KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/augusztus
KORTÁRSUNK, SHAKESPEARE
• Takács Ferenc: A zseni és a stróman Shakespeare a filmvásznon
• Schubert Gusztáv: Rögtön jövök S.Ö.R. – Shakespeare Összes Rövidítve
• Varró Attila: Shakespeare-zsánerek
• Hubai Gergely: Shakespeare-zsánerek
• Szabó Noémi: Shakespeare-zsánerek
• Bocsor Péter: High-tech gyűlölet Coriolanus
MARSBÉLI KRÓNIKÁK
• Orosdy Dániel: „Mesemondó volt” Ray Bradbury
• Várkonyi Benedek: Földönkívüli képmásaink Beszélgetés Lukács Bélával
CHRISTOPHER NOLAN
• Huber Zoltán: Privát Batman Nolan avagy a szerzőiség
PUNKFILMEK
• Ardai Zoltán: Nyitott smink Last Call – Dresden Dolls
• Szőnyei Tamás: Pogo a könyvespolc előtt A film és a magyar punk
MAGYAR PANTHEON
• Kelecsényi László: Becs és dics Az Örkény-mozi
KÖNYV
• Forgách András: Visszaigazulás Kővári Orsolya: Árnyékvilág – Tarr Béla-retrospektív
FILMISKOLA
• Gelencsér Gábor: Az emlék: más Történelmi múlt idők
FRANCIA ÚJ RAJ
• Ruprech Dániel: Fáradhatatlan szerelmeskedők Az új francia film
• Horváth Eszter: Mintapolgárok és lázadók Titanic: Francia zátonyok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Szenvedély, gyengédség, unalom Beigbeder, a regényíró
• Sepsi László: Gyógyír szívfájdalomra Frédéric Beigbeder: A szerelem három évig tart
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Tengermelléki filmhelyzet Gdynia 2012
MOZIPEST
• Sípos Júlia: Város a részletekben Beszélgetés Finta Sándor építésszel
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Ha nincs dráma, akkor csinálunk Foci EB
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozipest

Beszélgetés Finta Sándor építésszel

Város a részletekben

Sípos Júlia

Budapest főépítésze, a városi felfedező túrák ötletadója a részletekben rejtőzködő ismeretlen metropoliszról.

Finta Sándor 2000-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, 2005-től egyik alapítója és kuratóriumi elnöke a Kortárs Építészeti Központnak (KÉK). 2012 májusától Budapest főépítésze.

 

Van-e kedves filmje, amiben Budapest építészeti szempontból Ön szerint érdekesen, karakteresen jelenik meg?

A Kontroll mellett az uristen@menny.hu és a Tesó ugrik be elsőre. Ezekben a filmekben nagyon keveset látunk a tradicionális Budapest imázst alkotó helyekből. A Kontroll Budapest legkevésbé romantikus, vagy épp legkevésbé izgalmas helyszínét, az azóta sajnos elég rosszul felújított metró utasforgalmi-, rejtett gépészeti-, es közlekedési tereit örökíti meg. Az uristen@menny.hu-ban megjelennek ugyan a város jellegzetes helyei, de alapvetően a szokványostól eltérő horizont-magassággal kamerázva, különösen emlékezetesek a Deák téri, art nouveau stílusú, egykori Breitner áruház tornyából rögzített nézőpontok. A film szellemesen játszik a város – a valóságban egymástól távol eső – térrészeinek összekapcsolásával is. A Tesó pedig a lakótelepet használja filmszervező közegként. A békásmegyeri panel mindent meghatározó adottságkent válik a történet főszereplőjévé, adalékot szolgáltatva a romantikus lakótelep-mítosz diskurzushoz.

Mit tud egy film üzenni egy városról, akár amerikai, francia vagy indiai?

A film és a megjelenített városok viszonya többrétegű. Lehet akár tudatosan, a turisztikai hozamra felépített, egy vizuálisan vonzó város részleteit megjelenítő, totálokkal és széles panorámákkal bemutató igazi városfilm. Lehet sajátos couleur locale, vagy éppen a rejtett, halott terekre fókuszáló metropolisz-töredék, vagy pedig – mint az említett filmekben – egy jól körülhatárolt helyen mutatja meg szereplőit. Minden esetben izgalom olyan filmeket nézni ahol a város valamilyen formában megjelenik, ha új azért, ha ismerős, akkor meg azért, mert keressük, hogy a magunkban hordozott városkép mennyire azonos a más által láttatott városképpel.

Van-e olyan filmélménye, amiben a díszletek, az enteriőr, a tárgyi világ, vagy, a design adott meghatározó élményt?

Nálam az összkép meglehetősen eklektikus e tekintetben. Általában a sci-fikben, mint az 1920-as orosz Aelitában vagy Woody Allen Alvójában megjelenő esztétikát ugyanúgy szeretem, mint Greenaway vagy Lynch filmjeinek képi világát, de a Poirot-filmek ’30-as évekbeli Bauhaus stílusú épületeit, enteriőrjeit is szívesen nézem.

Miért olyan sikeresek a „láthatatlan”, ismeretlen Budapest megismertetésére, éppen a Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére szerveződött alternatív túrák és van-e helye ezeknek a filmvásznon, vagy ismeretterjesztő tévésorozatokban, vagy éppen a titkosság adja a varázsukat?

Kétségtelenül rendkívül izgalmas élményt nyújtanak ezek a városi felfedező-, vagy kalandtúrák, a nem ritkán bontás vagy jelentős átalakítás előtt álló épületekben, jól felkészült vezetővel tett kirándulások. A program sikere talán abban a keserédes romantikában van, amelyet az épület dicső múltja és bizonytalan jövője közti egyensúlyingadozás táplál. Túl azon, hogy ezek az építmények kiemelkedő emberi alkotások, technikai vívmányok, újítások, az érdeklődésben szerintem ez a szentimentalizmus is nagy szerepet játszik. A film egyáltalán nem lenne idegen műfaj itt, hiszen maguk a bejárások is sokkal inkább filmszerű élményt adnak, semmint egy valóságban megélt térélményt.

Mit gondolna ezeknek az épületeknek a filmen való dokumentálásáról, egy digitális építészeti archívum létrehozásáról?

Ez izgalmas ötlet, nagyon is el tudnám képzelni, ahogy ezek a szubjektív film-fragmentumok, tér és idő szerint kutathatóan, bekerülnének egy online digitális adatbázisba. Éppen most a Háros-félsziget felfedezésében vagyok benne, nem lenne rossz 20-30 éves filmrészleteket bújni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/08 50-50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11155