KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/január
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről

• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Filmszemle

Magyar filmek külföldön 1980-ban

Számok, tények, vélemények

N. N.

 

 

A Filmvilág évek óta rendszeresen figyelemmel kíséri a magyar filmek külföldi fogadtatását. Igyekszünk folyamatosan tájékoztatni olvasóinkat, milyen alkotásokat mely országok vásárolnak meg és tűznek a mozik műsorára. Ezúttal is megpróbálunk lehetőségeinkhez képest pontos képet adni arról, hová jutottak el a magyar játékfilmek 1980-ban, milyen közönségsikert arattak, hogyan szerepeltek a nemzetközi fesztiválokon, mit írtak róluk külföldi laptársaink. Megkértük Dósai Istvánt, a Hungarofilm vezérigazgatóját, segítsen eligazodni a számok, tények, vélemények, táblázatok útvesztőjében.

 

A tények, számok, díjak, kritikai vélemények alapján megkísérelhetnénk összegezni, hogyan ítélik meg külföldön a legújabb magyar játékfilmeket?

– Megoszlanak a vélemények arról, vajon készült-e tavaly annyi és olyan kiemelkedő film, mint korábban, de filmjeink színvonalát általában magasnak tartják. A legnagyobb elismerés az, hogy a magyar játékfilm most már több mint 15 éve állandóan jelen van a világ filmes köztudatában.

 

Vajon elégedettek lehetünk-e az átvételek számával és a válogatással?

– Általában igen, néhány ország kivételével, de ez a táblázatból is kiderül. Őszintén örülünk annak, hogy nemcsak a könnyebben, hanem a nehezebben forgalmazható, de értékes filmek is szép számmal átvételre kerültek. Sajnos, az úgynevezett dokumentarista iskola filmjei alig szerepelnek az átvettek között.

 

A magyar filmek látogatóinak száma Bulgáriában 1979-ben

Összesen: 2.252.482

Megjegyezzük, hogy a Bolgár Filmvállalat 1978-tól nem tartja filmcímek szerint nyilván a látogatói számot.

 

A táblázatokban szereplő számok 1979-re vonatkoznak, mert 1980-as adatok még nem állnak rendelkezésre. Alacsonyak-e vagy magasak-e a számok?

– A világ nagyobbik részében, a tőkés- és fejlődő országokban elért nézőszámokhoz képest még mindig magasak. A magyar filmeknek nemcsak az eladása, hanem a látogatottsága is a szocialista országokban a legnagyobb. Más szempontból nézve viszont alacsonyak ezek a számok. A Szovjetunióban például 10–12 évvel ezelőtt az új magyar filmek nézőszáma évenként 80 és 130 millió között alakult, majd 30–50 millióra csökkent. Most már 10 millió alatt vagyunk, pedig időközben a mozik látogatottsága alig változott.

A többi szocialista országban sem kedvezőbb a magyar filmek fogadtatása. A jelenségnek több oka van. A legfőbb ok az, hogy kevés a széles közönségsikerre számot tartó magyar játékfilm. Az elmúlt 5 évben itthon csak 4 magyar film ért el egymillió feletti nézőszámot, ebből 3 klasszikus irodalmi adaptációja volt (János vitéz, Lúdas Matyi, Árvácska). Más országokban ezek nem iskolai kötelező olvasmányok; nem is szervezik ezekhez a diákokat.

Senki sem várhatja el, hogy valamennyi filmünk egyformán nagy közönségsikert arasson, de ha évenként legalább egy-kettő akad, mindjárt más a helyzet. A Szovjetunióban 1978-ban a Kísértet Lublónt 15 millióan nézték meg, és így elviselhetőbb, ha a többi hat filmünknek összesen csak 11 millió nézője volt. Ha ezek közül csak néhánynak 4–5 millió látogatója lett volna, már nem is lenne okunk keserűségre. A Szovjetunióban egyébként az igazi nagy (rendszerint hazai) filmsiker még mindig 50–60 millió nézőnél kezdődik. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a legtöbb szocialista országban nem fordítanak akkora figyelmet a magyar (és más szocialista országokban készült) filmekre, mint nálunk. A magyar filmek gyakran kevés kópiával, kevés moziban kerülnek közönség elé. 1979-ben például a 35 millió lakosú Lengyelországban 9 új magyar filmet 6986 előadásban 450 ezer néző látott, nálunk 10 lengyel filmet 11 ezer előadásban 822 ezer néző. Az NDK-ban 9 filmünknek 4777 előadáson 197 ezer nézője volt, nálunk 7 NDK filmnek több mint 6000 előadáson 409 ezer nézője! Meg kell jegyezni, hogy a táblázatokban szereplő számok az új magyar filmek nézőit tüntetik fel. A korábbi években bemutatott filmjeinknek az adott évben kb. ugyanannyi, nézője volt (kivétel a Szovjetunió, ahol a filmek gyorsan lefutnak).

Hosszú a felsorolás. Ennyi eladás vajon sok vagy kevés?

– Nagyjából annyi, mint az elmúlt egy-két évben, de a devizaátváltási árfolyamok jelentős csökkenése miatt a forintban jelentkező export-bevétel kisebb. Figyelemre méltó, hogy több a mozijogokra kötött szerződés, ez elsősorban néhány filmnek köszönhető (Bizalom, Örökség, Vasárnapi szülők, és még mindig az Angi Vera). Először vettek magyar filmeket Tanzániában és a szomszédos országokban, most indult meg a úgynevezett videojogok eladása kazettákra és képlemezekre.

[Félreértés ne essék, ez a táblázat csak az 1980. évben megkötött szerződéseket tünteti fel. Számos, régebben készült magyar filmet – nagyszámú előző eladás után – idén pótlólagosan vettek meg külföldre; ahogyan reméljük: az idén bemutatott és először eladott filmjeink is szerepelnek majd a későbbi évek exportlistáin.]

Az amerikai Variety című filmhetilap rendszeresen közli az USA-ban bemutatott mozifilmek sikerlistáját. Első ízben szerepel magyar film is ezen a „toplistán”, az Angi Vera, amelyik a 36. helyen szerepel. A táblázatból kiolvashatjuk a heti bevételt (25 300 dollár), az addigi összes bevételt (40 488 dollár). [A filmet e lapszám megjelenésének idején még csak második hete játszották a mozik.]

 

Első ízben közlünk forgalmazási adatokat a tőkés országokból is, mert hosszú évek óta ezek a filmek viszonylag szélesebb körű közönségsikert arattak, és ennek szívből örülhetünk.

 

*

 

A tények, számok, díjak, kritikai vélemények alapján megkísérelhetnénk összegezni, hogyan ítélik meg külföldön a legújabb magyar játékfilmeket?

– Megoszlanak a vélemények arról, vajon készült-e tavaly annyi és olyan kiemelkedő film, mint korábban, de filmjeink színvonalát általában magasnak tartják. A legnagyobb elismerés az, hogy a magyar játékfilm most már több mint 15 éve állandóan jelen van a világ filmes köztudatában.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/01 08-12. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7581