KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Pugacsov

Boross László

 

Kevés a jó történelmi film. Ennél a látszatra könnyű, valójában pokolian nehéz műfajnál széles a hibalehetőségek skálája: az öncélú díszletezéstől az erőszakolt eszmeiségen vagy aktualizáláson át a történelmi személyiségről való pletykálkodásig. Alekszej Szaltikov filmje elkerülte a buktatókat; tárgyához és hőséhez méltó alkotás született.

A Pugacsov-féle felkelés az 1770-es évek elején, Oroszország, illetve a cári birodalom erényeinek és hibáinak sajátos, tükörképe; Jemeljan Pugacsov pedig igazán nagy egyéniség s forradalmár volt, nem véletlenül nevezte őt Voltaire az orosz Cromwellnak. A film történelmi hűséggel követi végig Pugacsov életét és a felkelés útját: azt, hogy az üldözött parasztból hogyan lesz a felkelés vezetője, s a kozákok elégedetlenkedése miképp bővül – más nemzetiségek bevonásával – hatalmas mérvű megmozdulássá. Pugacsov az indulatokra érzett rá, fanatizmusa innen gerjedt; magát III. Péter cárnak nevezte, olykor talán hitte is. És sokan biztosra vették: alakja a sajátos orosz történelmiségben gyökeredzik. Ennek a sajátos orosz légkörnek, atmoszférának a néző elé varázsolása a film egyik érdeme. A másik a kiváló színészi alakítás – Jevgenyij Matvejev játssza Pugacsovot –, amely a fanatizmust hangsúlyozza.

A kozákok nemzetiségi elfogultsága, győztes ostromok, vesztett csaták, hű és Judássá vált társak – mind-mind történelmi tények, melyek a filmben vérbő, érdekes eseménnyé állnak össze. Kezdet és vég, indulás és bukás – teljes tabló. S nem csupán a felkelés menetét követhetjük végig, de a cári – egész pontosan a cárnői – udvarba, az érdekek, a vélemények világába is betekinthetünk. A film persze elsősorban Pugacsovra és igazára koncentrál, s a rendezés dicséretére legyen mondva: nem korlátolt vagy épp didaktikus egyértelműséggel


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7561