KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Hetet-havat Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Bori Erzsébet: Leveskultusz Glamour
• Szőnyei Tamás: A filmeknek megvan az idejük Beszélgetés Gödrös Frigyessel

• Kriston László: Hadüzenet nélküli háború Eurofilm
• Galambos Attila: A kényszer zubbonya Dogma-variációk: Idióták; Mifune utolsó dala
• N. N.: Dogma-filmek
• Trosin Alekszandr: Újra szól a kalasnyikov Orosz maffiafilmek
• Kovács István: Az adósságtól a gyilkosságig Lengyel bűnfilmek
• Turcsányi Sándor: Szorul a hurok Magyar bűn, magyar rend
• Forgách András: Ügyelj a lépésedre A gyilkos csókja
• Zoltán Gábor: Maszkcsók Tágra zárt szemek
• Janisch Attila: Elhagyott pokol Hűtlen remekmű
• Varró Attila: Pinokkió Bádogvárosban AI
• Karátson Gábor: Rommező, fekete lukakkal Apu-trilógia
• N. N.: Satyajit Ray játékfilmjei
KRITIKA
• Báron György: Észak, északnyugat Balra a nap nyugszik
• Varga Balázs: Traktorral portugál partokra Portugál
• Hirsch Tibor: Az ördöglakat A Millió Dolláros Hotel
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Napsugár sétány
• Kézai Krisztina: Bajnokok reggelije
• Hungler Tímea: Én és én meg az Irén
• Tamás Amaryllis: Pénzt és életet!
• Harmat György: U-571
• Köves Gábor: Hibátlanok
• Varró Attila: Öld meg Rómeót!
• Pápai Zsolt: Krokodilok bölcsessége
• Tosoki Gyula: Az asztronauta
• Kömlődi Ferenc: Árnyék nélkül
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az ember

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Árnyék nélkül

Kömlődi Ferenc

 

Csapnivaló forgatókönyv, közepes színészi játék, látványos trükkök, ókonzervatív mondandó – ha a csúcstechnológiai körítéssel alig leplezett alpári technológia-ellenességet mondandónak nevezhetjük egyáltalán… Más megközelítésből: az Árnyék nélkül méltán pályázhatna az év legbutább, mi több, legrosszabb filmje titulusra. Vagy még arra se. Hiszen szinte minden bóvliban felfedezünk egyfajta bumfordi bájt, az őszinte és hamisítatlan giccs szépségét. Úgy érezzük: „ez már annyira rossz, hogy jó”.

Konklúzió: a szóban forgó mozi a rossznál is rosszabb. És még árt is.

A szerzők neoluddita közhelygyűjteményt gyártottak le. Végy egy megszállott, de zseniális tudóst, titkos laboratóriumot, olvass hozzá valamennyit a legelőrehaladottabb tudományos kutatások lebutított változatából – hangzik az alaprecept. (Mindezt nem árt szexis hölgyeményekkel fűszerezni – olvassuk az alaprecept második pontjában.)

A logikai bökkenő csak ott van, hogy a száz százalékig a hivatásuknak élő kutatókat holmi szerelmi galibák nem szokták eltéríteni. Sebaj, íme a kivétel, és máris jöhet gyilok, apokaliptikus tűz, kőkemény akció. Egyszer meghalni nem elég, célszerűbb, ha háromszor-négyszer pusztulunk. Minél látványosabban, hadd álljon a néző hátán a szőr!

Ám a szőr nem áll; izgalom helyett nevetünk, feszültség helyett unatkozunk. S ha valakiért, akkor (természetesen) a „rosszért” szorítunk. De leginkább senkiért… Vagy azért, hogy az oly sok őrült tudós és „veszélyes technológia” után végre-valahára a pozitív oldalról is készítsenek mozikat. Ne csak hébe-hóba, s még akkor is, ha az kevésbé látványos, kevésbé hatásvadász.

Ezt a szerencsétlen – a Frankensteinből és A láthatatlan emberből lenyúlt témákat a mába ültető – fércművet meg a lehető leggyorsabban felejtsük el!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/10 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3099