KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Nem zombi

Bayer Antal

NEM ZOMBI

Nem kellemetlen érzés, egész jól hozzá lehet szokni: egyre gyorsabban jutnak el hozzánk a nemzetközi képregényes sikerek. Robert Kirkman élőhalottas sorozatát 2010-ben Eisner-díjjal honorálták, televíziós adaptációja tavaly októberben indult, és lám, immár magyarul is olvasható az első kötet. Zombiügyben nem könnyű újat mondani, de Kirkmant nem is ez a szándék vezérli. Valójában a titokzatos, gyorsan terjedő kór ürügy csupán, szerzőnket az foglalkoztatja, hogyan reagálnak embertársaink a végletesen szokatlan helyzetekre, hogyan képesek berendezkedni egy új, gyökeresen más, állandó életveszélyt jelentő környezetben. A túlélés a témája az Image Comics kiadásában nyolcadik éve megjelenő, kritikai elismerésben és olvasói rajongásban egyaránt részesülő sorozatnak – és hogy meddig tart ez még, nem tudjuk. A „járó holtak” ugyanis nem is igazán a zombik, hanem az egyre fogyatkozó számú embercsapat tagjai, akik lelkük mélyen talán maguk is tudják, hogy halálos ítéletüket már régen megírták.

The Walking Dead/Élőhalottak 1: Holtidőben. Fekete-fehér, puhafedeles, 128 oldal. Kiadó: Kepregeny.hu.

NEM MANGA

Zsebkönyv-mérete és fekete-fehér kivitele miatt óhatatlanul a mangapolcokra került a magyar könyvesboltokban egy másik friss siker, a 21. század hamisítatlan ikonja, Scott Pilgrim. Nem is teljesen alaptalanul, noha persze hősünk ízig-vérig amerikai (kanadai, valójában), de a történetmesélésben és a grafikai megoldásokban kimutatható a távol-keleti minták hatása. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a manga nyugati diadalútjára nemigen adódik ésszerű magyarázat, kevéssé lepődünk meg azon, hogy Scott Pilgrim viszontagságainak a követéséhez sem a logikára érdemes elsősorban hagyatkozni. Scott, barátai és halálos ellenségei nemes egyszerűséggel járnak ki-be a valóság és a virtualitás közötti ajtókon, szuperhősökön, fantasyn és számítógépes játékokon nevelkedett fiatalok számára természetes, idősebbeknek azonban megfejthetetlen módokon. A képregény magyarországi megjelenése szerencsés módon egybeesett a film bemutatójával, és a zárókötetben váratlan bónuszként három kiváló magyar alkotó, Csordás Dániel, Gróf Balázs és Lakatos István is elképzelhette saját Scott Pilgrim-kalandját.

Scott Pilgrim 1-6. Fekete-fehér, puhafedeles, kötetenként kb. 200 oldal. Kiadó: Nyitott Könyvműhely.

NEM SZUPERHŐS

Sokan szeretnének igazi magyar szuperhősöket. Még többen vannak, akik semmiképpen nem szeretnének magyar szuperhősöket – és valószínűleg még náluk is többen vannak, akiket teljesen hidegen hagy ez a kérdés. Pedig amióta a Denevérember berepült a magyar mozikba (pár hónappal a Csodálatos Pókember hazai színre lépése után, tegyük hozzá a rend kedvéért), korosztályok egész sora tett egyenlőségjelet képregény és szuperhősök között. Az idén 22 éves Felvidéki Miklós az első olyan hazai generációhoz tartozik, amelyik már anyanyelvi szinten beszéli a képregény amerikai válfaját, és amelyik megértette, hogy azt nem utánoznia kell, hanem táplálkozni belőle. A Némajáték egy kísérlet, de már nem a tapogatózó fajtából: egyszerre szórakoztató, olvasmányos és elgondolkodtató. Vagyis jó képregény.

Felvidéki Miklós: Némajáték. Színes, puhafedeles, 112 oldal. Kiadó: Nyitott Könyvműhely.

NEM MOZI

A Papírmozi nemcsak egy rovat, hanem egy képregényes magazin is. Pár év kihagyás után indul újra, visszatérve szerkesztője eredeti elképzeléséhez: egy fekete-fehér képregényantológia, hazai és külföldi alkotók műveiből, kiegészítve képregényes témájú írásokkal. Az idő továbbérlelte a tervezetet, és hála kiváló barátaimnak, a 7. Magyar Képregényfesztivál alkalmából sikerült is közreadni az új számot. Szerepel benne két friss Alfabéta-díjas alkotó, a címlapot is jegyző Oravecz Gergely és Vass Róbert, továbbá Koska Zoltán, Göndöcs Gergely, Haránt Artúr, Árva-Szabó Péter, Kovács Péter, Lanczinger Mátyás, Dudás Győző, valamint a szerb Aleksandar Zograf, a horvát Darko Macan, a román Alexandru Ciubotariu és a belga Olivier Grenson. A cikkek írói a szerkesztőn kívül Kálovics Dalma, Kránicz Bence és Nagy Krisztián.

Papírmozi 4. Fekete-fehér, puhafedeles, 88 oldal. Kiadó: Nero Blanco Comix.

Bayer Antal


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/06 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10658