Magyar MűhelyBeszélgetés Bergendy Péterrel„Művészkedni sokkal könnyebb”Bokor Ágnes
Bergendy
Péter új filmje, a Trezor történelmi
thriller, akárcsak A vizsga volt.
Bergendy
Péter február elején fejezte be új tévéfilmje, a Trezor forgatását.
A Médiatanács által támogatott filmben Anger Zsolt, Scherer Péter és Tasnádi
Bence játssza a fő szerepeket. A történet szerint az ‘56-os forradalomban
elvész a Belügyminisztérium trezorjának kulcsa, ami megannyi bonyodalmat szül.
A
filmet zömében a Kőbányai Sörgyár pincerendszerében vették fel, a
forgatókönyvet Köbli Norbert (A berni követ,
Félvilág)
jegyzi. Éppen a film vágása zajlik, a vágószobában pedig meglátogattuk a
rendezőt, hogy a készülő alkotásról, a következő filmjéről és a mai magyar
filmes helyzetről beszélgessünk vele. A Trezor
elkészülését a Médiatanács támogatta az Egri Lajos forgatókönyvíró és a Fehér
György tévéfilmes pályázatokon.
*
Két
napja vágjátok a filmet. Hogy ment a forgatás?
A
forgatás jól sikerült, aminek nagyon örülök. A színészek nagyon élvezték a
játékot. A főszereplő Anger Zsolt egy lakatost játszik, aki börtönben ül ‘56
idején, mert tíz évvel korábban hamis vádak alapján lecsukták bankrablásért és
emberölésért. Őhozzá érkezik meg Scherer Péter karaktere, aki azt kéri tőle,
hogy menjen el vele a belügyminisztériumba, törje fel az ott található trezort,
és lopja ki az ő aktáját, amit nyilván nem szeretne, ha mások is olvasnának.
Nagyjából ez a sztori, a többi pedig a filmből kiderül. Tasnádi Bence egy
fiatal zongoristát alakít a filmben, és feltűnik Hámori Gabriella, Elek Ferenc
és Bezerédi Zoltán is.
Mikor
lesz készen a film?
Elvileg
augusztus elejére lesz kész teljesen, és a tervek szerint október körül tűzi
műsorára a Duna Televízió. Ez egy egyórás film lesz, tehát filmetűdnek
nevezhetjük. Elsősorban szórakoztatni szeretnénk vele, annak ellenére, hogy 1956.
november 4. után játszódik.
Ha
jól tudom, igaz történet alapján íródott a forgatókönyv.
Igen,
valóban van egy trezor a Belügyminisztérium alatt, és a forradalom idején
tényleg elvesztek a kulcsai, és valóban hívtak egy lakatost, akinek az volt a
feladata, hogy kinyissa az ajtót. A többi természetesen a mi fantáziánk
szüleménye.
Köbli
Norbert írta a forgatókönyvet. Az volt az elsődleges célotok, hogy ebből egy
szórakoztató film szülessen?
Én
akkor cseppentem bele a folyamatba, amikor a történet már készen volt,
egyébként a forgatókönyv fejlesztését is a Médiatanács támogatta az Egri
Lajos-pályázaton. Ehhez a sztorihoz kerestek rendezőt, aki én lettem. Nagyon
szeretem a történelmi filmeket, az pedig különösen fontos nekem, hogy a
nagyközönséghez szóljunk egy filmmel. Ezért kell bele a humor, a romantika, a
szomorúság, és ebben a filmben lesz minden. A szórakoztatás nem azt jelenti,
hogy az emberek végig nevessenek a filmen, inkább azt mondanám, hogy az
érzelmekre szeretnénk hatni.
Téged
nagyon sok helyen említenek – talán azonosítanak – úgy, mint az Állítsátok meg
Terézanyut! (2004) rendezőjét. Mennyire
zavar téged, hogy erről ismernek az emberek?
Zavarni
nem zavarhat, hiszen én csináltam azt a filmet is (nevet). Persze az egy romantikus komédia volt, egy
megfilmesíthetetlen regényből próbáltunk egy épkézláb történetet kihozni. Nem a
története miatt volt igazából érdekes, hanem a hangulata és a szereplők miatt.
A kétezres évek elején az a film egy olyan hangulatot fogott meg, ami még nem
nagyon volt előtte Magyarországon, és nagyon tudtak vele az emberek azonosulni.
Aztán jött A vizsga (2011) című
filmem, ami komolyabb film volt, és a Trezor
is az lesz. A jó rendezőnek az a feladata, hogy jó filmeket rendezzen,
függetlenül attól, hogy mi a műfaj. Hozzám a dráma, a vígjáték, a történelmi
filmek is közel állnak, a következő filmem pedig egy horrorfilm lesz.
Ez
miről fog szólni?
Szintén
történelmi gyökerei vannak, 1918-ban játszódik egy magyar faluban, amelyet
megszállnak a kísértetek. Egy post mortem fotográfus – vagyis egy olyan férfi,
aki halottakat fotóz az elhunyt családjának körében –, eljut ebbe a faluba,
megismerkedik egy 9 éves kislánnyal, és segít neki, hogy megszabaduljanak a
kísértetektől. Most a gyártási előkészületek zajlanak.
A
horror nem éppen a szórakozásról szó, inkább rétegműfaj, nem?
Igen,
de a műfajon belül ugyanúgy a nagyközönséghez szólunk. Vagyis aki szereti a
horrorfilmeket, annak remélem, hogy tetszeni fog. Ez az én első horrorfilmem és
Magyarországon is az első, ilyen klasszikus horrorfilm még nem készült itthon.
Egyébként jól ismerem a műfajt, mert pszichológia szakon a diplomamunkámat a
horrorfilmek pszichológiájából írtam. Persze filmet szerintem nem szabad
tudatosan csinálni. Ösztönből kell alkotni, ezért nem is nagyon foglalkozom
tudatosan azzal, hogy mi van a sztorik mögött. Akkor kell majd okosnak lenni,
amikor már fel van véve és vágni kell.
Milyen
volt ez az ösztönös része, vagyis a forgatás a Trezor esetében?
Nagyon
fontos az, hogy milyen színészeket választunk, én próbáltam a lehető legjobb
színészeket meghívni erre a filmre, és szerencsére örömmel jöttek. A stáb is
olyan volt, akikkel 20 éve együtt dolgozom, hűséges típus vagyok. Ebből a
szempontból tehát olyan volt, mint minden más forgatás. Azt gondolom, hogy ha a
színészek jól érzik magukat a szerepükben, akkor a film is jól fog működni. Ezt
az állapotot itt sikerült megteremteni.
Hogy
érzed, milyen lesz majd a végeredmény?
Én
nagy várakozásokkal vagyok a film előtt, szeretném majd mindenféle tévés
fesztiválokra is vinni. Ez egy filmetűd, mindössze egy órás. Nem titkolt
szándékom volt vele, hogy gyakoroljak a horrorfilmre.
Nehéz
fizikai körülmények között forgattátok a Trezort.
Igen,
a film háromnegyed része a trezorban, vagyis egy pincében játszódik. Ideális
körülmények között jó lett volna felépíteni a díszletet egy stúdióban, de erre
nem volt pénzünk, ezért a kőbányai pincerendszerben forgattunk, ahol
folyamatosan 11 fok van, és nyirkos, vagyis nem éppen kedvező az egészségre.
Aztán végül elég jól belaktuk magát a trezor részt, egész otthonossá vált.
Összesen 12 napot forgattunk, és ebből 8 napot töltöttünk a pincében, szóval az
elég sok volt.
Mennyire
kell egy rendezőnek itt és most reagálni a helyzetekre egy forgatás során? Azt
képzeli az ember, hogy minden meg van tervezve előre snittről snittre.
Ez
így van, minden meg van tervezve előre, a helyszínen pedig fel kell rúgni az
egészet. Készülni kell a forgatásra, de felül kell tudni írni az elképzeléseket
a végeredmény érdekében. A kereteket persze be kell tartani, nálam például
nincs túlóra, bele kell, hogy férjünk a tervekbe, mert egy érett személyiségnek
be kell tudni tartani a határait. Ilyen szempontból tudatos rendező vagyok, ha
túllépnénk a keretet, akkor inkább megváltoztatom a jelenetet, hogy
beleférjünk.
Nem
volt még olyan, hogy fájt a szíved valami miatt, ami a keretek betartása miatt
végül nem valósult meg?
Dehogynem,
de folyton kompromisszumokat kell kötni, ami a végső célt szolgálja. Persze
nekem is vannak olyan dolgok, amikhez ragaszkodom. A Trezornál ez Münnich Ferenc (Bezerédi Zoltán) szemüvege volt,
fontos volt nekem, hogy pontosan úgy nézzen ki, mint az eredeti. Igenám, de azt
nem tudtam, hogy ezt a szemüveget elkészíteni nem olcsó mulatság, kétszázezer
forintba került, ami nagyon sok a költségvetésben egyetlen kellékre. Ha ezt
előre tudom, akkor lehet, hogy nem ragaszkodom hozzá ennyire.
Úgy
látszik, hogy könnyen racionalizálod ezeket a költségvetésbeli kérdéseket.
Igen,
üzenem is a Filmalapnak, hogy ez így van (nevet).
Most persze azért is vagyok benne ennyire, mert a horrorfilm éppen gyártási
előkészületek alatt áll, most állítjuk össze a költségvetését, ezen pedig sok
múlik.
A
vágási munka hogyan zajlik nálatok?
Gary
Oldman mondta egyszer, hogy a forgatás olyan, mint amikor az ember elmegy a
piacra, és bevásárol, a vágás pedig olyan, mint amikor hazamegy, és megfőzi,
amit ott vett. Mi most kezdtünk el főzni. Ez a legfontosabb része a
folyamatnak, hiszen attól lesz jó vagy rossz a film, hogy mely jeleneteket
választom ki, és azokat hogyan rakjuk egymás után.
Van
olyan jelenet, amit már most nagyon szeretsz?
Igen,
van, de általában azokat szoktuk a végén kivágni (nevet). A Trezorban van
egy jelenet, amit nagyon szeretek: a lakatos, amikor próbálja feltörni a
trezort, feljön a földszintre cigizni az orosz közlegényekhez. Azt kell tudni,
hogy Anger Zsolt pont a forgatás idején akart leszokni a cigarettáról, vagyis
már egy ideje nem dohányzott, éppen úgy, mint a karakter, aki ugye 10 évig volt
börtönben, ahol szintén nem tudott rágyújtani. Emiatt az egyezés miatt annyira
hiteles lett az a jelenet, hogy most az az egyik kedvencem.
Melyik
részét szereted jobban a filmkészítésnek, a forgatást vagy a vágási folyamatot?
A
vágási folyamatot. A forgatáson sok az ember, sokfelé kell figyelni, túl sok
mindent kell kézben tartani, a forgatás nagyon megterhelő, idegőrlő munka. A
vágás introvertáltabb munka, sokkal közelebb áll hozzám, mint a rohangálás és a
kiabálás.
Mi a
véleményed a mai magyar filmes helyzetről és életről?
Annak
örülök, hogy a Médiatanács fontosnak tartja, hogy szülessenek tévéfilmek, ezt
bizony a kereskedelmi tévéknek is fontosnak kellene tartaniuk, vagy ha nem
tartják fontosnak, akkor én ezt törvényekkel erőltetném. A mozifilmek persze
más ügy, van a Filmalap, ami jó, hogy fejleszt, jó, hogy nyitott mindenféle
ötletre, és próbál segíteni a fejlesztésben. Ugyanakkor nehéz helyzetben van,
mert az egyik fő szempont, hogy közönségfilmeket is gyártson, de erre nem
nagyon van ember Magyarországon, mert nagyon nehéz csinálni. Művészkedni sokkal
könnyebb, én is tudnám három órán keresztül mutatni a vonuló felhőket, de nem
ez a cél, hanem az, hogy minél több emberhez jusson el a szórakoztató műfajon
keresztül valami érték. A Trezornál
is ‘56-ról fogunk beszélni, nemcsak arról, hogy kiesik-e egy hulla a
szekrényből vagy sem. Szóval nehéz filmet csinálni, és kevesen tudnak, ezért
van kevés jó közönségfilm. Írni még nehezebb, ezért írni még kevesebben tudnak.
A fiatalokat kellene elkezdeni képezni, csak ez a megoldás. Külföldről kellene
oktatókat hívni hozzájuk.
Te
tanítanál, ha úgy adódna?
Nem,
én nem tanítani szeretnék, hanem filmeket csinálni.
Az alkotóról dióhéjban
Bergendy Péter filmrendező, pszichológus, Bergendy
Péter zenész fia. 1984–1989 között az ELTE BTK pszichológia szakán tanult,
ezzel párhuzamosan a Magyar Televízióban rendezőasszisztensként dolgozott.
1987–1989 között a Magyar Filmintézet tudományos segédmunkatársa volt, majd a
Helikon Film forgalmazási osztályvezetője; a Galaktika és az Atlantisz című
magazinok szerkesztője volt. 1991 óta készít videoklipeket és reklámfilmeket, a
Bergendy és Fiai Kft. filmgyártó cég társtulajdonosa. Ő rendezte az Állítsátok meg Terézanyut! című nagy sikerű mozifilmet és A vizsga című thrillert is. A Trezor című új tévéfilmje a Médiatanács
támogatásával készül.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|