KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Erin Brockovich – Zűrös természet

Tosoki Gyula

 

A folyóvizek mérgezése, a karvalykapitalizmus dzsungeltörvényeit valló trösztök környezet- és emberszennyezése – Hollywoodban is népszerű és aktuális témák. Talán mert élet-, talán mert pénzszagúak, ki tudja?

A 90-es évek elején, az Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb kárpótlási perében a Pacific Gas & Electric nevű megacéget több száz millió dollár kifizetésére kötelezték az így egészségükben károsodott 700 ember számára. A botrány kipattanásában oroszlánrésze volt egy egyszerű amerikai háziasszonynak, bizonyos Erin Brockovichnak, aki a véletlen folytán akadt rá a szálra, amelyet azóta sem engedett el: a mai napig perli a céget. Brockovich, a három gyermekét egyedül nevelő igazságosztó anya ideális hőstípus, ezért csupán idő kérdése volt, hogy történetét celluloidba öntik.

A hölgy sztorija azonban nélkülözi a krimihez szükséges csavaros elemeket – a PG&E csekély ellenállást tanúsított az őt perbe fogókkal szemben –, így némileg kockázatosnak tűnt a filmrevitel. Hogy az anyagból semmiképpen sem barkácsolható valamirevaló thriller, azt Steven Soderbergh is érezte, ezért alkalmasint úgy döntött, nem bíbelődik a műfaji keretek felkutatásával. Minden ízében bérmunka-hangulatot árasztó, besorolhatatlan műfajú és szikár faktúrájú filmjében Bronckovich privát szférája és társadalmi élete közt ingázva tudósít az eseményekről: mintha csak egy Családi kör-epizódot és egy terjedelmében sokszorosára növesztett tévéhíradó-klipet próbált volna egyetlen filmbe gyömöszölni.

Soderbergh Zavaros vizeken hajózik, s a jelzett két főáramlat között igyekszik elkormányozni gyengén felszerelt sajkáját. Helyenként a melodráma örvénye kapja el, helyenként a semmitmondás holtágába sodródik, hogy azért valahogy elvergődjön a torkolatig: itt azonban mintha ő is örülne, hogy végre kiszállhat lélekvesztőjéből, és kifújhatja magát.

Hiszen, ez bizonyos, már kirándulása kezdetén tisztában volt vele, hogy nem felfedezőútra, hanem egy langyos családi hétvégére indul.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/06 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2974