KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
   2019/december
MAGYAR MŰHELY
• Pentelényi László: Az arcok iskolája Fehér György arcképe
• Murai András: Hol marad a Világforradalom? Filmek a Tanácsköztársaságról
• Kovács Bálint: Vérvörös veréb Drakulics elvtárs
• Kránicz Bence: Vérpettyek az elvtársnő arcán Beszélgetés Bodzsár Márkkal
• Vajda Judit: Szólamhatár Szép csendben
• Kolozsi László: Magas Déva lánya Déva
PÁRHUZAMOS MONTÁZS
• Kormos Balázs: „Nekem már nincs ötletem…” A kis Valentinó és a Dealer
HOLLYWOOD ÉS GOTHAM
• Hirsch Tibor: Megbántottak dühe A tömegek lázadása
KOREA 100
• Kránicz Bence: A szegények lázadása Beszélgetés Bong Joon-hóval
• Vincze Teréz: Lehetetlen forradalom Élősködők
• Teszár Dávid: Bong Joon-ho és társai Koreai Filmfesztivál
TRAUMA ÉS RÉMÁLOM
• Kovács Patrik: Mesék az Overlook Hotelből A Ragyogás és az Álom doktor
• Szabó G. Ádám: Az elnyomás gyermekei Narciso Ibáñez Serrador (1935–2019)
• Nemes Z. Márió: Spirál-láz Junji Ito: Uzumaki
• Baski Sándor: Privát poklok Sitges
FESZTIVÁL
• Huber Zoltán: Fájdalmak és dicsőségek Toronto
• Pauló-Varga Ákos: A prérifarkas, a taxis és a propaganda Primanima
• Fekete Tamás: A mentőcsónakok szüksége Titanic 2019
FILM + ZENE
• Ardai Zoltán: Fontana, mono Miles Davis
• Kovács Gellért: Két fekete királynő Ella Fitzgerald //Aretha Franklin
STREAMLINE MOZI
• Benke Attila: Adócsaló nagymenők Pénzmosó
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Kamaszok a teljes idegösszeomlás szélén Eufória
KRITIKA
• Huber Zoltán: Volt egyszer egy bosszúálló Az ír
• Nevelős Zoltán: Magánkopók lábnyomai Árva Brooklyn
MOZI
• Baski Sándor: Tejháború
• Alföldi Nóra: Tel Avivban minden megtörténhet
• Sándor Anna: Családi karácsony
• Vajda Judit: Időtlen szerelem
• Pethő Réka: Egy esős nap New Yorkban
• Kránicz Bence: Midway
• Kovács Kata: Léghajósok
• Tüske Zsuzsanna: Múlt karácsony
• Andorka György: Terminator: Sötét végzet
• Lovas Anna: Shaun, a bárány és a farmonkívüli
• Fekete Tamás: Zombieland: A második lövés
• Varga Zoltán: Addams Family – A galád család
• Roboz Gábor: Halálod appja
• Kovács Marcell: Lidérces mesék éjszakája
DVD
• Benke Attila: Toy Story 1–4. gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Veszett a világ
• Kovács Patrik: Préda
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Kránicz Bence

Varázsgomba, segíts rajtam!

Vannak képregények, amelyek kitörnek az állandó olvasóbázis szűkös vagy tágasabb, de általában csak lassan szélesedő keretei közül, és egyszer csak világméretű szenzációvá katapultálnak. A korábban a független színtéren ismert kanadai képregényalkotó, Bryan Lee O’Malley Scott Pilgrim című sorozatával pontosan ez történt: az erőteljes mangahatásokat mutató, hatkötetes munka nemzetközi sikert aratott, az Edgar Wright rendezte hollywoodi filmadaptáció révén pedig a 2010 körüli zeitgeist szolid kulcsműveként foglalta el megérdemelt helyét a médium kortárs klasszikusai között. Üde volt, pimasz, formavilágában és elbeszéléstechnikájában kísérletező, mégis sodró lendületű.

Innen nehéz folytatni egy életművet, de O’Malley-nek meg kellett próbálnia, és az angolul 2014-ban, magyarul idén megjelent Repetát leginkább tiszteletreméltó félsikerként könyvelhetjük el. Sorozat helyett ezúttal önálló graphic novelt kapunk, nyámnyila férfihős helyett domináns női karaktert, de változatlan a narráció szintjeivel és az elbeszélés széttöredezésével folytatott, posztmodern játék. A Repeta főhőse Katie, a harminc körüli, mogorva szakács, aki éppen most nyitná meg élete első saját tulajdonú éttermét, mégsem elégedett az életével. Amikor egy házi tündérnek és az ő varázsgombáinak köszönhetően lehetőséget kap rá, hogy átírja, kijavítsa egyes múltbeli cselekedeit, nem habozik, és begombázik. Az élete pedig egyre kaotikusabb lesz.

A Repeta értelmezhető úgy, mint a szerhasználat szubjektív tapasztalatát bemutató és bő 300 oldalra kiterjesztő képregényes drugsploitation, de O’Malley valójában humanista szerző: a szakítás utáni depresszió feldolgozásáról, a hibás döntéseink felismerésének folyamatáról mesél. Igaz, Katie jellemfejlődéséhez szedett-vedett fantasztikus hátteret körít, amely egy pillanatra sem tűnik eredetinek vagy különösebben meggyőzőnek, és a mellékalakokat is unalmasabbra, egysíkúbbra írja, mint a Scott Pilgrim hibbant szereplőgárdáját. Ezúttal is magabiztosan uralja a formát – tempóérzéke, kompozíciós merészsége soha nem hagyja cserben –, de nehezen tudja feledtetni, hogy a történetet nem dolgozta ki igazán alaposan. Mégis: ritkán olvasni magyarul új, szerzői graphic novelt, és O’Malley akkor is izgalmas, amikor nem karriercsúcsot mutat.

Bryan Lee O’Malley: Repeta. Színes, keményfedeles, 328 oldal. Kiadó: Fumax.

 

Imre herceg álmot lát

A tavaly megjelent nyitó kötet után idén máris folytatódott Mészáros János író és Németh Levente rajzoló történelmi kalandképregény-sorozata, a Királyok és keresztek. Ezzel a szerzők nemcsak a mű kiállításában és zsánerében, hanem az elkészítés tempóját tekintve is megfelelni látszanak a francia sztenderdeknek – a magyar piacot ismerve ez utóbbi teljesítmény jóformán egyedülállónak mondható. A munkát nyilván segítette, hogy a szerzői kiadásban megjelent első rész után a másodikat felkarolta egy nagyobb kiadó, de a Kutyák és farkasok alcímű fejezeten ettől függetlenül is látszik, hogy magabiztosabb történetmesélők dolgoztak rajta.

Ezúttal világosabb, honnan hová tart a történet – a pannonhalmi bencések templomától az esztergomi vár alatti csatatérig –, a véres ütközetek, hatalmi intrikák és finom erotikájú jelenetek pedig pont jó arányban keverednek. Egyedül a főhős, Imre herceg tűnik továbbra is kissé sótlan alaknak, az alkotók érezhetően küzdenek vele, hogyan árnyaljanak egy történelmi figurát, akiről a halálának körülményein kívül alig tudunk valamit. A baljós végzet előrevetítésével és egy látnoki képességű női karakter beléptetésével a Királyok és keresztek a fantasy felé mozdul, a valós középkori események misztikus átszínezése pedig a további kötetekben is izgalmas lehetőségeket teremthet. Mindeközben Németh Levente is sokat fejlődött: keretezési megoldásai ötletesebbek és dinamikusabbak, arcközelijei természetesebbek, a könyvet záró csatajelenet viszont éppen olyan monumentális, mint az előzményben. A Királyok és keresztek tehát egyre jobb, és kiválóan alkalmas rá, hogy a képregényrajongók körén túl is bővítse olvasótáborát.

Sinonimo – Levi: Királyok és keresztek 2. – Canes et lupi. Színes, keményfedeles, 56 oldal. Kiadó: Helikon.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/12 64-65. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14357