KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
   2021/október
JANCSÓ 100
• Hirsch Tibor: A látszat hatalma Jancsó összeesküvői
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: A gyanú árnyékában A feleségem története
• Palotai János: „A munkánk akkor jó, ha láthatatlan” Beszélgetés Klingl Bélával
A HORROR ANATÓMIÁJA
• Kovács András Bálint: A félelem bére A horror-paradoxon
• Nemes Z. Márió: Kampókezek Fekete poszt-horror
• Varró Attila: A kor tünetei Pandémia-horror
SPANYOL VÉR
• Lénárt András: Hispánia görbe filmtükre Luis García Berlanga (1921-2010)
• Fekete Tamás: Gyilkos szeretet Új raj: Jaume Balagueró
• Huber Zoltán: Csak azért, hogy legyen Történetek a karanténból
• Kránicz Bence: Örökárvák Carlos Giménez: Paracuellos
NEO-NOIR
• Kovács Patrik: Búcsú a tegnaptól A film noir a hatvanas években – 2. rész
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Úszóleckék moralistáknak Sehenswert / Szemrevaló
DOKU-ZÓNA
• Margitházi Beja: Kegyvesztettek ügynöke Bryan Fogel dokumentumfilmjei
• Kránicz Bence: Vázlatrajzok, körvonalak Volt egyszer egy képregény
• Geréb Anna: Istenkeresők Szent Ignác útja
KRITIKA
• Kovács Kata: A legjobb dolgokon bőgni kell Felesleges lányok
• Baski Sándor: Van bocsánat Külön falka
• Pályi András: A csodavárás tükre Soha többé nem fog havazni
FILM / ZENE
• Déri Zsolt: Kényes részek Respect / Genius: Aretha
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Mutánsok, menekültek PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

PAPÍRMOZI

Mutánsok, menekültek

Kránicz Bence

Mutánsok, menekültek

Ahogy Martin Luther Kingnek, úgy Charles Xaviernek is volt egy álma. Dr. Kingnek az, hogy négy gyerekét egy nap nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg az Egyesült Államokban, Xavier professzor pedig azért küzdött, hogy fogadott gyermekei, a Földön élő, természetfeletti képességekkel bíró mutánsok békében élhessenek az emberekkel. Így indult 1963-ban Stan Lee és Jack Kirby X-Men sorozata, és ez az álom ér véget az eredetileg 2019-ben megjelent Xavier világa – X hatványai történetben. Az álomnak azért van vége, mert megvalósul. Korábban a mutánsok a kihalás peremére sodródtak, miután előbb az emberek által épített Őrrobotok, majd a megbomlott elméjű Skarlát Boszorkány végzett népirtást a körükben. Jonathan Hickman író azonban magabiztos, győztes mutánsokkal kezdi a folytatást. Szövetségesként mutatja be Xaviert és egykori esküdt ellenségét, Magnetót, akiket közös cél hozott össze: nemzetet alapítanak népük megmaradt tagjainak, amelyet a világ kormányai a mutánsok által kifejlesztett, a legtöbb emberi betegséget kezelni képes gyógyszerekért cserébe szinte egyöntetűen önálló országként ismernek el. Xavier többé nem akarja, hogy az övéi beolvadjanak az emberek közé, mert múltbéli tapasztalatai és a lehetséges jövő víziói is azt mutatják, a békés együttélésben kár reménykednie. Marad a büszke, dacos különállás és a mutáns állam megalapításának hatalmas vállalkozása.

Erről a küldetésről szól Hickman két párhuzamosan futó, szorosan összetartozó minisorozata, amelyeket itthon egyetlen, impozáns kötetben olvashatunk. Hickman a szoftveriparból (!) érkezett a képregényvilágba, ahol egyedül írt és rajzolt paranoiathriller-sorozatával, az Éjjeli hírekkel hívta fel magára a figyelmet. Ezután a Marvelnél éveket átölelő, nagyszabású koncepciók megvalósítására kapott lehetőséget a Bosszú Angyalai, majd az X-Men szerzőjeként. Szuperhősképregényei közül eddig alighanem a Xavier világa – X hatványai a főmű: olyan epikus science fiction, amelyben több idősíkon, a jelen idejű cselekmény és alternatív jövőképek keveredésével áll össze az első pillantásra követhetetlenül sűrű, valójában viszont nagyon is logikusan építkező mozaik. Hickman roppant időbeli és fizikai távlatokkal zsonglőrködik, miközben emberek, mutánsok és gépek közös jövőjéről, a poszthumán hibriditás koronként változó mélységeiről tűnődik. Ez a vállalás a kortárs sci-fi mezőnyéből elsősorban Dan Simmons grandiózus Hyperion ciklusára emlékeztet, mint ahogy az az elbeszélői megoldás is, hogy kevésbé egyes karaktereket, mint inkább közösségeket és különféle társadalmi szerepeket betöltő típusfigurákat mozgat. Egyedül a több különböző életet végigélő, éppen ezért a mutánsok jövője szempontjából kulcsfontosságú Moira MacTaggert karakterét mélyíti el alaposan. Ez azonban cseppet sem gyengíti a képregényt, mert a történet talányos szerkezete és magasra kerülő tétjei úgy is izgalomban tartanak, hogy az X-Men tagjai ezúttal nem többek sakkfiguráknál. Sőt, a korrekt, de nem kiemelkedő teljesítményt nyújtó rajzolók, Pepe Larraz és R. B. Silva is másodhegedűsök Hickman mutánseposzában.

*

Emberi jogokról és kirekesztésről szól egy másik új képregény is. Csak éppen a Szabad a pálya nem fikciós, hanem ismeretterjesztő munka, Bryan Caplan közgazdász és a webképregényekkel befutott Zach Weinersmith közös műve, amelyben az író a bevándorlás világszintű megkönnyítése, a nyitott határok mellett érvel. Nem politikai kortesbeszédet olvasunk, hanem bőséges jegyzetapparátussal kiegészített, tudományos kutatásokra építő elemzést. Miként Scott McCloud A képregény felfedezésében vagy legutóbb Yuval Noah Harari a Sapiensben, Caplan is narrátor-főhősként kalauzolja az olvasót. Tudatában van annak, hogy álláspontja megosztó, ezért módszeresen, az ellenérveket sem elhallgatva vezeti elő gondolatmenetét, amit Weinersmith szórakoztatóan és gördülékenyen illusztrál. Álláspontjuk rokonszenves, ám az már kevésbé, hogy Caplan egyik legfőbb érve a határok megnyitása mellett a gazdasági növekedés fenntartása, sőt gyorsítása, ami elkerülhetetlenül a Föld energiatartalékainak további kimerítéséhez vezet. A képregény számos álláspontot ütköztet, de ezzel a problémával nem foglalkozik.

 

Jonathan Hickman – Pepe Larraz – R. B. Silva: Xavier világa – X hatványai. Színes, keményfedeles, 416 oldal. Kiadó: Fumax.

Bryan Caplan – Zach Weinersmith: Szabad a pálya. Színes, puhafedeles, 250 oldal. Kiadó: Wunderlich Production.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/10 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15137