KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

The Killer Inside Me

Soós Tamás Dénes

The Killer Inside Me – amerikai, 2010. Rendezte: Michael Winterbottom. Szereplők: Casey Affleck, Kate Hudson, Jessica Alba. Forgalmazó: InterCom. 109 perc.

Első olvasásra a saját tetteitől elszakadt, a világot torz logikával racionalizáló pszichopata érdes karaktertanulmánya Jim Thompson regénye – másodikra már az ötvenes évekbeli mosolykultúra alatt rohadó hipokrita társadalom felé intézett vádirat. Sodró tempó, húsba vájó brutalitás és – szó szerint – nyaktörő fordulatok teszik az amerikai bűnügyi irodalom itthon keveset emlegetett nehézfiújának egyik legsúlyosabb ponyvájává. A kisregény a Lou Fordban élő gyilkos tetteit, valamint az odáig vezető, gyerekkori traumákkal kísért utat is felrajzolja, amely alatt a texasi olajboom felelőtlen nyerészkedésbe torkolló nemzeti bűnére is kitekint.

Ha valaki, hát a műfaji elvárásokkal kedvtelve játszó, az utóbbi években a Bush-kormány által elszabadított háborúk borzalmait feltáró Michael Winterbottom lehetett volna az, aki nemcsak a kisvárosi seriff kifordult gondolkodásmódját, hanem az őt körbeölelő társadalmat emésztő fekélyt is láttatni tudta volna a thompsoni szarkazmus árnyalataiban. A kísérletező kedvű rendező meglehetősen konzervatív és szöveghű adaptációt tett le az asztalra, amely Lounak mind a városszéli prostituálttal folytatott, szadomazochista szexuális kapcsolatát, mind a helyi tanárnőt érzelmi függőségbe taszító játszadozását kibontja. A kötelező sűrítésnek így a lényeg nem, csak az árnyalatok estek áldozatul.

Ezért is érthetetlen, miért farag Winterbottom szerelmes pszichopatát Thompson hidegvérű antihőséből, aki önigazoló önreflexiók helyett melankolikus flashbackekben idézi fel a szíve prostituáltjával és idilli verésekkel töltött éjszakákat. A felpuhított, érzelmekkel felruházott karakter pont a könyv logikájának mond ellent, amely a társadalmi elvárások mentén hazudott érzelmek mögött rejlő ürességet tapogatta körbe. A nihilt és tébolyt inkább csak Casey Affleck csillantja meg érzékletesen Lou szemében, aki bátor és eszközszegény alakításával – a regény magyar fordításának hiányában – mégis hiánypótlóvá teszi Winterbottom jószándékú, de felemás adaptációját.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11742