|
Év
2022/május
|
MAGYAR MŰHELY
Soós Tamás Dénes: „Ez egy enigma” Beszélgetés Csuja Lászlóval és Nemes Annával
Nemes Z. Márió: Az anatómiai térkép eksztázisa Csuja László – Nemes Anna: Szelíd
Hirsch Tibor: Régi nemzedékek, új lövészárkok Generációk filmtörténete – 2. rész
Lakatos Gabriella: A szerelmi szkepticizmus történetei Szerelemtől házasságig - 2. rész
Bárdos Judit: Egy szorgos zseni Alan K. Rode: Kertész Mihály. Egy filmes élet
EMBEREK ÉS ANDROIDOK
Pintér Judit Nóra: Szerelem AI idején Ember, gép, vágy
Stőhr Lóránt: Szerelem AI idején Ember, gép, vágy
Orosdy Dániel: Robotok a teljes idegösszeomlás szélén Frank Miller: Hard Boiled
Zalán Márk: Emberek és replikánsok Szárnyas fejvadász
VÍCTOR ERICE
Bácsvári Kornélia: Vissza az első káprázatig Víctor Erice
LINA WERTMÜLLER
Csantavéri Júlia: Olasz macsók Lina Wertmüller (1928-2021)
ÚJ RAJ
Kovács Kata: Egy tudatfilmes a tévében Josephine Decker
UKRÁN APOKALIPSZIS
Baski Sándor: Végtelen háború Ukrán filmek
Benke Attila: Apokalipszis akkor és most Az orosz-ukrán háború filmdokumentumai
FESZTIVÁL
Csákvári Géza: Művészet a terítéken Berlin
Gerencsér Péter: Go West! Cseh Filmkarnevál 2022
TELEVÍZÓ
Kolozsi László: Soha, sehol, senkinek Vitézy László: Az énekesnő
Déri Zsolt: Warhol utolsó szerelmei Andy Warhol naplói
FILM / REGÉNY
Roboz Gábor: A másik örvénye Paticia Highsmith / Adrian Lyne: Mélyvíz
KRITIKA
Varró Attila: Panelsztorik Jacques Audiard: Ahol a Nap felkel Párizsban
Kolozsi László: Kitty a Naplóból Ari Folman: Hol van Anne Frank?
Huber Zoltán: Minden, mindenhol, mindenkor Van remény
MOZI
Sándor Anna: Cyrano
Pazár Sarolta: Kivándorlók
Bonyhecz Vera: The Lost City – Az elveszett város
Baski Sándor: Oltári tévedések
Rudas Dóra: Katonafeleségek
Déri Zsolt: Prince And The Revolution: Live
Fekete Tamás: Rohammentő
Kovács Patrik: Morbius
STREAMLINE MOZI
Nagy V. Gergő: Disznó
Jordi Leila: Az én tavam
Tüske Zsuzsanna: Féltékenység
Kránicz Bence: Apollo–10,5: Űrkorszaki gyerekkor
Varró Attila: Színpadra született
Vajda Judit: Veronika Voss vágyakozása
PAPÍRMOZI
Kránicz Bence: Papírmozi Dimenzióközi kalandok a mágusdoktorral
|
|
|
|
|
|
|
Streamline moziFéltékenységTüske Zsuzsanna
Heartburn – amerikai, 1986. Rendezte: Mike Nichols. Írta: Nora Ephron. Kép: Nestor Almendros. Zene: Carly Simon. Szereplők: Meryl Streep (Rachel), Jack Nicholson (Mark), Stockard Channing (Julie), Jeff Daniels (Richard). Gyártó: Paramount Pictures. Forgalmazó: HBO Max. Szinkronizált. 108 perc. Hollywood egyik legizgalmasabb, ezerarcú alkotója, a 2014-ben elhunyt Mike Nichols filmjein nem fog az idő. A férfi-nő játszmákban jeleskedő mester (Nem félünk a farkastól, Testi kapcsolatok, Közelebb) képes volt különös érzékkel vegyíteni a drámát a komédiával, az érzelmeket a fanyarsággal, így keze alatt olyan egyedülálló alkotások születtek, amelyek közel 40 év távlatában is üdítő stílusú, örök darabokként működnek. Ilyen az 1986-os Féltékenység is, amelyhez a romantikus komédiák szerző-nagyasszonya, Nora Ephron önéletrajzi regénye szolgált alapul, és az író-rendezőnő Carl Bernsteinnel, a Watergate-ügy egyik újságírójával való házasságának és válásának történetét dolgozza fel – aki célpontjához, Nixonhoz hasonlóan maga is lelepleződött és megbukott, igaz mindössze házasságtörő férjként. A sztori szerint Rachel, az elvált New York-i gasztronómiai szakíró és Mark, a szoknyapecér washingtoni publicista egy esküvői partin első látásra egymásba szeretnek és – Rachel vonakodása ellenére – hamarosan össze is házasodnak. Idillüket a soha véget nem érő, traumatikus lakásfelújítás nehézségei sem törik meg, sőt, a gyermekáldással látszólag fokozódik is, ám Rachelnek idővel mégis szembe kell néznie az örök ténnyel, hogy nőcsábász kutyából nem lesz hűséges szalonna. A Féltékenységet már a Nichols két kabalaszínész-sztárja, Meryl Streep és Jack Nicholson közti kémia kellő spiritusszal tölti fel, ehhez jön még a rendezőre jellemző finom irónia, és az olykor megcsillanó abszurditás, amelyek a keserédes házassági melodrámát megmentik a teljes elnehezüléstől és a feloldhatatlanságba is képesek meglepő játékosságot vinni: annyit, ami segít elviselni az eredeti cím szerint gyomorégésként megjelölt érzelmi terhet, az örökös gyanakvást, és a társban való sokadik csalódás fájdalmát.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|