KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Afrikai filmhét

• A szerkesztőség : BBS
• Báron György: Kor-körképek Jegyzetek a Balázs Béla Stúdió új filmjeiről
• Tábor Ádám: Egy fény-érzékeny film Ex-kódex
• Kovács András Bálint: Utazás a filmképben Timár Péter etűdjeiről
• Szilágyi Ákos: Szentimentális archeológia „Sír. lobog a szeretet...”
• Koltai Tamás: Akárhol Európában Sortűz egy fekete bivalyért
• Zsugán István: Kőbánya, Montparnasse, Budapest Beszélgetés Szabó Lászlóval
• Székely Gabriella: Házikabát és tornacipő Uramisten
• Ardai Zoltán: Háttér, arcképpel Eszterlánc
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csala Károly: Profán próféta Tengiz Abuladze

• Barna Imre: Alex a Paradicsomban Flashdance
• Fáber András: Lassan, énekelve Merguerite Duras és a filmpróza
• N. N.: Marguerite Duras filmjei
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Lebegés
• Boros József: A föld fia
• Gáti Péter: Madonna, milyen csendes az este
• Hegyi Gyula: Tudom, hogy tudod, hogy tudom
• Koltai Ágnes: Kizökkent világ
• Schreiber László: A tej színe
• Harmat György: Maraton életre-halálra
• Sneé Péter: Menekülés a győzelembe
• Kapecz Zsuzsa: Anna Pavlova
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A történelem dramaturgiája Széchenyi napjai
• Reményi József Tamás: Tizenkét kérdőjel A Fiatal Művészek Stúdiójának filmjeiről
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Így filmeztek ti

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Maraton életre-halálra

Harmat György

 

A legizgalmasabb filmes pillanatok jöhetnek létre, ha a hétköznapi tárgyak megváltoztatják a szokásos arcukat. Hitchcock mesterien alkalmazta ezt a szabályt, s John Schlesinger filmjében kiváló tanítványának bizonyult. Mi lehet borzongató egy gyerekkocsi közelképében? Miért fogja el iszonyú félelem a szereplőt (és a nézőt), amikor kiugrik valahonnan egy labda, és végiggurul az árkádok alatt? A Maraton életre-halálra több képsora a feszültségteremtés magasiskolája. A film példát ad az ügyes történetszerkesztésre is: a három cselekményszál fokozatosan fonódik össze kettőbe, végül egybe, s az összefüggések csak a megfelelő pontokon derülnek ki.

A sztori számos meglepetést tartalmaz, így csak annyit, hogy az auschwitzi láger egy „kísérletező” orvosáról szól, aki Uruguayban bujkál, s csak azért utazik az Egyesült Államokba, hogy vagyonát biztonságba helyezze. A téma ma (amikor ismét kutatják Mengele hollétét) különösen aktuális. A cselekmény meglehetősen kiagyaltnak, sőt egyszer-kétszer logikátlannak is látszik – utólag. Hiszen amíg nézzük, fogva tart. Schlesinger túl sok problémát zsúfol filmjébe, s ez az Éjféli cowboy módszeréhez hasonló iskolás és szentimentális flash backeket, valamint az ingerküszöböt alig átlépő bravúros jelzéseket egyaránt eredményez.

A rendező remekel a színészválasztásban és -vezetésben. A „pozitív hős” szerepét a modern amerikai színésziskola, a természetes emberábrázolás zsenijére (Dustin Hoffman), a „negatívét” pedig egy avultabb stílus kiemelkedő képviselőjére (Laurence Olivier) bízza.

John Schlesinger a realista angol Free Cinemából került (több brit rendezőtársához hasonlóan) Hollywoodba. A művészet és a kommersz határán mozgó alkotásai közül néhányat úgynevezett „széles forgalmazásban” (Ez is szerelem, A hazudós Billy, A sáska napja) vagy a Filmmúzeumban (Darling, Éjféli cowboy) bemutattak nálunk is, néhányat pedig (Vasárnap, átkozott vasárnap, Jenkik) pótlólag lenne érdemes megvenni. Most vetített filmje 1976-ban készült, és az elmúlt évtized egyik legizgalmasabb thrillerje, azaz horrorba hajló krimije.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/05 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6129