DVDA Stonehearst elmegyógyintézetSoós Tamás Dénes
Stonehearst Asylum – amerikai, 2014. Rendezte: Brad Anderson. Szereplők: Kate Beckinsale, Ben Kingsley, Michael Caine. Forgalmazó: MediaPro. 112 perc.
Edgar Allan Poe novellája, a Dr. Kátrány és Toll professzor módszere
lényegében foucault-i szatíra, amely az elzárással, büntetéssel és
elektrosokkal operáló elmegyógyintézeti kezelési módszerek helyett egy „kedélycsillapító
eljárás” sikeréről szól. Ennek során az orvos teljes embernek tekinti betegét,
és nem cáfolja a rögeszmés tévképzetét sem: ha az illető csirkének gondolja
magát, kizárólag árpával etetik, hogy kikúrálják – többnyire sikerrel.
Az őrület kulturális
konstrukció, szól a francia gondolkodó tanulsága, melyet a betegeket kezelő
intézmények és tudományterületek hoznak létre – s leginkább azok tűnnek
őrültnek, akik a rács túloldalán, elzárva vannak, fűzi hozzá sötét tónusú
humorával az amerikai író. Eleinte a Poe-novella új adaptációja, A Stonehearst elmegyógyintézet is az
őrület relativitását hangsúlyozó, groteszk komikumot villant, ám az A-listás
sztárokkal készült, így a fősodorbeli konvenciókhoz igazított filmet is eléri a
Poe-adaptációk végzete, melyek általában csak kifosztják és az aktuális
zsánertrendhez igazítják az író történet- és motívumtárát, mint például az
oeuvre-t olcsó horrorattrakcióvá silányító, 2012-es A holló.
Brad Anderson műve a gótikus
horrorok vizuális közhelyeit és az elmegyógyintézetben játszódó rémfilmek
toposzait mondja újra, ráadásul egy romantikus szállal bővíti a történetet, ami
tökéletesen ellentmond az eredeti mű koncepciójának. Hiszen a hisztériával
kezelt Elizát szerelmével üldöző főhős megszállott birtoklásvágya ugyanazt a
férfihatalmat akarja ráerőltetni a nőre, amit a betegségével szexuálisan
visszaélő orvosok. Hogy a kritikai élt fájdalmasan nélkülöző film ezt –
többnyire – romantikus hősszerelemként tünteti fel, azzal a stupid
fordulatoknál is durvábban csúfolja meg a novella szarkasztikus szellemiségét.
Aki szöveghűbb és gondolkodtatóbb adaptációra vágyik, annak Jan Svankmajer
bizarr és szürreális Holdkórjával,
esetleg a Jodorowsky művészetével rokonszenvező Őrültek házával érdemes próbálkoznia.
Extrák: Semmi.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 83 átlag: 5.19 |
 |
|
