KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
   2021/november
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Elveszett illúzió Premodern értelmiségi melodrámák 2.
• Mohi Sándor: „Minden érdekelte” Ágh István Huszárik Zoltánról
• Kránicz Bence: A láthatatlan idő formája Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Schubert Gusztáv: Kell egy csapat Magyar producerek 1.
JEAN-PAUL BELMONDO
• Ádám Péter: Ászok ásza Jean-Paul Belmondo (1933-2021)
FILM ÉS IRODALOM
• Árva Márton: Nincs tiszta lap J. M. Coetzee-adaptációk
• Földényi F. László: Szerelmi történet 1931-ből Erich Kästner / Dominik Graf: Fabian – A vég kezdete
• Kovács Kata: Szerepcsere Jelenetek egy házasságból
• Greff András: A mozigalaxis őrzői Quentin Tarantino: Volt egyszer egy Hollywood
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Földváry Kinga: Varieté a nyúlüregben Bryan Talbot: Alice in Sunderland
A JÖVŐ BIRODALMÁBAN
• Varró Attila: Hamis próféciák Dennis Villeneuve: Dűne
• Andorka György: A szférák zenéje Jóhann Jóhannsson: Az utolsó és az első emberek
FILM NOIR
• Kovács Patrik: Búcsú a tegnaptól A film noir a hatvanas években – 3. rész
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Vihar közbeni csend Karlovy Vary
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: A zenekar és a felfedező Creation Records – A történet
KRITIKA
• Baski Sándor: Gendermetafora az élő szövetben Titán
• Roboz Gábor: A legnagyobb pech Anders Thomas Jensen: Az igazság bajnokai
• Huber Zoltán: A számok törvénye 007 Nincs idő meghalni
• Forgách András: Hableánymagány Hableány
• Kovács Patrik: Kiterítenek úgyis Eltörölni Frankot
• Vajda Judit: Károly 5-től 6-ig Tantrum
• Darida Veronika: Színház az egész Éjjeli őrjárat
MOZI
• Pazár Sarolta: Bachman tanár úr és az osztálya
• Árva Márton: Egy tolvaj lánya
• Fekete Tamás: El akartam rejtőzni
• Bartal Dóra: Normális világ
• Baski Sándor: Saját lifttel a pokolba
• Pozsonyi Janka: Szenvedélyes szomszédok
• Alföldi Nóra: Kuponkirálynők
• Varró Attila: Az utolsó párbaj
• Hegedűs Zsófia: Ainbo – A dzsungel hercegnője
• Huber Zoltán: Venom 2. – Vérontó
STREAMLINE MOZI
• Bárány Bence: Amerikai vacsora
• Roboz Gábor: Az önvédelem művészete
• Lovas Anna: Violet Evergarden: A film
• Benke Attila: Kő, papír, olló
• Varró Attila: Sosem kaptok el
• Alföldi Nóra: Bagdad Cafe
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Bűnös múltak

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline Mozi

Kő, papír, olló

Benke Attila


Piedra, papel y tijera – argentin, 2019. Írta és rendezte: Martín Blousson és Macarena García Lenzi. Kép: Nicolas Colledani. Zene: Gabriel Barredo, Emilio Haro. Szereplők: Valeria Giorcelli (María), Agustina Cerviño (Magdalena), Pablo Sigal (Jesús). Gyártó: Peliculas V. Forgalmazó: HBO Go. Feliratos. 80 perc.

 

Alfred Hitchcock Hátsó ablakjának, valamint a Stephen King regényeiből készült Tortúra és a Gerald’s Game hőse különösen nagy veszélyben van, hiszen nem egyszerűen passzív, hanem mozgásképtelen is. Ez nehezíti az argentin Martín Blousson és Macarena García Lenzi groteszk pszichothrillere, a Kő, papír, olló főhősének helyzetét is. A kamarajellegű történet szerint Jesús és Maria édestestvérek, akik együtt lakják elhunyt édesapjuk házát, azonban visszatér féltestvérük, Magdalena, aki bár félve, de követeli az örökség rá eső részét. Félelme nem alaptalan, miután egy baleset mozgásképtelenné teszi, Jesús és María kiszolgáltatottjává válik, akikkel távolról sincs minden rendben.

A karakterek és a sztori gyorsan kiismerhetők még úgy is, hogy a sablonosan ábrázolt Jesúsnál María némileg összetettebb jellem, a rendezők azonban jó stílusérzékkel játszottak a pszichothriller és a horror kliséivel, illetve más popkulturális motívumokkal (még ha az Óz, a csodák csodája ironikus megidézése inkább modoros és nem is igazán passzol a történethez). Emellett az alkotók takarékoskodhattak volna a humorosnak szánt szürreális jelenetekkel, mert inkább kínosak, és a gyenge speciális effektusok folytán azt hihetjük, trashfilmet látunk. Ugyanakkor ügyesen hozták be a cselekménybe a drámát, a gyerekkori traumákat, amelyek a kölcsönös megalázásokat és bántalmazásokat motiválják, illetve ezek közben törnek a felszínre. A film klasszikus játékra utaló címe találó, mivel a passzív pozícióba kényszerült, látszólag áldozat Magdalena sem bűntelen, hozzá is kötődik a „gyilkos olló”, azaz jó oka van rá féltestvéreinek, hogy kínozzák. Így aztán a Kő, papír, ollót főleg a sötét múlt és annak felfejtése teszi izgalmas alkotássá, nem feltétlenül a thrillerzsáner hatásmechanizmusa.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/11 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15113