filmvilágban
• Báron György: Két férfi, aki... John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
• Géczi Zoltán: Öt hosszú év a pokolban Üldözők
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: Ötkarikás szemek Sport és televízió
KÖNYV
• Kelecsényi László: Párhuzamosok a végtelenbe Fábry Zoltán; Zolnay Pál
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Veszedelmes éden Álmodozók
• Vaskó Péter: Téglák a Nagy Falban Szigorúan piszkos ügyek-trilógia
• Nevelős Zoltán: Vér, arany és sok füstölgő pisztolycső Argo
• Bori Erzsébet: Titokkal, vonóval Bolondok éneke
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Osama
• Ágfalvi Attila: Perlasca
• Vincze Teréz: Fallal szemben
• Köves Gábor: A falu
• Varró Attila: Apja lánya
• Mátyás Péter: Ítélet
• Pápai Zsolt: Monsieur Imbrahim
• Kovács Marcell: A halál záloga
• Hámori Dániel: Pokolfajzat
• Kolozsi László: Schulze gets the Blues

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bűnös dal a Föld

Varga András

 

Miért csak fölkavaró és nem igazán megrendítő Rauni Mollbert filmje? Holott az örök mese szálait szövi ő is, egy lappföldi faluközösség mindennapjainak (némiképp archaikus) megjelenítésében az elfojtások és vágykitörések pusztításáról mesél. Arról szólna e példázat, hogy a könyörtelen és képmutató társadalomban az őszinte tisztaságú Márták húzzák a rövidebbet, ám a sok-sok részletigazságból mégsem kerekedik ki katartikus mű, hiteles társadalomkép.

Mollberg a zárt közösséget csak illusztratív módon használja meséjének környezetéül. Amit megmutat, az életképek belső kapcsolatrendszeréből: az a kényszerű együttélést feszítő atomizáltság. Ezért erős színekkel, hatásos tulajdonságokkal kénytelen fölruházni epizódfiguráit is, akiknek a története egyenrangú  Mártáéval.

Egyenrangú, mert Márta csak főhőssé nagyított karakterjellem; szerelemkereső hitének nincs drámai ellenfele. Cselekedetei sem a közösség hibás etikája ellen irányulnak; nem a brutalitással és közönnyel szemben keresi egyéni boldogságát, hiszen ez a közösség a rendezés hibája folytán sem ellenére, sem vele együttérzően, nem létezik. A szemben álló figurák ugyanis szinte légüres térben találkoznak, a konfliktusok túlságosan líraivá fakulnak, szerzőnk pedig ultima ratioként kénytelen sűrűn segedelmül hívni a halált.

Az előadásmód mintha erőszakot követne el a mese tárgyán. Mollberg kamerája szenvtelenül szemlélődő; nem szereti a hangsúlyt, nem érdekli a hatás. Ez a forma síkba préseli az egyedi jellemeket, belső mozgások nyomkeresése helyett tényekből szerkesztett tablókkal szembesülünk, s mintha a rendező is riadtan fedezné föl, hogy pompásan játszó színészeit csak hiábavaló, szakállas igazságok kimondására buzdította.

Egyébként: Mollberg 1974-es filmjét Timo K. Mukka híres műve, magyarul a közelmúltban Bűnről dalol a Föld címmel megjelent regénye nyomán forgatta. Miért Bűnös dal a Föld a film magyar címe? Mollberg tavalyelőtt készített egy újabb Timo K. Mukka adaptációt, a Tabu című regényből. Ez májusban ment a hazai mozikban, Milka címmel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/12 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6738