KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Hetet-havat Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Bori Erzsébet: Leveskultusz Glamour
• Szőnyei Tamás: A filmeknek megvan az idejük Beszélgetés Gödrös Frigyessel

• Kriston László: Hadüzenet nélküli háború Eurofilm
• Galambos Attila: A kényszer zubbonya Dogma-variációk: Idióták; Mifune utolsó dala
• N. N.: Dogma-filmek
• Trosin Alekszandr: Újra szól a kalasnyikov Orosz maffiafilmek
• Kovács István: Az adósságtól a gyilkosságig Lengyel bűnfilmek
• Turcsányi Sándor: Szorul a hurok Magyar bűn, magyar rend
• Forgách András: Ügyelj a lépésedre A gyilkos csókja
• Zoltán Gábor: Maszkcsók Tágra zárt szemek
• Janisch Attila: Elhagyott pokol Hűtlen remekmű
• Varró Attila: Pinokkió Bádogvárosban AI
• Karátson Gábor: Rommező, fekete lukakkal Apu-trilógia
• N. N.: Satyajit Ray játékfilmjei
KRITIKA
• Báron György: Észak, északnyugat Balra a nap nyugszik
• Varga Balázs: Traktorral portugál partokra Portugál
• Hirsch Tibor: Az ördöglakat A Millió Dolláros Hotel
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Napsugár sétány
• Kézai Krisztina: Bajnokok reggelije
• Hungler Tímea: Én és én meg az Irén
• Tamás Amaryllis: Pénzt és életet!
• Harmat György: U-571
• Köves Gábor: Hibátlanok
• Varró Attila: Öld meg Rómeót!
• Pápai Zsolt: Krokodilok bölcsessége
• Tosoki Gyula: Az asztronauta
• Kömlődi Ferenc: Árnyék nélkül
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az ember

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bajnokok reggelije

Kézai Krisztina

 

Kínában és a jobb kínai könyvesboltokban még találni abból a Szung-dinasztia korából maradt tusból, ami fenyőfakoromból készül, valamint olyan enyvből, amit csak a vadszamár bőréből lehet kivonni. Ha ezzel a tussal festünk, fizikailag feketét mutat ugyan, de tarka színeket szuggerál a szemünknek.

A fekete elnyeli a fényt.

Talán tartalékolja is.

Ha ez így van, a fekete a legszínesebb, a fekete humor a legösszetettebb.

Egyik jeles képviselője Drezdában született 1945. február 13-án, amikor amerikai hadifogolyként őreivel és társaival egy vágóhíd lógó állattetemei között hasalva, véletlenül nem esett áldozatul saját honfitársai bombázásának. Ez a bombázás később teljesen feleslegesnek bizonyult, különösen a 135 000 pincékben elevenen megégett áldozat szemszögéből nézve.

Kurt Vonnegut Jr. azóta sokszínű feketében ír nyomorúságosan kacagtató világunkról, ahol számos az esetlegesség és kevés a logika. Rutinos idegenvezetője a világméretű bolondokházának, egyszerűen összetett stílusa azonban már többször jégre vitt ambiciózus rendezőket.

A Bajnokok reggelije különösen csúszós pálya. Briliáns ábrázolása az Amerikai Rémálomnak: van itt klasszikusan befutott autókereskedő egy lépéssel az idegösszeroppanás előtt, drive-in-ről álmodó szerető, férfiasan transzvesztita helyettes, nőiesen homoszexuális fiú, öngyilkos feleség. Mindenki mindenkitől retteg, senki nem ért semmit, legkevésbé saját magát. Háttérben mosolygó reklámok.

És van egy keserű öregember, aki vagy olcsó sci-fiíró, vagy maga a Teremtő. Esetleg Vonnegut. Vagy mindhárom.

A könyv írói bravúr, bűvészmutatvány, lázadó röhej és rezignált összegzés.

A film egy újabb sikertelen adaptáció Vonnegut történetével, a szelleme helyett. Valahol a fekete szürkés peremén.

Talán majd a kínaiak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3091