KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
   2021/október
JANCSÓ 100
• Hirsch Tibor: A látszat hatalma Jancsó összeesküvői
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: A gyanú árnyékában A feleségem története
• Palotai János: „A munkánk akkor jó, ha láthatatlan” Beszélgetés Klingl Bélával
A HORROR ANATÓMIÁJA
• Kovács András Bálint: A félelem bére A horror-paradoxon
• Nemes Z. Márió: Kampókezek Fekete poszt-horror
• Varró Attila: A kor tünetei Pandémia-horror
SPANYOL VÉR
• Lénárt András: Hispánia görbe filmtükre Luis García Berlanga (1921-2010)
• Fekete Tamás: Gyilkos szeretet Új raj: Jaume Balagueró
• Huber Zoltán: Csak azért, hogy legyen Történetek a karanténból
• Kránicz Bence: Örökárvák Carlos Giménez: Paracuellos
NEO-NOIR
• Kovács Patrik: Búcsú a tegnaptól A film noir a hatvanas években – 2. rész
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Úszóleckék moralistáknak Sehenswert / Szemrevaló
DOKU-ZÓNA
• Margitházi Beja: Kegyvesztettek ügynöke Bryan Fogel dokumentumfilmjei
• Kránicz Bence: Vázlatrajzok, körvonalak Volt egyszer egy képregény
• Geréb Anna: Istenkeresők Szent Ignác útja
KRITIKA
• Kovács Kata: A legjobb dolgokon bőgni kell Felesleges lányok
• Baski Sándor: Van bocsánat Külön falka
• Pályi András: A csodavárás tükre Soha többé nem fog havazni
FILM / ZENE
• Déri Zsolt: Kényes részek Respect / Genius: Aretha
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Mutánsok, menekültek PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Doku-zóna

Szent Ignác útja

Istenkeresők

Geréb Anna

Tolvaly Ferenc az El Camino után új zarándokfilmet forgatott.

A külső és a belső utazás Saulus damaszkuszi útja és megtérése óta fontos eleme a katolikus hitnek. Tolsztojtól is tudhatjuk, micsoda szellemi-lelki küzdelem Isten keresése. Szergij atyának is erre megy rá minden ereje, anélkül azonban, hogy Isten nevét szájára hiába venné.

Tolvaly Ferenc rendező és Balázs Zsuzsa forgatókönyvíró Szent Ignác útja című zarándokfilmjében majd’ minden mondatban rá hivatkoznak. Értem én, hiszen nyilvánvalóan a vallásos hit erősítése volt az alkotók szándéka. A példaként bemutatott négy emberi sors azonban túllép a didaktikus célon, a zarándokok belső monológokban, valamint lelki vezetőjük, José Luis Iriberri SJ (magyar hangja: Hegedűs D. Géza) előtti nyilvános gyónásukban feltáruló történetei önálló életre kelnek, valódi emberi drámákká mélyülnek. (A hatást rontja, hogy a jezsuita szerzetes mimikája elárulja, nem érti a hozzá intézett magyar szót.) Mindez a 2020 augusztusában tett 22 napos spanyolországi, zarándoklatra van felfűzve, azon a Loyolától Manresáig tartó, 640 kilométeres útvonalon, amelyen a később Szent Ignác néven ismert jezsuita rendalapító vándorolt és világosodott meg 500 évvel ezelőtt. A Covid miatt néptelen zarándokutak hangulata jót tett a filmnek, elvonttá tette, „megemelte” a szakrális felé.

„A legkilátástalanabb, legkétségbeesettebb élethelyzetből is van kiút” – szól a film alapgondolata. Így válságos élethelyzeteket átélt, tövises utakat megjárt négy fiatal vallomását várjuk. Az első megnyilatkozó, Júlia azonban kevéssé illik ebbe a közegbe, hiszen gyönyörű, boldog, sikeres lány, operaénekesnőnek készül (A forgatás idején zeneakadémista, derül ki egy riportból). Nincs mély lelki sérülése, soha nem került kilátástalan helyzetbe. Általánosságokra („szeretnék jobban teljesíteni”) és kisebb családi ügyekre hivatkozik, hogy miért megy zarándokútra. Nincs erős indok e filmben való szerepeltetésének. De ha már ott van, megénekeltetik: a film vége-felé tartalmas szopránján szépen, operásan belekezd a mára sajnos közhelyessé vált Ave Maria-ba Schuberttől. A mozit az ő lassítva hullámzó portréja zárja, kissé ellentmondva a film istenkereső céljának.

Az éneklésben csatlakozik hozzá Benjamin. Az ő története megfelel Szent Ignác üzenetének. Kilábalt egy mély válságból, mi több, sorsa egyenesen a görög tragédiákat idézi: sikeresen induló operaénekesként elveszti énekhangját! Ráadásul – s ettől hasonló az ógörög tragédiákhoz – a saját hibájából! („Sok hülyeséget elkövettem” – mondja az énekes huncut mosollyal.) Ez valóban katasztrófa, mert nincs egérútja (mint Júliának a bölcsészkar, ha mégsem jött volna be az ének). Az éneklés ugyanis Benjamin végzete – hogy Márai Sándor pontos kifejezésével éljek –, amit nem tud lerázni magáról. Ha mégis erőszak vétetik e végzeten, és némaságra kényszerül, annak súlyos következménye van: elhúzódó, mély depresszió. Ebből rángatta ki őt a „terápiás” zarándoklat. Híres, szép lírai tenorján bensőségesen előadott Ave Maria-ja a bizonyíték rá. (Az viszont sajnálatos, hogy az áhítatosság kedvéért az énekesek hangját visszhangosították.)

Katalin elvesztette a munkáját (pszichológus), véget ért egy párkapcsolata, és még a vállát is eltörte. Talán túlzottan is átéli a fájdalmakat, amit a tenyerére illesztett szöggel érzékeltet. Mindennél jobban azonban az egyedül maradástól retteg. A zarándok-kiránduláson lendületes előre szaladása oldódást jelez: ő az első, aki dalra fakad a filmben Wolf Péter Ave Mariájával!

Végül bemutatkozik Balázs, a szociális munkás, aki az út fizikai gyötrelmeitől és a vallásos lelki gyakorlatoktól remél választ, mihez is kezdjen magával. Fő célja, hogy „közelebb kerüljön Istenhez”. Az ő sorsa látszik a legkilátástalanabbnak, 15 éves szorongása súlyos, nem konkretizált (meg nem nevezett? vagy nem azonosítható?) betegségéhez vezetett.

Összességében nagy műgonddal elkészített, de nem kellően átgondolt dokumentumfilm a Szent Ignác útja, amiből néhány szép részletet, drámai történet-töredéket, Pataki Ádám operatőr szuggesztív premier plánjait, valamint szépséges drónfelvételeit visszük haza Spanyolország történelmi helyszíneiről és tájairól.

 

Szent Ignác útja Camino Ignaciano magyar dokumentumfilm, 2021. Rendezte: Tolvaly Ferenc. Írta: Tolvaly Ferenc és Balázs Zsuzsa. Kép: Pataki Ádám. Zeneszerző: Bencker László. Vágó: Mészáros Attila. Producer: Csáky Attila. Gyártó: Cameofilm Stúdió / MTM Kommunikációs Zrt. 94 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/10 49-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15136