KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

New Age és profit

Kriston László

 

Köztudott, hogy a hollywoodi stúdiók executive (szó szerint „elsődleges”, azaz pénzteremtő) producerei szeretnek mindenféle mutatókat és grafikonokat összeállítani, hogy felmérjék profitjuk (vagy veszteségük) lehetséges mértékét, mielőtt belekezdenek egy filmbe.

A New Age-es mozik siker-lehetőségeivel kapcsolatban csak azt konstatálhatják, hogy a spirituális filmek iránti igény már régóta egyre erősödik a mozilátogatók tudatában: a Life magazin felmérése szerint az amerikaiak 69%-a hisz az angyalok (vagy legalább a segítő lények) létezésében. Az első lépés bejött: Az angyalok városa, mely az angyalok érzelmeivel olyasféle folyamatot ábrázolt, mint a vágy kibontakozása egy újabb inkarnálódásért, az első hónapban 80 millió dollárt keresett,

A Newsweek 1996. júniusi felmérése szerint az USA lakosságának 56%-a hisz a telepátiában. (Az eastwicki boszorkányok megérzésekkel és mágikus ráhatásokkal teli vígjátéka 1987-ben közel 65 millió dollárt hozott a konyhára). De már egy '79-es felmérés is azt mutatta ki, hogy a természettudósok (!) 55%-a hisz az érzékszerveken túli észlelések (ESP) létezésében (A fájdalmaikban kielégületlenül őrlődő, halottakat látó hiperérzékeny fiú főszereplésével készült Hatodik érzék 1999-ben – a Toy Story 2.-vel együtt – a legtöbb bevételt képző céggé tette a Disney Corp.-ot. Csupán két kasszasiker!).

Paul Ray Amerikai életek című felmérése szerint az USA lakosságának 24%-a, 44 millió ember (ebből 50% nő) vallja magát egy újfajta értékrend, a nem kizárólag versenyzésen és önzésen, inkább törődésen, gyöngédségen, kötődésen és bölcsességen, valamint felelősségteljes környezetvédelmi és fogyasztói szokásokon alapuló életmód követőjének. Ez a fogyasztói réteg egy új filmes trend elindításának gazdasági alapja is lehet...

 

*

 

Ha nem a „fogyasztói”, hanem a „termelői/előállítói” oldalt nézzük, Hollywoodban évek óta megfigyelhető valamiféle spirituális reneszánsz (aminek természetesen része a felszínes divat-követés is). Elsősorban a buddhizmus gondolataira való érzékenységről és fogékonyságról van szó. Goldie Hawn, Oliver Stone, Woody Harrelson, Uma Thurman, Courtney Love, Keanu Reeves és sokan mások e buddhista hullám lovasai, gurutól guruig rohangálnak. Néhány sztár már inkarnációiról anekdotázik a lapokban. Sly Stallone azt meséli, hogyan fejezték le a francia forradalomban. Richard Gere-t a Dalai Láma jó barátjaként tisztelhetjük. Nemrég futótűzként terjedt el a hír: egy buddhista szerzetes meditációjában egy több évszázaddal ezelőtt élt láma inkarnációjaként ismerte fel Steven Seagalt. A hasonlóan gondolkodók gyülekezőhelye a House of Blues Los Angelesben, a Dan Aykroyd és az Aerosmith tagjai által alapított klub, melyet Sai Babának „dedikálnak”.

Aztán ott van a scientológia, Tom Cruise-zal és John Travoltával az élen. Ez a jelenség elgondolkodtató. Nehéz már megállapítani, mennyiben szekta-jellegű e mozgalom és mennyiben csak a sajtó sárdobálásának eredménye a köré gyűrűző negatív felhang. Egy biztos, a divathullám mögött világosan felismerhető a szellemi válság és a spirituális megújulás vágya.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/06 30. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2956