KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Józan őrület

Koltai Ágnes

 

A Szalmaláng (1972) szertelen, ám cseppet sem rokonszenves feminista hősnője, a Gyújtogatók (1979) terroristája és a Katharina Blum elvesztett tisztességének (1975) forgatókönyvírója, Margarethe von Trotta makacs, elismert rendezővé érett. Az Ólomidő zajos velencei sikere után a német film új csillagának kiáltották ki – kicsit talán elhamarkodottan, bár vitathatatlan, Trotta különös, szokatlan hangú filmeket készít. A filmművészet Simone de Beauvoirja, s nem csupán azért, mert a „másik nem” életét, konfliktusait ábrázolja műveiben, kísértetiesen hasonlít a francia írónőhöz abban is, ahogy menekül a női nemtől: a biológiai és pszichológiai kötöttségektől, a társadalmi szerepektől, előítéletektől. Beauvoirral ellentétben azonban hihetetlenül kemény, célratörő nőket mutat be.

Margarethe von Trotta intellektuális rendező, filmjeiben a gondolat, az eszme fontosabb a képnél, az Ólomidő vagy a Józan őrület leghatásosabb jelenetei is tüntetően ridegek. Kevesen beszélnek ilyen hűvös eleganciával az érzelmekről, s Trotta újabb filmjében az Ólomidőnél is messzebbre megy, jóllehet nem kevesebbről szól, mint a szeretet, a barátság felszabadító erejéről.

A Józan őrület igazi „irányfilm”, végletekig lecsupaszított példabeszéd, majdhogynem rosszízű feminista alkotás. Trotta visszájára fordítja a férfibarátság művészi közhelyét, és két nő kislányosan fecsegő, ömlengő, rivalizáló kapcsolatát ábrázolja, mérnöki precizitással. Olga és Ruth egy-egy lehetséges női sorsot testesít meg; Olga vamp-típus, kierőszakolja a boldogságot, Ruth félénk és tartózkodó. A Józan őrület újrakölti a német romantika két legendás asszonyának, Karoline von Günderode költőnő és Bettina Brentano különös, túlfűtött barátságát. Nem véletlenül hangzanak el a filmben Günderode-idézetek, versrészletek és a német kékharisnyák szalonjaiban megfogalmazódott nemes gondolatok. Lám, lám, a romantika korában milyen lehetőségei voltak a nőknek! Trottának ezúttal csak e nosztalgikus sóhajra tellett, és egy soványka drámára, amit még a nyugatnémet film igazi csillagai, Hanna Schygulla és Angela Winkler sem hitelesíthettek. Schygulla pályája legnőietlenebb női szerepét játszotta el a Józan őrületben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/07 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6074