KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/január
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről

• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Babaház

Karcsai Kulcsár István

 

Több mint száz éve írta Ibsen Babaház című drámáját, amely magyar színpadon, a női főszerep nyomán, Nóra néven vált ismertté. Az 1879-es bemutató vihart kavart, és elindított egy páratlan, napjainkig tartó világsiker-sorozatot. Mai napig színésznők szerepálma Nóra megszemélyesítése. De nemcsak az árnyaltan megírt nőalak, nem is a példás, feszültségteremtő drámatechnika élteti a művet. Elsősorban a téma, a mondanivaló érdekel ma is bennünket. Bármily különös, de így van. Száz év alatt az egész világ gyökeresen megváltozott, de ez a téma él. Mi is hát az, amit Ibsen boncolgat? A zárt környezetben élő, a kicsinyes, aggályos férfiaktól elnyomott nő problémája. A házasfelek kapcsolatainak vizsgálata, amikor is kiderül, hogy a nő nem egyenrangú fél a házasságban. Olyan kapcsolat vizsgálata, ahol nem társ, hanem játékszer a nő. A hazug alapokra épülő házasság problémája. A kapcsolatok hiánya a házasfelek között. Persze, nő és férfi viszonya ma nyilván más, mint száz éve, de mégiscsak lehetnek még tisztázandó kérdések az Ibsen-drámában felvetett problémakörben! Ezt bizonyítja a színházi felújítások szakadatlan láncolata mellett az is, hogy máig hét játékfilm készült a Babaházból.

Nemrégiben láthattuk filmen, majd képernyőn is Joseph Losey rendezésében a művet. Jane Fonda volt a főszereplője. Losey koncepciója, amely az egész kisvárost bemutatta, havas tájaival, tágas környezetével, amelyben Nóra tevékenyen jön-megy, valamint Jane Fonda lázadó, temperamentumos egyénisége némileg ellentmondott az ibseni koncepciónak, a zárt légkörnek és a „babaháznak”, amelyből kitörni próbál Nóra.

Furcsa véletlen, vagy a művészi becsvágy tudatos összemérése volt-e, nem tudjuk, de 1973-ban, a Losey-film forgatása idején egy másik Babaház is készült Angliában, Patrick Garland rendezésében. Nem kevésbé parádés szereposztásban. A dráma egyik legjobb, korszerű szemléletű feldolgozása ez a film. Ezúttal Claire Bloom, a nagyszerű Shakespeare-színésznő alakítja Nórát. Következetesen felépített alakításában mindvégig érzékelteti, hogy sokkal több, értékesebb ember, mint amilyen szerepre degradálta férje és környezete. Claire Bloomot kevéssé ismerjük Magyarországon, pedig a világ színjátszásának élvonalába tartozik. Már csak őmiatta is érdemes felfigyelni a Babaháznak erre a filmváltozatára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8171