KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/augusztus
KORTÁRSUNK, SHAKESPEARE
• Takács Ferenc: A zseni és a stróman Shakespeare a filmvásznon
• Schubert Gusztáv: Rögtön jövök S.Ö.R. – Shakespeare Összes Rövidítve
• Varró Attila: Shakespeare-zsánerek
• Hubai Gergely: Shakespeare-zsánerek
• Szabó Noémi: Shakespeare-zsánerek
• Bocsor Péter: High-tech gyűlölet Coriolanus
MARSBÉLI KRÓNIKÁK
• Orosdy Dániel: „Mesemondó volt” Ray Bradbury
• Várkonyi Benedek: Földönkívüli képmásaink Beszélgetés Lukács Bélával
CHRISTOPHER NOLAN
• Huber Zoltán: Privát Batman Nolan avagy a szerzőiség
PUNKFILMEK
• Ardai Zoltán: Nyitott smink Last Call – Dresden Dolls
• Szőnyei Tamás: Pogo a könyvespolc előtt A film és a magyar punk
MAGYAR PANTHEON
• Kelecsényi László: Becs és dics Az Örkény-mozi
KÖNYV
• Forgách András: Visszaigazulás Kővári Orsolya: Árnyékvilág – Tarr Béla-retrospektív
FILMISKOLA
• Gelencsér Gábor: Az emlék: más Történelmi múlt idők
FRANCIA ÚJ RAJ
• Ruprech Dániel: Fáradhatatlan szerelmeskedők Az új francia film
• Horváth Eszter: Mintapolgárok és lázadók Titanic: Francia zátonyok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Szenvedély, gyengédség, unalom Beigbeder, a regényíró
• Sepsi László: Gyógyír szívfájdalomra Frédéric Beigbeder: A szerelem három évig tart
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Tengermelléki filmhelyzet Gdynia 2012
MOZIPEST
• Sípos Júlia: Város a részletekben Beszélgetés Finta Sándor építésszel
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Ha nincs dráma, akkor csinálunk Foci EB
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Beigbeder, a regényíró

Szenvedély, gyengédség, unalom

Bayer Antal

Frédéric Beigbeder színes figura: reklámszakértő, a párizsi éjszakai élet zsurnalisztája, kritikus, és nem utolsósorban népszerű regényíró.

Mielőtt a 99 francs (később 14,99€, a magyar kiadásban 1.999 forint) című regénye a világhírig repítette, Frédéric Beigbeder már túl volt az első szárnypróbálgatásokon, a több mint önéletrajzi Marc Maronnier-cikluson. Alteregójához hasonlatosan a reklámszakmában dolgozott, mellékállásban pedig az éjszakai élet krónikása volt több bulvárlap számára, de mire A szerelem három évig tart megjelent, már átnyergelt az irodalomkritikák írására. Még egy kritikus, aki írónak képzeli magát, mondhatnánk, de nem csak az azóta begyűjtött irodalmi díjak és az igencsak szép közönségsiker hallgattatják el bennünk az irigykedő kételkedőt – Beigbeder valóban nem műkedvelő.

Ugyanakkor nem egyértelmű, hogy korai munkái alapján ezt meg lehetett volna jósolni. A reklámszövegek és a regények írása egymással nehezen összeegyeztethető készségeket igényel, és bár Beigbeder első irodalmi munkái kétségtelen szellemesek és komoly műveltségről tanúskodnak, érezhető rajtuk bizonyítási kényszer. Noha már ezekből is kiderül, hogy a szerző élénk fantáziával rendelkezik, nem akar vagy nem mer elszakadni attól, amit a legjobban ismer. Ha ennyi marad az életműve, alighanem mint ügyes, de nem különösebben érdekes, narcisztikus szerzőt könyveli el az irodalomtörténet.

Mindannyiunk szerencséjére nem így történt, és a további regényeit ismerve kirajzolódik egy szép ívű fejlődéstörténet. Ennek fontos állomása A szerelem három évig tart, amelynek a vége felé Beigbeder le is számol hősével: egy ponton közli az olvasóval, hogy az addig egyes szám első személyben író személy nem is létezik, felejtse el Maronnier-t, mostantól Frédéric Beigbeder beszél önmagáért. (Érdekes módon azért mégis „megmenti” Maronnier-t: az 1999 forintban a főhős közvetlen főnöke, barátnőjének a szeretője, és váratlanul öngyilkosságot követ el.) A megszabadulás a maszktól könnyebbé tette Beigbeder számára a folytatást, így tudott a továbbiakban pár lépés távolságot tartani a bőréből kibújt szereplőkkel, miközben saját magát is regényre érdemes alanynak mutathatta.

A regény címe elmenne reklámszövegnek is – olyannyira, hogy Maronnier képtelen is ellenállni a kísértésnek, és eladja egy parfüm szlogenjének. Beigbeder magánéletének az alakulása is bizonyítja, hogy a hároméves ciklust – szenvedély, gyengédség, unalom – már többször is megtapasztalta. Vajon elkerülhetetlen, hogy a reklámkampányok ciklusaihoz hasonlóan alakuljon az életünk?

Illetve: az ő élete. Beigbeder korai regényeiben egyetlen egy karaktert mutat be igazán, ez pedig saját maga, állandóságaival és metamorfózisaival egyetemben. A szerelem három évig tart, de ki is valójában a tárgya? Igazából sem a feleségről, sem az új szerelemről nem tudunk meg semmit, ismereteink mindkettőjük esetében arra korlátozódnak, amit Maronnier gondol róluk, ahogy ő viszonyul hozzájuk.

Beigbeder azóta sem akar megszabadulni a botrányhős-címkétől, mindig valami meglepővel áll elő. Az 1999 forint sikerét nem kis részben köszönhette annak, hogy megjelenése után a szerzőt súlyos szakmai vétség vádjával elbocsátották a reklámügynökségtől a magukra ismerő főnökei. A 2002-es elnökválasztáson a kommunista jelölt médiakampányát irányította. 2003-ban provokatív regényt írt a 9/11-es terrortámadásról. 2008-ban kokainbirtoklásért pár napra letartóztatták – ez szolgál témaként legutóbbi művéhez (Un roman français – Egy francia regény, 2009).

Most, hogy filmre is vihette saját regényét – a téma éppenséggel nem kiált megfilmesítésért – érdekes lesz megnézni, miben és mennyit változott a felfogása tizenöt év alatt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/08 44-44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11150