KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/május
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Ez egy enigma” Beszélgetés Csuja Lászlóval és Nemes Annával
• Nemes Z. Márió: Az anatómiai térkép eksztázisa Csuja László – Nemes Anna: Szelíd
• Hirsch Tibor: Régi nemzedékek, új lövészárkok Generációk filmtörténete – 2. rész
• Lakatos Gabriella: A szerelmi szkepticizmus történetei Szerelemtől házasságig - 2. rész
• Bárdos Judit: Egy szorgos zseni Alan K. Rode: Kertész Mihály. Egy filmes élet
EMBEREK ÉS ANDROIDOK
• Pintér Judit Nóra: Szerelem AI idején Ember, gép, vágy
• Stőhr Lóránt: Szerelem AI idején Ember, gép, vágy
• Orosdy Dániel: Robotok a teljes idegösszeomlás szélén Frank Miller: Hard Boiled
• Zalán Márk: Emberek és replikánsok Szárnyas fejvadász
VÍCTOR ERICE
• Bácsvári Kornélia: Vissza az első káprázatig Víctor Erice
LINA WERTMÜLLER
• Csantavéri Júlia: Olasz macsók Lina Wertmüller (1928-2021)
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: Egy tudatfilmes a tévében Josephine Decker
UKRÁN APOKALIPSZIS
• Baski Sándor: Végtelen háború Ukrán filmek
• Benke Attila: Apokalipszis akkor és most Az orosz-ukrán háború filmdokumentumai
FESZTIVÁL
• Csákvári Géza: Művészet a terítéken Berlin
• Gerencsér Péter: Go West! Cseh Filmkarnevál 2022
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Soha, sehol, senkinek Vitézy László: Az énekesnő
• Déri Zsolt: Warhol utolsó szerelmei Andy Warhol naplói
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: A másik örvénye Paticia Highsmith / Adrian Lyne: Mélyvíz
KRITIKA
• Varró Attila: Panelsztorik Jacques Audiard: Ahol a Nap felkel Párizsban
• Kolozsi László: Kitty a Naplóból Ari Folman: Hol van Anne Frank?
• Huber Zoltán: Minden, mindenhol, mindenkor Van remény
MOZI
• Sándor Anna: Cyrano
• Pazár Sarolta: Kivándorlók
• Bonyhecz Vera: The Lost City – Az elveszett város
• Baski Sándor: Oltári tévedések
• Rudas Dóra: Katonafeleségek
• Déri Zsolt: Prince And The Revolution: Live
• Fekete Tamás: Rohammentő
• Kovács Patrik: Morbius
STREAMLINE MOZI
• Nagy V. Gergő: Disznó
• Jordi Leila: Az én tavam
• Tüske Zsuzsanna: Féltékenység
• Kránicz Bence: Apollo–10,5: Űrkorszaki gyerekkor
• Varró Attila: Színpadra született
• Vajda Judit: Veronika Voss vágyakozása
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Dimenzióközi kalandok a mágusdoktorral

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Katonafeleségek

Rudas Dóra


Military Wives – brit, 2019. Rendezte: Peter Cattaneo. Írta: Rachel Tunnard és Rosanne Flynn. Kép: Hubert Taczanowski. Zene: Lorne Balfe. Szereplők: Kristin Scott Thomas (Kate), Sharon Horgan (Lisa), Jason Flemyng (Crooks), Greg Wise (Richard), Emma Lowndes (Annie). Gyártó: Ingenious Media / Embankment Films. Forgalmazó: Cinetel. Feliratos. 112 perc.

 

Halottról jót vagy semmit, tartja a mondás. Mit lehetne tehát mondani az elhunyt vagy éppen életüket kockáztató katonákról és szeretteikről szóló filmről? Egy angol kisváros katonái sokadik szolgálatukra indulnak, feleségeiket újabb hónapok magányára ítélve. A hátrahagyott nők úgy döntenek, kórust alapítva terelik el figyelmüket az állandó aggodalomról. Kisebb bökkenők után komoly elismerés éri a szedett-vedett kórust, de hosszú út vezet Flitcroftból a londoni Albert Hallig. Különösen, ha közben mindenki saját, háború okozta traumáival kénytelen harcolni.

A kezdetektől félrefordított mondás valójában úgy hangzik „halottról igazat vagy semmit”, ami máris módot ad rá, hogy elválasszuk a filmet érzékeny és fontos témájától. Van úgy, hogy egy mozi műfaji besorolása csalóka, mert az alkotás több, mint elemeinek összessége. A The Choir dokumentumsorozat idevágó részeiből táplálkozó Katonafeleségek ennek épp az ellenkezője: ha valaki annyit tud róla, hogy zenés dramedy, az nagyjából már össze is rakhatta a filmet a fejében. Gyakorlatilag bingózni lehetne az olyan tipikus elemekkel, mint az egymáson élcelődő főszereplő páros, az amatőr csapat indokolatlanul gyors kikupálódása, vagy akár a teljes végkifejlet. Pedig jókora potenciált hordoz a film, hiszen a kevert műfaj sablonját maga Cattaneo is formálta az Oscar-díjas Alul semmivel, ráadásul az „igaz történet alapján” aduásza is a zsebükben volt. Ezek azonban mind a józan ész ellenérvei, amire viszont nem sokat ad az alkotás. A film inkább az érzelmeken kíván játszani, ami sikerül is neki: zongoráján harcban elesett férjek, elhunyt gyerekek és gyászukat hangzatos popdalokban kiéneklő anyák szolgáltak billentyűként. Ezeket nyomkodva a reakció garantált, az elkészült dal pedig egyszeri meghallgatásra ugyan érdemes lehet, de a dallamtapadás veszélye biztosan nem fenyeget.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/05 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15343