KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/április
POSTA
• Kovács Dénesné: Ki nem ismeri Hammettet?
FILMSZEMLE
• Ágh Attila: Kényszerfiatalok és a történelem
• Schubert Gusztáv: Töredékek dramaturgiája Beszélgetés Székely Gáborral
• Zalán Vince: A krónikás ember Bábolna
• Reményi József Tamás: Övön alul Falfúró
• Szilágyi Ákos: A rendetlenség varázsa Beszélgetés az elfogulatlan filmezésről
• Koltai Ágnes: Hollywoodi suszterek Szerelem első vérig

• Hankiss Elemér: Üde és gyilkos naivitás Keserű igazság
• Faragó Vilmos: Háború és háború Jöjj és lásd
• Ardai Zoltán: Boldogságmontázs Dziga Vertov, a filmszem-ember
• Bikácsy Gergely: Hidegtál, sok késsel Bűnügyi film francia módon
FESZTIVÁL
• Báron György: Tükröződések London

• Mándy Iván: Marlene Dietrich
• Dárday István: Az elmulasztott reform Vita a filmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Nincs kettő négy nélkül
• Nóvé Béla: A kövek ura
• Báron György: A tiszteletbeli konzul
• Kapecz Zsuzsa: Vitorlás a láthatáron
• Máté J. György: A smaragd románca
• Upor László: Vaskos tréfa
• Baló Júlia: Mi lenne, ha...
• Farkas Ágnes: Váratlan fordulat
• Mészáros István: Nap, széna, eper
• Bérczes László: A borotvás gyilkos
• Vida János: Fehér lótusz
TELEVÍZÓ
• Szekfü András: A műsorszóró műhold jelen és jövője Televíziók versenye
• Boros István: A hold árnyékában... Budapestről nézve
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Marlene, stílus nélkül

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mi lenne, ha...

Baló Júlia

 

Alaphelyzet: az üzem idős vezetői átadják helyüket – egy hónapra – a fiataloknak. Ők, a kiválasztottak lesznek a dublőrök. Hajnalig tartó kártyaparti után hortyog munkaidőben a jellegtelen, semmiben sem kiemelkedő „munkás”, akit arra ébresztenek: ő az igazgató.

Jellemfejlődés: az exhortyogó izgalmas személyiséggé alakul, bamba képére a nők is felfigyelnek, újít, bátor és merész.

Konfliktus: társai között akad egy-két sunyi. No és ami kiderül: korrupció, lehetetlen munkakörülmények – változtatni kell. Ám ilyen rövid idő csak arra elég, hogy a süllyedő hajón léket vágjanak. Idős vezetők vissza. Ám a dublőrigazgatót nem lehet kilökni a székből. Egyik kezével a diszpécsertelefont szorongatja, a másikkal az asztalába kapaszkodik. Amíg nem jár le a határidejük, ő nem megy.

Üzenet (amit még az asztal mögül sziszeg a fent említett fiatalember): „ezek a napok azért fontosak, hogy az emberek megszokják a gondolatot, hogy másképp is lehet élni.”

Hamis alaphelyzet, ilyenformán a film igéje is. A történet műkonfliktusokra épül, s noha emberek játsszák a szerepeket, egyetlen élő figura nem jelenik meg a történetben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/04 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5859