KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/november
KRÓNIKA
• N. N.: Két filmhét
POSTA
• Veress József: Egy búcsú margójára

• Pogány Csaba: A Video-galaxis küszöbén A hazai képmagnózás kérdőjelei
• Kovács András Bálint: Az idő élményei Andrej Tarkovszkij filmjeiről
• N. N.: Andrej Tarkovszkijról a Filmvilágban
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Molnár Gál Péter: Utazás Danyelijával Portrévázlat
• N. N.: Georgij Danyelija filmjei
VITA
• Koltai Tamás: A stúdióvezetők asztala Vita a forgatókönyvről

• Zalán Vince: A mindennapok foglyai Panelkapcsolat
• Váncsa István: Bobby Walker Nyom nélkül
• Báron György: „Három jó dokumentumfilmet akartam csinálni” Beszélgetés ifj. Schiffer Pállal
• Simor András: Történetiség és kubaiság Jegyzetek a Filmmúzeum sorozatáról
• Csala Károly: A Szelíd motorosoktól az Amerikai tragédiáig Beszélgetés Kovács Lászlóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Meztelen igazság Pula
• Zsugán István: Emlékezés a félmúltra Taormina
LÁTTUK MÉG
• Greskovits Béla: Arany ősz
• Koltai Ágnes: Bronco Billy
• Lajta Gábor: A tirnovói cárnő
• Gáti Péter: Megbocsájtás
• Gáti Péter: A zsarolás
• Zsilka László: Elvis Presley
• Loránd Gábor: Ősszel a tengernél
• Kovács András Bálint: Szuperzsaru
• Peredi Ágnes: A fekete tyúk
• Greskovits Béla: A föld átka, a szerelem átka
TELEVÍZÓ
• Ortutay L. Gyula: Zene, tánc – kifulladás nélkül A kubai televízióról
• Ardai Zoltán: Öregek, koszosak „Társkeresés N 1463”
KÖNYV
• Székely András: A látvány szemlélése Filmtér, filmdíszlet
• Ardai Zoltán: A szükséges kritika

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Két filmhét

N. N.

 

A filmhetek – a könyvhét mintájára – nemcsak ráirányítják a kultúrára a figyelmet, hanem körképet is nyújtanak egy-egy ország filmgyártásáról. A film barátai szeptember 23–29. között rendezett filmhéten a jugoszláv, október 21–27. között pedig a dán filmművészet új alkotásaival ismerkedhettek meg.

Az „új hullám” a 60-as évek elején a jugoszláv filmművészetben is éreztette hatását, Duąan Makavejev, Puriąa Djordjević, Aleksandar Petrović, ®ivojin Pavlović neve az országhatárokon túl is ismert volt, de ahogy elcsitultak a hullámok, a 70-es évek elején, a jugoszláv filmet „nem jegyezték” a nemzetközi filmpiacon. Most, hogy felnőtt és érdekes filmekkel jelentkezett egy új rendező generáció (például Goran Paskaljević, Lordan Zafranović, Karpo Godina, Emir Kusturica), ismét érdeklődni kezdtek a külföldi kritikusok a jugoszláv film iránt. Jelentősebb filmfolyóiratokban tanulmányok jelentek meg az újabb, „második új hullámos” rendezőkről, s idén Pesaróban a jugoszláv filmművészetet reprezentáló válogatás szerepelt a hivatalos programban. A nálunk megrendezett filmhét sajnos nem az új törekvéseket példázta, a válogatók (a jugoszláv forgalmazók) célja az volt, hogy minden nemzetiség filmgyártását bemutassák.

A fiatal filmeseket a szarajevói Emir Kusturica Emlékszel Dolly Bellre? című filmje képviselte. Ez a „bosnyák Megáll az idő” a huszonévesek eszméléséről szól. A zágrábi Rajko Grlić a háború kiheverhetetlen sérüléseit ábrázolta a Cannes-ban is bemutatott Csak egyszer Szeretünk című filmjében, amely azonban alig emelkedett ki a filmhét programjában szereplő többi háborús produkcióból.

A dán filmgyártást hét film, hét rendező reprezentálta: A Casablanca cirkusz (Erik Clansen), A báró (Anders Refn), Én és Charly (Morten Arnfred-Henning Christiansen), Két holttest egy koporsóban (Søren Nelson-Hans-Erik Philip), Gumitarzan (Søren Gragh-Jacobson), Olsen bandáját átverik (Erik Balling), és a Télen születtek (Astrid Henning-Jensen). Anders Refn és Erik Balling nevével már találkozhattak a magyar nézők is. Anders Refn nálunk az 1979-ben rendezett dán filmhéten mutatkozott be a Jörgensen, a zsaru című olasz mintájú politikai krimijével. Erik Ballingot elsősorban mint az Olsen-sorozat szerzőjét ismerjük, jóllehet az Ártatlan bűntény című filmjével komorabb hangot ütött meg (egy korábbi, 1972-ben rendezett dán filmhéten láthattuk a Filmmúzeumban). Az öt ismeretlen dán művész most mutatkozott be először a magyar közönségnek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6905