KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/december
MAGYAR MŰHELY
• Pentelényi László: Az arcok iskolája Fehér György arcképe
• Murai András: Hol marad a Világforradalom? Filmek a Tanácsköztársaságról
• Kovács Bálint: Vérvörös veréb Drakulics elvtárs
• Kránicz Bence: Vérpettyek az elvtársnő arcán Beszélgetés Bodzsár Márkkal
• Vajda Judit: Szólamhatár Szép csendben
• Kolozsi László: Magas Déva lánya Déva
PÁRHUZAMOS MONTÁZS
• Kormos Balázs: „Nekem már nincs ötletem…” A kis Valentinó és a Dealer
HOLLYWOOD ÉS GOTHAM
• Hirsch Tibor: Megbántottak dühe A tömegek lázadása
KOREA 100
• Kránicz Bence: A szegények lázadása Beszélgetés Bong Joon-hóval
• Vincze Teréz: Lehetetlen forradalom Élősködők
• Teszár Dávid: Bong Joon-ho és társai Koreai Filmfesztivál
TRAUMA ÉS RÉMÁLOM
• Kovács Patrik: Mesék az Overlook Hotelből A Ragyogás és az Álom doktor
• Szabó G. Ádám: Az elnyomás gyermekei Narciso Ibáñez Serrador (1935–2019)
• Nemes Z. Márió: Spirál-láz Junji Ito: Uzumaki
• Baski Sándor: Privát poklok Sitges
FESZTIVÁL
• Huber Zoltán: Fájdalmak és dicsőségek Toronto
• Pauló-Varga Ákos: A prérifarkas, a taxis és a propaganda Primanima
• Fekete Tamás: A mentőcsónakok szüksége Titanic 2019
FILM + ZENE
• Ardai Zoltán: Fontana, mono Miles Davis
• Kovács Gellért: Két fekete királynő Ella Fitzgerald //Aretha Franklin
STREAMLINE MOZI
• Benke Attila: Adócsaló nagymenők Pénzmosó
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Kamaszok a teljes idegösszeomlás szélén Eufória
KRITIKA
• Huber Zoltán: Volt egyszer egy bosszúálló Az ír
• Nevelős Zoltán: Magánkopók lábnyomai Árva Brooklyn
MOZI
• Baski Sándor: Tejháború
• Alföldi Nóra: Tel Avivban minden megtörténhet
• Sándor Anna: Családi karácsony
• Vajda Judit: Időtlen szerelem
• Pethő Réka: Egy esős nap New Yorkban
• Kránicz Bence: Midway
• Kovács Kata: Léghajósok
• Tüske Zsuzsanna: Múlt karácsony
• Andorka György: Terminator: Sötét végzet
• Lovas Anna: Shaun, a bárány és a farmonkívüli
• Fekete Tamás: Zombieland: A második lövés
• Varga Zoltán: Addams Family – A galád család
• Roboz Gábor: Halálod appja
• Kovács Marcell: Lidérces mesék éjszakája
DVD
• Benke Attila: Toy Story 1–4. gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Veszett a világ
• Kovács Patrik: Préda
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Árva Brooklyn

Magánkopók lábnyomai

Nevelős Zoltán

Visszatérés egy letűnt nagyvárosi miliőbe, érzékenyen, látványosan.

 

Az Árva Brooklyn detektívcselekményében az áttörő fordulatot hozó bizonyíték megtalálásának helyszíne nem más, mint a legendás Pennsylvania pályaudvar, New York híres elveszett épülete, amelynek 1960-as évekbeli lerombolása oly mértékben sokkolta a közvéleményt, hogy hatására kezdtek el a nemzeti örökség védelmére törvényeket alkotni. A Penn Station hiányával arra figyelmeztet, micsoda veszteségekkel járhat, ha a magántőke semmibe veszi a társadalmi közösség érdekeit. Azzal, hogy a filmben digitális eszközökkel újrateremtették a míves fogadócsarnokot, amelyben nap mint nap átlagemberek ezrei érezhették úgy, hogy királyi fogadtatásban van részük, az alkotók nemcsak az ötvenes évek New Yorkjának képi megjelenítéséhez adtak hozzá egy bombasztikus látványelemet, de az épület szimbolikus jelentésén át történetük főtémáját – a gátlástalan városfejlesztés és a félresöpört néptömegek konfliktusát  – is újabb érzékletes ponton kapcsolták össze a várostörténettel.

Edward Norton csaknem húsz éve várt a lehetőségre, hogy forgatókönyvíróként, rendezőként és főszereplőként filmre dolgozza át Jonathan Lethem magyarul is megjelent regényét. Norton, aki a 2000-es Ég velünk óta nem rendezett újabb filmet, jelentős főszerepek helyett pedig újabban inkább mellékszerepekben bukkan fel, tekintélyes alkotóként lép elő most ezzel a szemmel láthatóan szenvedéllyel készített modern noirral. A regény eredetileg az 1990-es években játszódó cselekményét az ötvenes évekbe helyezte át, állítása szerint elsősorban azért, hogy magándetektív figurái a hozzájuk illő miliőben mozoghassanak.

Egy kis nyomozóiroda alkalmazottairól van szó, akik egy rutinügyletnek tűnő munka során elveszítik főnöküket, Frank Minnát (Bruce Willis kameószerepe), akire apjukként is tekintettek, hiszen fiatalkorukban ő hozta ki őket az árvaházból, hogy munkatársakat faragjon belőlük. A szerény szakmai szinten álló csapatból is a látszólag leggyengébb láncszem, a Tourette-szindrómás Lionel Essrog lesz az, aki a fizető megbízások helyett saját becsületbeli ügyükkel kezd el foglalkozni, hogy kiderítse, ki és miért végzett Minnával.

A szóban forgó idegbetegség heves, önkéntelen túlmozgásokkal és tikkeléssel jár, valamint olyan akaratlan és szabadszájú megszólalásokkal, amelyek számtalanszor lesznek komikum vagy feszültség forrásai.  A humor és a gyötrelem egyszerre van jelen a fiatalember viselkedésében, a szerep megformálása pedig Norton tehetségéhez illő feladat, egyúttal kockázatos vállalkozás, ami néhol magánszámba is fordul. Valójában hiába a nagyágyúkkal teli szereplőgárda, a jelenetek egyértelműen az ő színészi alakítása köré vannak írva, legyen bár szó dzsesszklubbeli hangulatképről vagy a nyomozás egyes mozzanatairól. Essrog alakjában a Hammet és Chandler regényeiből is ismerős magányos szaglászfigura egy újszerű, halmozottan hátrányos helyzetű variációját teremti meg Norton, és megint csak összhangban a főtémával, a kisembert vezeti nyomra a város hatalmasságaival szemben. 

Hasonlóan az olyan modern noirokhoz, mint a Kínai negyed vagy a Szigorúan bizalmas, az Árva Brooklyn nyomozása is végül a poziciójukkal visszaélő potentátok mesterkedéseiről rántja le a leplet. Moses Randolph alakjában, aki kiszolgáltatott rétegek, elsősorban színesbőrűek által lakott városrészeket tarol le a kiváltságosokat szolgáló és neki hasznot és hatalmat hozó városfejlesztési projektek kedvéért, a valóban létezett és hasonlóan tevékenykedő Robert Mosest idézi meg; aktuális áthallásért pedig szintén nem kell messze menni, a figurát ugyanis Alec Baldwin formálja meg, aki évek óta nagy sikerrel parodizálja Donald Trumpot a tévében.

A két és félórás filmidőben, amely azért a néző türelmét próbára teszi, monumentális New York-freskóvá áll össze ez az egyvelege politikai érzékenyítésnek és nosztalgiának a város múltja, valamint egy irodalmi-filmművészeti műfaj stílusjegyei után. Az erős színészi alakítások mellett Norton az építészeti részletek és a dzsesszmuzsika iránt odaadás nyilvánvaló jeleivel teszi filmjét a társművészetek oldaláról is becsülhetővé amellett, hogy rokonszenves és szórakoztató produkció.


ÁRVA BROOKLYN (Motherless Brooklyn) - amerikai, 2019. Rendezte: Edward Norton. Írta: Jonathan Lethem regényéből Edward Norton. Kép: Dick Pope. Zene: Daniel Pemberton. Szereplők: Edward Norton (Lionel), Gugu Mbatha-Raw (Laura), Alec Baldwin (Randolph), Willem Dafoe (Paul), Bobby Cannavale (Tony), Bruce Willis (Minna). Gyártó: MWM Studios / Class 5 Films. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 144 perc.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/12 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14351